Avi/ujkelet.live
A háború 34. napja
Éjszakai hírek: Iráni támadás és válaszcsapások
A helyzet: Feszült éjszaka zajlott a Közel-Keleten, melynek során Irán rakétákat lőtt ki Izraelre, miközben jelentős robbanásokról érkeztek jelentések Irán területéről is.
A részletek:
- Iráni támadás: Irán egy kisebb számú rakétából álló sorozatot indított – köztük kazettásakat is. Izrael középső részén több helyszínen jelentettek becsapódásokat és károkat, de személyi sérülés nem történt.
- Hezbollah aktivitás: Észak-Izrael felé körülbelül 5 lövedéket indítottak. Ezeket vagy elfogta a légvédelem, vagy nyílt területeken landoltak; sérülés nem történt
- Helyzet Iránban: Iráni jelentések szerint széles körű támadások érték az ország számos pontját, köztük Teheránt, Iszfahánt, Sirázt, Tebrizt és Karadzsot.
- Iszfahánban egy fegyverraktár a támadás után hosszú ideig lángolt és felrobbant.
- Siráznál katonai ipari létesítményeket ért találat.
Miért fontos: Donald Trump ismételten éles üzenetet küldött, amelyben az iráni nemzeti infrastruktúra és hidak megsemmisítésével fenyegetett. ,,Az új vezetés tudja, mit kell tennie, méghozzá gyorsan!” – jelentette ki.
Izraeli válaszcsapás: Iráni rakétakilövők és parancsnokok kiiktatva
Az Izraeli Védelmi Erők felvételeket tett közzé a pészah ünnepe alatt végrehajtott légicsapás-sorozatról, amelynek célpontjai nyugat- és közép-iráni ballisztikusrakéta-kilövő állomások voltak. A hadsereg szerint a művelettel újabb Izrael elleni támadásokat sikerült meghiúsítani.
A számok tükrében:
- 140 bomba: Ennyit dobtak le az Izraeli Légierő vadászgépei.
- 50 célpont: Az iráni ballisztikusrakéta-rendszer ennyi elemét támadták, beleértve a kilövőállásokat is.
- F-35I bevetés: A hadsereg videót közölt, amelyen egy F-35I vadászgép azonosít és megsemmisít egy rakétakilövőt, mielőtt azt bevethették volna.
Célzott likvidálások:
Effie Defrin dandártábornok, az Izraeli Védelmi Erők szóvivője sajtótájékoztatón erősítette meg, hogy az izraeli légicsapásokban életét vesztette az iráni ballisztikus rakétaerők több kulcsfontosságú vezetője:
- Mukram Azimi: A kermansáhi régió ballisztikusrakéta-egységének parancsnoka, aki közvetlenül felelős volt számos korábbi, Izrael elleni rakétatámadásért.
- Zászlóaljparancsnokok: Azimi mellett több olyan magas rangú tisztet is likvidáltak, akik az Izraelre irányuló tüzet irányították.
A nagyobb kép: A támadássorozat célja az iráni támadókapacitás szisztematikus gyengítése és a parancsnoki lánc megszakítása volt a térségben.
Irán katonai kapacitásai a csapások tükrében
Miközben Trump elnök és a Pentagon a győzelem közelségéről beszél, az új amerikai hírszerzési értékelések árnyaltabb képet festenek Irán megmaradt erejéről öt hétnyi folyamatos támadássorozat után, jelentette a CNN.
A hírszerzés adatai (CNN források):
- Rakétakilövők: Irán ballisztikusrakéta-kilövőinek nagyjából a fele érintetlen. Ez ellentmond az izraeli becsléseknek (20-25%), mivel az USA azokat a kilövőket is beleszámolja, amelyek barlangokba vagy alagutakba szorultak, de nem semmisültek meg.
- Drónok: Az arzenál mintegy 50%-a, több ezer támadó drón továbbra is bevethető.
- Haditengerészet: Bár az iráni flotta nagy része megsemmisült, a Forradalmi Gárda tengeri erejének fele – köztük több száz kisméretű hajó és pilóta nélküli eszköz – még aktív.
- Parti védelem: A robotrepülőgépek jelentős része sértetlen, ami továbbra is fenyegetést jelent a Hormuzi-szoros hajóforgalmára.
A hivatalos kormányzati álláspont:
- Donald Trump: Az elnök szerint Irán képességei drámaian korlátozottak, fegyvergyáraik romokban hevernek. Úgy véli, a hadműveletek 2-3 héten belül lezárulhatnak.
- Pete Hegseth hadügyminiszter: Kiemelte, hogy a rakéta- és dróntámadások száma 90%-kal visszaesett a konfliktus kezdete óta. Szerinte az ellenség a föld alá kényszerült, de meg fogják találni őket.
- Fehér Ház (Anna Kelly): Szerinte az anonim források csak az elnököt akarják támadni. Tényként közölte, hogy az iráni flotta megsemmisült, és a gyártókapacitások kétharmada kiiktatásra került.
A kihívások:
- Föld alatti hálózatok: Irán évtizedek óta készült erre a konfliktusra; kiterjedt alagútrendszerekben rejti el mobil kilövőállásait, amelyeket nehéz követni és megsemmisíteni.
- Vezetésvesztés: A hírszerzés megerősítette, hogy a csapásokban kulcsfontosságú vezetők haltak meg, köztük Ali Hamenei legfőbb vallási vezető és Ali Laridzsáni, a Nemzetbiztonsági Tanács feje.
Kontextus: Az „Epic Fury” hadművelet keretében az USA eddig több mint 12 300 célpontot támadott Iránban. Ennek ellenére a térségben állomásozó amerikai erők és az öbölmenti országok továbbra is rendszeres rakétatüzekkel néznek szembe.
Válság a Hormuzi-szoros miatt: Diplomáciai nyomás és katonai dilemmák
Miközben a Hormuzi-szoros zárva tartása továbbra is megoldatlan probléma, nemzetközi szinten megosztottság mutatkozik a katonai erő alkalmazásával kapcsolatban. Az egekbe szökő olajárak és a belpolitikai nyomás miatt felmerült a háború gyorsabb lezárásának lehetősége is.
Nemzetközi feszültség és katonai tervezés:
- Öböl-menti államok: Egy diplomáciai forrás szerint a térség országai mérlegelik a katonai erő alkalmazását a szoros megnyitása érdekében, jelentette a KAN közszolgálati műsorszolgáltató. Ezzel párhuzamosan több tucat ország gyakorol diplomáciai nyomást Iránra.
- Brit kezdeményezés: Nagy-Britannia negyven ország részvételével tartott konferenciát. Egy brit tisztviselő megerősítette, hogy katonai tervezés zajlik – beleértve az aknamentesítési műveleteket is –, és a jövő héten újabb találkozót tartanak ebben az ügyben.
- Európai megosztottság, Franciaország: Emmanuel Macron elnök szerint a szoros erőszakos megnyitása „nem reális”, és Franciaország soha nem támogatta ezt, mivel a művelet beláthatatlan ideig tarthatna és veszélyeztetné a régió stabilitását.
- Bahrein: A jelentések szerint Bahrein szintén ellenzi a katonai erő alkalmazását a szabad áthaladás biztosítására.
Légtérzárak és semlegesség:
Az Egyesült Államok mozgástere Európában szűkül: Spanyolország, Olaszország és Franciaország után Ausztria is megtiltotta, hogy az amerikai hadsereg használja a légterét az iráni támadásokhoz. A bécsi védelmi minisztérium az ország alkotmányos semlegességére hivatkozott a döntés meghozatalakor.
Trump stratégiája és az olaj ára:
Izraeli becslések szerint bár Trump elnök hivatalosan még két hét háborúra készül, két tényező kényszerítheti a harcok azonnali befejezésére (akár megállapodás nélkül is):
- Drasztikus olajár-emelkedés: A gazdasági hatások globális nyomást helyeznek a kormányzatra.
- Hazai közvélemény: Az amerikai társadalmi támogatottság alakulása szintén a gyors lezárás irányába mutathat.
https://anchor.fm/s/51fceecc/podcast/rss
The post Likvidálások Iránban, új amerikai hírszerzési értékelések és a krízis a Hormuzi-szoros miatt first appeared on Új Kelet Live.