ujkeletlive

Pészach, Omer első napja

Éjszakai támadások

Északon állandó készenlétben, az ország középső részén hajnali negyed négykor szólaltak meg a szirénák. Az iráni kazettás rakéta becsapódásokat, és súlyos károkat okozott Ramat  Gan, Petah Tikva, Givat Smuel, Tel Aviv, és Bnei Brak városokban, egy személy könnyebben sérült.

A védelmi rendszer nem tudta elfogni a több robbanófejet tartalmazó rakétát, ami szétszóródva legalább 10 helyszínen csapódott be házakba, az utcán parkoló autókba.

Trump – „Izrael azt fogja tenni, amit mondok nekik”

Az Epic Fury amerikai hadművelet kiterjesztését, és további eszkalálódást előrevetítő Donald Trump elnök televíziós beszéde után egy nappal, a Time magazin részletesen elemzi az elnök elképzeléseit az immár ötödik hete zajló iráni háborúval kapcsolatban.

Binjámin Netanjahu miniszterelnök ösztönzésére február 28-án kirobbantott iráni háború nyomán az eszkalálódás regionális, míg a nyomában kialakult gazdasági válság globális méreteket öltött, és bár az izraeli-amerikai monumentális méretű kettős csapások, illetve a rezsim felsővezetőinek likviditálása – beleértve Ali Hámenei ajatollahot is, jelentős károkat okozott, az új radikális rezsim azonban megerősödni látszik, miközben a Hormuz-szoros blokádja révén az olajeladásokból származó bevétel fő kedvezményezettjei Teherán, Moszkva és Peking.

A háború immár 33 napján korábban elsöprő, és mindenekelőtt gyors győzelmet ígérő, illetve a jelenlegi keményvonalas retorikát hangoztató beszédei ellenére, Trump egyelőre a konfliktusból kivezető út lehetőségét mérlegeli. Tegnapi ellentmondásos televíziós beszédében egyszerre vázolt fel apokaliptikus csapásokat, holott hetek óta az elnök azt állítja, miszerint az amerikai katonai célok vagy teljesítettek, vagy „közel állnak a teljesítéshez,” hangsúlyozva miszerint az iráni haditengerészetet, és a légierőt pedig „megsemmisítették,” hasonlóan Irán ballisztikus rakéta kapacitását, és nukleáris képességeit.

A kulisszák mögött

A TIME-nak nyilatkozó fehér házi források szerint az elnök tanácsadói, élükön Susie Wiles azonban arra figyelmeztettek, hogy a választók türelme elfogyott, következésképpen „győzelmet és hazatérést” akarnak, nem pedig egy elhúzódó, Ukrajna-szerű felőrlő háborút a Közel-Keleten.

  • becslések szerint a háború naponta akár egymilliárd dollárjába is kerülhet az Egyesült Államoknak, ami meredek ellentmondása Trump korábbi állításainak, miszerint elkerüli az értelmetlen, rengeteg pénzbe kerülő háborúkat, és a fogyasztói árak csökkentését, illetve belpolitikai kérdések kezelését ígérte prioritásként.

A magazinnak adott telefonos interjú során Trump magabiztosnak mutatkozott, azt állítva, hogy Irán „kétségbeesetten akarja az alkut. Miért ne hívnának fel? Hiszen tegnap este felrobbantottuk három nagy hídjukat. Teljes vereséget szenvednek. Azt mondják, Trump nem tárgyal Iránnal. Pedig ez valójában egyfajta könnyű tárgyalás.”

Eközben az elnök Truth Social saját platformján ünnepélyesen jelentette be a Teherán, és a közeli Karadzs közötti polgári infrastruktúrának számító híd lebombázását, azzal fenyegetőzve, miszerint további kritikus létesítmények fognak megsemmisülni, ha Irán nem „köt üzletet.” Az elnök bizalmasai szerint az ellentmondásos üzenetek részei a Trump-féle üzleti stratégiának, Steve Witkoff szerint a lényeg „fenntartani az opciókat, és több kijáratot nyitva hagyni.”

Néhány órával később, pedig szintén a közösségi médiában Trump azzal fenyegetőzött – „hadseregünk, amely messze a legnagyobb és legerősebb bárhol a világon, még el sem kezdte elpusztítani azt, ami Iránból maradt. Következnek a hidak, aztán az elektromos erőművek! Az új rezsim vezetésének tudnia kell, mit kell tenni, és azt GYORSAN kell megtenni!”

Az elnök tegnapi, tévében elhangzott fenyegetéseire válaszul Esmail Baghaei, az iráni Külügyminisztérium szóvivője az állami csatornán keresztül hangsúlyozta, hogy a jelenlegi körülmények között lehetetlen tárgyalni Washingtonnal, míg Mohammad Ghalibaf, az iráni parlament elnöke azt üzente, hogy „amikor a hazánk védelméről van szó, mindannyian az ország katonáivá válunk,” az irániak „felfegyverkezve, készenlétben állnak.”

Visszatérve a Time interjúra, az elnök ellentmondott korábbi nyilatkozatainak, miszerint a háború végének eldöntése – ahogyan kirobbantása is, közösen fog megtörténni Izraellel, azt állítva a magazinnak, miszerint az iráni háború lezárásával kapcsolatban Jeruzsálem „azt fogja tenni, amit mondok nekik. Jó csapatjátékosok voltak. Akkor állnak le, amikor én. Leállnak, hacsak nem provokálják őket – mert abban az esetben nincs más választásuk –, de leállnak, amikor én.”

Többek között a The Times of Israel magazinnak Trump korábban azt állította, hogy a háború lezárása „közös” döntés lesz Netanjahuval.” Az izraeli miniszterelnök befolyását illetően a Time magazin cikke részletesen beszámol arról, hogyan döntött Trump a háború megindítása mellett, és hogyan próbál most kiutat találni az amerikai közvéleményben népszerűtlen konfliktusból, hozzátéve egy névtelenséget kérő izraeli tisztségviselő nyilatkozatát, aki szerint Netanjahunak kevés mozgástere maradt Trump támogatása nélkül.

  • A magazin jelentése megemlíti Netanjahu kulisszák mögötti folyamatos érveléseit, amivel Trumpot az iráni támadásra akarta rávenni, azt állítva, hogy Teherán csak az időt húzza, és titokban az atombomba felé rohan.

A háború elindítását illetően a Time több amerikai, és izraeli forrást idéz, felelevenítve Trump február 27-én dühösen összehívott találkozóját – miután egyes kormányzati tisztviselők információkat szivárogtattak ki a tervezett támadásról. A megbeszélésen Trump jelezte, hogy a hadművelet elmarad, majd utána visszahívta néhány bizalmasát, hogy eltervezzék a háború nyitó csapásait, amelyek még aznap éjjel megtörténtek.

Végezetül, a magazin kérdésére válaszolva, Trump úgy vélekedett, miszerint Irán „nagyon szívósnak” bizonyult, mivel ellenállt a hatalmas nyomásnak, és nem tett engedményeket a háború megállapodás alapján történő lezárása érdekében.

„Képesek elképesztő fájdalmat elviselni. Ezért tisztelem őket. Tény, hogy szerintem jobb tárgyalópartnerek, mint harcosok,” – tette hozzá az elnök.

Diplomácia

Trump korábbi NATO és amerikai szövetséges országok elleni kitörései hátterében egyre inkább nő az elégedetlenség az elnök háborús kezelése miatt. Emmanuel Macron francia elnök Dél-koreai látogatása során újságíróknak nyilatkozva kritizálta Trump NATO elleni támadásait – „ha nap mint nap kétséget ébresztesz az elkötelezettséged felől, azáltal kiüresíted azt,” – tette hozzá.

ENSZ Biztonsági Tanács –  Oroszország, Kína és Franciaország tegnap megakadályozta az arab országok azon törekvését, hogy az ENSZ BT katonai fellépést engedélyezzen Irán ellen a Hormuz-szoros újranyitása érdekében. A vétójoggal elő három ország ellenzi az erőszak alkalmazásának felhatalmazását.

Az iráni háború halálos áldozatai 

Az Emberjogi Aktivisták Hírügynöksége (HRANA) adatai szerint csütörtökig legalább 1606 civil – köztük 244 gyermek vesztette életét Iránban az amerikai-izraeli támadások során. A libanoni Egészségügyi Minisztérium közölte, hogy az Izrael és a Hezbollah közötti kiújult harcok kezdete óta legalább 1345 civil libanoni vesztette életét. Az iráni támadások miatt legalább 50 személy vesztette életét az Öböl-menti országokban. Izraelben péntekig 17 halálos áldozatot követeltek a támadások. Az amerikai hadsereg 13 katonát veszített, emellett több százan sebesültek meg.

Tőzsde

Trump egy nappal korábbi eszkalálódást előrejelző bejelentései után a tőzsdék ismét meredeken zuhantak, és megugrott az olajára.

A májusi szállítású irányadó Brent nyersolaj ára 7,78%-kal, hordónként 109 dollárra, míg  az amerikai WTI nyersolaj legmagasabb ára 11,54%-al – 111,70 dollárra emelkedett. Az Egyesült Államokban a benzin átlagos árát 2022 nyara óta először jegyzik gallononként 4 dollár felett, miközben az olajtársaságok, és az olajfüggő gazdaságok ritka bevételi forráshoz jutottak.

Újabb menesztések a Trump-adminisztrációban

Donald Trump elnök tegnap elmozdította tisztségéből Pam Bondi főügyészt. A Reuters forrásai szerint az elnök nem volt megelégedve azon kritikusoknak és ellenfeleknek felelősségre vonásával, akik ellen büntetőeljárást szeretett volna indítani, emellett az Epstein-akták nyilvánosságra hozatala miatt is akadtak nézeteltérések.

Trump a közösségi médiában közölte, hogy Bondi hivatalát átmenetileg helyettese, Todd Blanche, az elnök korábbi személyes ügyvédje fogja átvenni, emellett „nagyszerű amerikai patriótaként, és hűséges barátként” méltatta Bondit, aki szerinte „hatalmas csapást mért a bűnözésre,” és aki fontos új állást fog betölteni a magánszektorban, közölte az elnök részletek ismertetése nélkül.

Bondi az elnök stratégiájának megfelelően  felszámolta az Igazságügyi Minisztérium (DOJ) Fehér Háztól való függetlenségének régi hagyományát, de az Epstein-akták körüli folyamatos kritika miatt pozíciója tarthatatlanná vált. Hivatali ideje alatt számos karrierügyészt távolítottak el, akik olyan ügyeken dolgoztak, amelyeket Trump ellenzett, a DOJ több eljárást is indított az elnök ellenfelei ellen, köztük James Comey volt FBI-igazgató és Letitia James New York-i főügyész ellen, ám ezek az ügyek jogi akadályokba ütköztek a bíróságokon.

Végezetül, sorsát az Epstein-akták nem megfelelő kezelése pecsételte meg, Bondit azzal vádolták, hogy eltussolta vagy rosszul kezelte a DOJ Epstein szexuális kizsákmányolási nyomozásainak iratait. Bondi azzal védekezett, hogy kormánya minden elődjénél átláthatóbb volt az Epstein-ügyben, és a minisztérium ügyvédei gyorsan átnézték az anyagokat. A botrány azonban tovább dagadt, miután kiderült, hogy a közzétett 3 millió oldalnyi dokumentum jelentős része kitakart adatokat tartalmazott, vagy éppen áldozatok kilétét fedte fel hibásan. Mielőtt a republikánus vezetésű képviselőházi felügyeleti bizottság beidézte Bondit, akinek április 14-én kellene tanúskodnia, az elnök szövetségesei az elmúlt napokban arra ösztönözték Trumpot, hogy menessze a főügyészt.

Pete Hegseth védelmi miniszter menesztette az amerikai hadsereg vezérkari főnökét

Pete Hegseth védelmi miniszter az iráni háború közepette menesztette Randy George tábornokot, a hadsereg vezérkari főnökét, és két másik katonai vezetőt, – erősítette meg az Axiosnak két védelmi tisztviselő. George tábornok teendőit Christopher LaNeve tábornok, – korábban Hegseth segédtisztje, fogja ideiglenesen ellátni.

A vezérkari főnök menesztéséről először a CBS számolt be, pontos oka egyelőre nem tisztázott, mindössze annyit lehet tudni, hogy George tábornok mellett, a védelmi miniszter David Hodne altábornagyot, és William Green Jr. vezérőrnagyot is felmentette beosztásukból.

George vezérkari főnöki kinevezését Joe Biden erősítette meg 2023-ban, ami általában négyéves időtartamra szól, a védelmi miniszter viszont azonnali nyugdíjazásra utasította a tábornokot.

Hegseth tisztogatása Alvin Holsey tengernagy, a Déli Parancsnokság vezetőjének menesztésével kezdődött, akinek a Venezuela melletti feltételezett drogkereskedő hajók elleni művelet közben kellett távoznia, egy olyan akció közepén, amit maga irányított.

https://anchor.fm/s/51fceecc/podcast/rss

The post Trump – „Izrael azt fogja tenni, amit mondok nekik” first appeared on Új Kelet Live.