ujkeletlive

Hivatalos források megerősítették a pénteken ellenséges területen lelőtt F15-ös vadászgép legénysége második tagjának kimenekítését, – jelentette az Axios, hozzátéve, miszerint a tiszt a katapultálás után megsebesült, de még tudott járni, és több mint egy napig rejtőzött a hegyekben, elkerülve a fogságba ejtést.

Az elmúlt órákban zajló nagy erőkkel történő keresés közepette Donald Trump elnök az iráni háború további eszkalálódását helyezve előtérbe ismét a pokollal fenyegetőzött, amennyiben a teheráni rezsim hétfőig nem hajlandó megnyitni a Hormuz-szorost.

Az elnök többször meghosszabbított ultimátuma hétfőn jár le, ami korábbi nyilatkozatainak megfelelően elvileg az iráni elektromos létesítmények elleni csapásokat fogja eredményezni, feltéve, ha a rezsim nem teljesíti Washington követeléseit. Trump korábban amerikai megtorló csapásokat helyezett kilátásba többek között Irán elektromos hálózatának kiiktatását is beleértve, ugyanakkor a tegnapi ultimátumra vonatkozóan egy magas rangú izraeli védelmi tisztviselő közölte, hogy az Egyesült Államok jóváhagyására várva Izrael készül az iráni energetikai létesítmények elleni támadásra, ami valószínűleg a héten fog megtörténni.

Az egyre erősebb belpolitikai nyomás alatt álló elnök feszült retorikája mögött a pénteken iráni területen lelőtt vadászgép, és a személyzet utáni kutatás drámai nyomása, és azon szokásos ellentmondásos stratégia áll, miszerint Trump egyszerre fenyeget apokaliptikus megtorlással miközben a háttérben megegyezésre törekszik.

Az F-15E iráni lelövése eleve számos kérdést vet fel azon amerikai és izraeli állításokat illetően, miszerint az iráni légtér teljes mértékben izraeli-amerikai ellenőrzés alatt áll. Végül a vadászgép legénységét szerencsére sikerült kimenteni, mindazonáltal megtalálásuk nem enyhíti az iráni háborút amúgy is elutasító amerikai közvélemény további, az elnök háború kezelésére vonatkozó kritikáit.

Fogadások az eltűnt legénységére

Az utóbbi időben titkos biztonsági információkra alapozott, és a Polymarket oldalon kikötő anonim fogadások miatt, majd az Iránban lezuhant amerikai repülőgép eltűnt tagjának kimentési időpontjára leadott fogadások miatt tetőzött a közfelháborodás.

Az egyébként nagyrészt sport és választási eredmények megtippelésére felkapott, és a fogadók számára anonimitást biztosító egyik legnagyobb online platform az utóbbi két hónap legtöbbet emlegetett, és legvitatottabb színterévé vált a Közel-keleti biztonsági feszültségek kapcsán.

A the New York Times jelentése szerint a Polymarket vezetősége Seth Moulton massachusettsi demokrata képviselő éles kritikái után végül törölte az eltűnt tisztre irányuló fogadást, amit közleményben erősített meg, mondván, hogy a kérdéses fogadási piac nem felelt meg az oldal integritási elvárásainak, és vizsgálatot indítanak annak kiderítésére, hogyan hagyhatták jóvá azt a belső biztonsági protokollok ellenére. Az elfogadhatatlan etikai aggályok mellett, az amerikai hatóságok nemzetbiztonsági kockázattól is tartanak, miután a fogadási platform a Közel-keleti eszkaláció során nyílt forrású hírszerzési eszközzé (OSINT) vált, ami a titkos információkkal rendelkezőket bennfentes kereskedelemre ösztönözhet a rendkívüli profit reményében.

Eszkalálódás küszöbén

Az ultimátum végére várva a háború tovább folytatódik, tegnap éjszaka iráni rakéták riasztották az ország északi és déli közösségeit, Izrael pedig csapásokat mért libanoni és iráni célpontokra. Tegnap egy lövedék csapódott be egy délnyugat-iráni atomerőmű közelében, a támadásban egy személy életét vesztette többek, illetve Izrael petrolkémiai üzemekre mért csapást.

Kuvaitban iráni dróntámadás okozott tüzet a shuwaikhi olajipari komplexumban, amely az olajügyi minisztériumnak is otthont ad. A kuvaiti állami hírügynökség jelentése szerint a támadás  jelentős anyagi károkat okozott, emellett két áramfejlesztő egységet is találat ért, két erőmű és sótalanító üzem elleni iráni dróntámadás miatt.

  • A diplomáciai úton történő rendezésre irányuló erőfeszítések ellenére úgy tűnik Katar még mindig ellenáll az amerikai nyomásnak, hogy kulcsszerepet vállaljon az esetleges tűzszüneti tárgyalásokon, miközben a megállapodásra irányuló jelenlegi pakisztáni törekvések zsákutcába jutottak.

Vallás és politika

XIV. Leó pápa élesen bírálta azon politikai nyilatkozatokat, amelyek révén I-t háború igazolására használják, különösen a Közel-Keleten zajló konfliktusok kapcsán.
Virágvasárnapi beszédében kijelentette, hogy a Mindenható „nem hallgatja meg azok imáit, akik háborút indítanak,” majd Ézsaiás próféta szavait idézve hangsúlyozta az erőszak erkölcsi elutasítását.

A pápa bírálata mögött az amerikai politikai és vallási szereplők Donald Trump elnök politikájához kapcsolódó vallási retorikájának elutasítása áll, miáltal próbálják igazolni a háborút. Bár Leó pápa nem nevezte meg közvetlenül Trumpot, a Vatikánhoz közel álló elemzők szerint egyértelmű utalás volt a vallás fehér házi politikai célú felhasználását illetően. A Vatikán álláspontja szerint a kereszténység lényege a béke, az igazságosság, és az alázat, amit nem lehet politikai célok indoklására torzítani.

Izrael

Ultraortodox képviselők, és a főrabbi a szombat kimenetele után nekiesett a Legfelsőbb Bíróságnak a sábát idején hozott döntés miatt.

A felháborodás oka, miszerint a bírák megszegték a szombatot, amikor döntést hoztak a kormányellenes tüntetések résztvevőinek létszámáról.

A szefárd főrabbi, David Joszef heti tanításán keményen fogalmazott a bírákkal szemben, mondván „ez egy törvénytelen cselekedet a zsidók államában. Ezek a bírák szombaton üléseznek, sárba tiporják a törvényt, és válaszadásra kényszerítik az államot a szabályokkal ellentétesen.” A főrabbi szerint a bírák egyoldalú megközelítést alkalmaznak, és a zsidóság ellenségeivé váltak: „ma nincs egyetlen vallásos zsidó sem, aki bízna a Legfelsőbb Bíróság ezen pofátlan bandájában. Semmibe veszik szent Tóránkat. Minden erőnkkel küzdeni fogunk az állam identitásáért, és végül a judaizmus fog győzni.”

A korábbi főrabbi, Jichák Joszef a bírák halálát kívánva, kijelentette – „hitetlenek és gonoszak, a Mindenható pusztítsa el, ölje meg őket,” – mire  hívei „Ámen”-nel feleltek.

A Sász vallási bölcsei tanácsának tagja, Joszef rabbi később pontosította szavait, azt állítva, hogy „azt mondtam a bírákról, hogy a Mindenható pusztítsa el őket, de nem fizikai megsemmisítésre gondoltam, az erőszaktól I-n mentsen, hanem arra, hogy az Úr megadja nekik a méltó büntetésüket.”

Eközben az igazságszolgáltatás képviselői azzal védekeztek, hogy életmentő kérdésről (Pikuach Nefes) volt szó, és a bírákon kívül egyetlen alkalmazott sem dolgozott szombaton.

A rendőrség, és a polgári védelem pénteken megtagadta álláspontja ismertetését, és ragaszkodtak hozzá, hogy csak szombaton, a helyszínek ellenőrzése után nyilatkoznak. „Ebben a kényszerhelyzetben az adatok csak szombaton érkeztek meg a bírósághoz. A bírák telefonon egyeztettek, így nem volt szükség arra, hogy alkalmazottak menjenek be az épületbe. Mivel a tüntetők, és a rendőrök biztonsága (életvédelem) volt a tét, a bíróságnak kötelessége volt haladéktalanul dönteni,” – áll a Bíróság közleményében, az Itamar Ben-Gvir (Ocma Jehudit) nemzetbiztonsági miniszter ellenőrzése alatt álló rendőrség azonban nekiment a bíróságnak, azt állítva, hogy „az Izraeli Rendőrség még a szombat beállta előtt benyújtotta álláspontját! Sőt, a bíróság döntése miatt rendőrök százainak kellett az életüket kockáztatva dolgozniuk, és megszegniük a szombati nyugalmat.”

Az ominózus döntés értelmében a tel-avivi Habima téren 600, az ország többi részén pedig 150 főre korlátozták a tüntetők számát. A bíróság hangsúlyozta: maguk a polgári védelmi szervek is elismerték, hogy más helyszíneken is zajlanak gyülekezések, amelyek ellen nem lépnek fel.

Jichák Joszef rabbi azért nehezményezte a tel-avivi tüntetésen résztvevő 600 személy engedélyezését, mert a Siratófalnál imádkozók számát 50 főre korlátozzák. A szefárd ultraortodox Sász szerint a bíróság „a toronyházakba zárkózott gőgös elit” elszigeteltségét bizonyította. A döntés, amely szombat idején született, és anarchista tüntetők százainak engedélyezte a gyülekezést, miközben a szent helyek zárva vannak, súlyos elszakadásról tanúskodik a valóságtól. Az ünnep után panaszt teszünk a bírói tanács ellen.” Hasonló gyalázkodó közleményeket tett közzé a Jahadut Hatora képviselője, Mose Gafni, és más ultraortodox politikusok.

A tel-avivi Habima téren összegyűlt tüntetőket a rendőrség végül erőszakkal feloszlatta, azt állítva, miszerint a demonstráció résztvevőinek száma meghaladta a bíróság által meghatározott 600 fős létszámot. A rendezvényt törvénytelennek nyilvánították, a tömeget erőszakkal – lovas rendőröket bevetve késztették távozásra, miközben 17 személyt letartóztattak.

Röviddel ezután megszólaltak a szirénák egy közeledő rakétatámadás miatt, a buszokon fogvatartott tüntetők kérték, hogy engedjék őket a tér alatti védett mélygarázsba a többi demonstrálóval együtt. A rendőrség állítása szerint egy biztonságosabb helyre evakuálták őket, a letartóztatott tüntetők viszont azt állították, hogy egy védelem nélküli helyiségbe zárták őket, – jelentette a héber média.

https://anchor.fm/s/51fceecc/podcast/rss

The post Megtalálták a lelőtt vadászgép legénységének második tagját first appeared on Új Kelet Live.