ujkeletlive
Iráni háború, váratlan közvetítő a láthatáron
Kína az iráni háború közvetítőjeként léphet fel, azt követően, hogy pekingi látogatása során Vang Ji kínai külügyminiszter pakisztáni kollégájával közös kezdeményezést terjesztett elő a háború lezárására, azonnali tűzszünetet, illetve a teheráni blokád alatt álló Hormuz-szoros újranyitását szorgalmazva.
Ishaq Dar pakisztáni külügyminiszter keddi pekingi látogatása előtt, Iszlámábádban fogadta Hakan Fidan török, és Faisal bin Farhan szaúdi külügyminisztereket a régióbeli háború mielőbbi, és végleges befejezésének lehetséges módjai, valamint a pakisztáni fővárosban esetlegesen megrendezendő amerikai–iráni tárgyalások megvitatása végett.
Nem sokkal ezt követően, kínai látogatása során állt össze az úgynevezett 5 pontos béketerv, – nyilatkozta Dar az Axiosnak. A kínai-pakisztáni terv ugyan nem tartalmazza Donald Trump elnök 15 pontos feltételeit, ugyanakkor a tűzszünet után nem zárja ki azt a felek közötti tárgyalások alapján.
- Az ellenségeskedés azonnali beszüntetése, lehetővé téve a humanitárius segítségnyújtást minden háború sújtotta területen;
- Béketárgyalások mielőbbi megkezdése Irán és az Öböl-menti államok függetlenségének, és biztonságának megőrzése mellett. Minden fél kötelezi magát arra, hogy a tárgyalások alatt tartózkodik az erőszak alkalmazásától vagy az azzal való fenyegetéstől;
- A konfliktusban érintett felek azonnal leállítják a fontos infrastruktúra elleni támadásokat, beleértve az energetikai, sótalanító, és elektromos létesítményeket, valamint a békés célú nukleáris infrastruktúrát, például az atomerőműveket;
- A felek lehetővé teszik a polgári és kereskedelmi hajók korai, és biztonságos áthaladását, és a lehető leghamarabb helyreállítják a rendes áthaladási forgalmat a szoroson keresztül;
- Megállapodás megkötése egy átfogó békekeret létrehozásáról az ENSZ Alapokmánya, és a nemzetközi jog elvei alapján.
Az Axios riporterének [Barak Ravid] kérdésére az amerikai elnök nem kívánt részletekbe bocsátkozni, de úgy nyilatkozott, hogy az Iránnal folytatott diplomácia jól halad, ugyanakkor a jelentés leszögezi, valószínűtlennek tűnik, hogy a pakisztáni vezetés az USA ellenére jelentene be egy Kínával közös kezdeményezést.
Trump a rövid telefonos interjú során kerülte a kínai közvetítés, és a pakisztáni-kínai kezdeményezésre vonatkozó véleménynyilvánítást, ugyanakkor nem kritizálta azt, mindössze azt ismételgette, hogy „az Iránnal folytatott tárgyalások jól haladnak.”
Irán legfőbb kereskedelmi partnereként, az iráni olaj kvázi legnagyobb importőreként Kína jelentős befolyással bír Teheránban, és nyilvánvaló érdek fűzi a háború befejezéséhez. Másrészt, az iráni a háborús helyzetre hivatkozva Trump kénytelen volt „öt vagy hat héttel” elhalasztani kínai utazását, azt állítva, hogy nagy várakozással tekint Xi Jinping kínai elnökkel való találkozása elé, megjegyezve: „nagyon jó munkakapcsolatunk van Kínával.”
- Annak ellenére, hogy Peking korábban nem erősített meg időpontot Trump fogadására vonatkozóan, az időpont változás washingtoni bejelentését követően közölte, miszerint „fenntartja a kommunikációt” az Egyesült Államokkal Trump látogatásával kapcsolatban. A Fehér Ház korábbi tájékoztatása szerint Trump március 31. és április 2. között utazott volna Kínába a vámfeszültségek hátterében, főleg kereskedelmi célú kérdések megvitatása végett. Zárójelben – az amerikai Legfelsőbb Bíróság a múlt hónapban Trump számos vámtarifáját hatályon kívül helyezte, ami új helyzetet teremtett, és amelyhez hozzáadódik a jelenlegi globális gazdasági válság.
Ami a kínai-pakisztáni közös tervet illeti, Trump tegnapi nyilatkozatai során kerülte a témát, hasonlóan az április 6.-ig meghosszabbított ultimátumra vonatkozóan – amennyiben a teheráni rezsim nem fogadja el a szigorú 15 pontos feltételeket az amerikai hadsereg csapást mér iráni energetikai létesítményekre.
Ilymódon, a Fehér Házban tartott sajtótájékoztatón az elnök kijelentette, hogy – „hamarosan elhagyjuk Iránt, és akkor az üzemanyagárak azonnal csökkenni fognak. Két, vagy talán három héten belül távozunk, nincs okunk tovább maradni. Rendszerváltást hajtottunk végre Iránban, és az ottani rendszer most már kevésbé radikális. Ésszerűbb emberek vezetik.”
A korábbi ultimátumot kikerülve, az elnök kijelentette „Iránnak nem kell megállapodást kötnie ahhoz, hogy az Egyesült Államok befejezze az országban zajló katonai műveletét. Nem, nem kell megállapodást kötniük. Amikor úgy érezzük, hogy visszaküldtük őket a kőkorszakba, és nem lesznek képesek atomfegyvert előállítani, akkor távozunk, függetlenül attól, hogy van-e megállapodásunk vagy sem.”
Továbbá, a Hormuz-szorossal kapcsolatban hozzátette – „ez nem ránk tartozik. Azok az országok, amelyek a szoroson keresztül kapják az olajat, majd foglalkoznak ezzel – ez Franciaország vagy más országok ügye. Elszámoltunk az őrült radikálisokkal a szoros mentén. Befejezzük a munkát, és két héten belül – talán pár nappal később, végzünk. Lehet, hogy már ez előtt megállapodásra jutunk. Az is lehet, hogy előtte még lerombolunk nekik néhány hidat. 15-20 évbe fog telni nekik, mire újjáépítik azt, amit elpusztítottunk.”
Kritikus nyilatkozata előtt alig néhány órával korábban az elnök frusztráltan nyilatkozott a szövetségesekkel szemben, akik szerinte nem hajlandók többet tenni az amerikai háborús erőfeszítések támogatásáért, mondván: „menjetek, és szerezzetek magatoknak saját olajat.”
Összességében, Trump tegnap este említett 2-3 hetes kivonulási terminusa nem világos, hogy valódi szándékot takar, vagy csak egy újabb bejelentés a rekord mínuszokat döntögető tőzsdék, és az egyre magasabb olajárak mérséklésére, ugyanis az elmúlt napokban egyszerre hivatkozott a háború küszöbön álló befejezésére, és fenyegetőzött a hadművelet akár szárazföldi kiterjesztésével.
A háttérben – az amerikai benzinárak 2022 óta először emelkedtek gallononként 4 dollár fölé. Ilyen mértékű drágulásra nem volt példa az Államokban az ukrajnai orosz invázió négy évvel ezelőtti kirobbanása óta. Az üzemanyag árak megugrása hatással lesz az élelmiszerárakra, illetve a vállalkozások növekvő szállítási, és csomagolási költségei miatt további áremelkedésekhez vezethetnek, ami az elnök, és az iráni háború ellen hangolja a közvéleményt.
Miközben Trump népszerűsége 35%-os mélypontra süllyedt, a Reuters/Ipsos legfrissebb felmérése szerint az amerikaiak kétharmada úgy véli, hogy az Egyesült Államoknak az iráni háború mielőbbi lezárására kell törekednie, még akkor is, ha ez a Trump-adminisztráció által kitűzött célok el nem érését jelenti.
A múlt hétvégi felmérés válaszadóinak mintegy 66%-a a háború gyors lezárását támogatja, míg 27% szerint az USA-nak minden célját el kellene érnie Iránban, még akkor is, ha a konfliktus hosszabb ideig elhúzódik. Hat százalék pedig nem válaszolt a kérdésre.
Trump republikánus szavazói körében 40% támogatta a konfliktus gyors lezárását – akár az amerikai célok teljesülése nélkül is –, míg 57% a hosszabb távú harcok mellett foglalt állást.
Az 1021 fő megkérdezésével készült felmérés válaszadóinak 60%-a nyilatkozott úgy, hogy nem ért egyet az Irán elleni amerikai katonai csapásokkal, míg 35% jóváhagyta azokat. Továbbá, háromból két válaszadó arra számít, hogy a benzinárak tovább romlanak a következő évben; ezen állítással a republikánusok 40%-a egyetértett. Végül, a válaszadók több mint fele – köztük a megkérdezett republikánusok 39%-a – gondolja úgy, hogy a konfliktusnak inkább negatív hatása lesz saját pénzügyi helyzetükre.
Netanjahu, és a pészachi 10 csapás
Utalva a ma este kezdődő felszabadulás ünnepére, amely az egyiptomi kivonulásra, és az I-n által elrendelt 10 csapásra emlékeztet, Binjámin Netanjahu miniszterelnök előre rögzített felvételen méltatta Izraeli Védelmi Erők komplex eredményeit.
Beszédében, összevonta a tavaly júniusi, és a jelenlegi zajló hadjáratban történt „két egzisztenciális fenyegetés kemény visszaszorítását, és távol tartását,” némileg módosította korábbi állításait, mondván Teherán „rohamléptekkel haladt az atomfegyverek, és több tízezer ballisztikus rakéta fejlesztése felé.”
„A Felkelő Oroszlán hadműveletben elhárítottuk azon közvetlen fenyegetést, hogy Irán atomfegyverekkel, és számos ballisztikus rakétával fegyverkezzen fel. A jelenlegi háborúban pedig egy kiegészítő eredményt értünk el azáltal, hogy szétzúztuk a rezsim ipari kapacitását ezen pusztító eszközök előállítására,” – összegzi a miniszterelnök, majd arra emlékeztet, miszerint a háború első napján likvidált Ali Hámenei ajatollah mélyen a föld alá akarta rejteni ezeket létesítményeket, hogy ezáltal megvédje az izraeli támadásokkal szemben.
Továbbá, Netanjahu azt állította, hogy az iráni rezsim „előbb vagy utóbb” elbukik, ellentmondva Trump többszöri állításainak, miszerint a rezsimváltás de facto megtörtént Hámenei, és magasrangú tisztviselőinek kiiktatása révén. Trump háborús céljai ezen a ponton eltérnek Netanjahu ígéreteitől; a Fehér Ház számára az iráni rezsim megdöntése nem elsődleges, amennyiben megtörténik bónuszként tekintik, másrészt Trump megerősítette, hogy tárgyalásban áll Mohammad Bagher Ghalibaf iráni parlamenti elnökkel, miközben iráni tárgyalópartnereit „rendkívül ésszerűnek” nevezte.
Folytatva beszédét, Netanjahu az elért eredményeket hangsúlyozta, mondván – „füstbe ment” az iráni ballisztikus rakétákba, urándúsításba, a fegyveres proxy-szervezetek támogatásába fektetett „millárd dolláros befektetés,” majd felsorolta, miszerint Izrael „tíz csapással” sújtott le Iránra és szövetségeseire, a gázai Hamászra, a libanoni Hezbollahra, a jemeni hútikra, és más palesztin terrorcsoportokra, valamint a megbuktatott szíriai Aszad-rezsimre; és külön kiemelte a teheráni rezsim nukleáris programjára, ballisztikus rakétáira, a rezsim infrastruktúrájára, a belső biztonsági erőikre, és a legfelsőbb vezetőkre mért csapásokat.
Diplomácia
Al-Saraa: meggpróbáltunk tárgyalni Izraellel, de meggondolták magukat
Nagy-britanniai látogatása kapcsán Ahmed al-Saraa szír elnök nyilatkozott az izraeli kapcsolatok normalizálására tett erőfeszítésekről.
„Próbálkoztunk párbeszéddel, valamint közvetlen, és közvetett tárgyalásokkal is. Eljutottunk jó eredményekig, de Izrael az utolsó pillanatban meggondolta magát,” – nyilatkozta al-Saraa, utalva Trump erőfeszítéseire a felek közötti kétoldalú védelmi paktumra vonatkozóan, amelyet végül Netanjahu elutasított. Az amerikai elnök többször hangoztatta, hogy Trump nem az ideális vezetőt keresi Szíria élén, hanem a stabilitást helyezi előtérbe, emellett hangsúlyozta a jelenlegi szír elnökkel való jó kapcsolatát.
Továbbá, al-Saraa nyilatkozott az iráni háborúval kapcsolatban is, mondván – „kétségtelen, hogy az elmúlt 40 év iráni beavatkozása Szíriában lehetővé tette az előző rendszer számára a szír nép elűzését. Mi szenvedtünk ettől. Nincs problémánk Iránnal Teheránban, de problémánk van Iránnal Damaszkuszban,” – mondta, majd hangsúlyozta – „visszafogottak maradtunk az Iránnal való kapcsolatunkban. Természetesen a konfliktus hatással van a régió országaira. Irán számára problémát jelent, hogy ballisztikus rakétákat, és atombombákat próbál gyártani, és befolyásolni próbál más országokat. Mi a tárgyalásokat részesítjük előnyben a további kockázatokkal járó háborúkkal szemben.”
Végezetül, az elnök kijelentette, miszerint – „Szíria kötelezettsége, hogy megvédje határait, és megakadályozza a fegyvercsempészetet. Nagy árat fizettünk a Hezbollah beavatkozása miatt. Nem akarjuk, hogy a konfliktus átterjedjen Libanonra, de kötelességünk megvédeni határainkat, és népünket, valamint megakadályozni a fegyverek becsempészését.”
The post Trump megállapodás nélkül is kivonulna a háborúból 2-3 hét múlva; Netanjahu szerint az iráni rezsim megbukik first appeared on Új Kelet Live.