ujkeletlive
Trump: „mi vagyunk a győztesek. Nyertünk. Rendben?
Sokadik elhalasztott apokaliptikus csapás, és a legújabb 20 órás ultimátum lejártához közeledve Donald Trump elnök újabb végzetes pusztítással fenyegette meg a teheráni rezsimet, amennyiben nem fogadja el az USA kapitulációs feltételeit.
„Az egész országot ki lehet iktatni egyetlen éjszaka alatt, és ez az éjszaka akár a holnap éjszaka is lehet,” – közölte újságírók előtt az elnök, keleti parti idő szerinti ma este 8 órát jelölve meg határidőként, miután éjfélig teljes pusztulást helyezett kilátásba, amennyiben Irán nem adja meg magát.
Ilymódon, Trump a hidak, és az energetikai létesítmények lerombolását ígérte, amennyiben nem születik megállapodás a Hormuz-szoros megnyitásáról, új fejleményként azzal hárította a háborús bűncselekménynek minősülő polgári infrastruktúrák elleni csapásokat, miszerint az iráni nép támogatja az amerikai és izraeli bombázásokat, és kifejezetten azt kérik, hogy semmiképpen se hagyják abba.
„Mi vagyunk a győztesek. Nyertünk. Rendben? Katonailag legyőztük őket. Az egyetlen dolog, amijük maradt, az a pszichológia: ó, majd bedobunk pár aknát a vízbe,” – közölte az elnök.
A civileket fenyegető veszélyek korlátozására vonatkozó genfi szerződést illetően, amelyet az Egyesült Államok a második világháború után elfogadott, ismét visszakozott, mondván – „nem akarjuk, hogy ez megtörténjen. Még az is lehet, hogy segítünk nekik újjáépíteni nemzetüket. És tudják mit? Ha ez a helyzet, az utolsó dolog, amit tenni akarunk, hogy az erőművekkel kezdjük, amelyek a legdrágább dolgok közé tartoznak.”
Mindamellett, Trump állítása szerint a súlyos csapásokat az irániak „hajlandóak lennének elszenvedni a szabadság érdekében. Számos lehallgatott anyagunk van: ’kérjük, bombázzanak tovább. Tegyék meg,’” – közölte az elnök, azt állítva, hogy az amerikai hírszerzés által irániak között zajló, lehallgatott beszélgetések alapján a bombázások támogatására lehet következtetni.
A tegnapi fehér házi sajtótájékoztató fő témája az ellenséges területen lelőtt F-15E vadászgép, és legénységének kimenekítésése volt, miközben John Ratcliffe – a CIA igazgatója, illetve Pete Hegseth védelmi miniszter azt állította, hogy a történtek valójában az iráni tisztviselőket érintették kínosan, mert nem sikerült elfogniuk az amerikai pilótát, aki megsérült, és két napig rekedt ellenséges területen.
A kilőtt és lezuhant vadászgép sérült legénységének végül sikerrel végződött kimenekítése azonban nem feledtette az incidenst, ami egy másik amerikai katonai gép, egy A-10-es csatarepülő iráni lelövésével egyidejűleg történt. Ráadásul úgy tűnik, hogy az F-15E kilövését egy vállról indítható relatív olcsó rakéta révén tudták elérni, miközben számos kérdés is felvetődik az amerikai-izraeli nyilatkozatok légifölényre, és az iráni légvédelem megsemmisítésére vonatkozó kijelentéseivel kapcsolatban.
Trump március 24-én azt állította, hogy az Egyesült Államok felszámolta Irán légitámadások elleni védekező képességét, miszerint – „semmit sem tehetnek ellene,” majd néhány nappal később pedig azt állította, hogy „nincs mivel lőniük,” – ehhez képest tegnap már elismerte – „sokat kiiktattunk, de még mindig van nekik.”
Mindenesetre, az irániak hétfőn elutasították az Egyesült Államok által támogatott tűzszüneti javaslatot, miközben Abbász Aragchi külügyminiszter kijelentette, hogy Trump fenyegetése „felér a háborús bűnök, és a népirtás normalizálásával.”
Összességében – Teherán továbbra is elutasítja Trump 15 pontos, kvázi kapitulációt jelentő tűzszüneti javaslatát, ami a Hormuz-szoros blokádjának azonnali feloldását, illetve a dúsított urán átadását követeli. A közvetítők részéről felajánlott áthidaló, 45 napos tűzszünettel kezdődő szakaszos megállapodásra vonatkozóan, Binjámin Netanjahu miniszterelnök közbelépett, és arra figyelmeztette Trumpot, hogy ne fogadja el, mert Irán csak időhúzásra használná, miközben a teheráni rezsim hasonló kritikákat fogalmazott, mondván Washington mindössze időt akar nyerni a háború újraindítására.
Trump 15 pontos javaslatát Iránban „túlzottan követelőzőnek, észszerűtlennek, és logikátlannak” értékelik. Iszmail Baghaei iráni külügyi szóvivő tegnap hangsúlyozta „a határidők nem okozhatják bennünk a legkisebb kétséget sem hazánk megvédésében,” – majd hozzátette, hogy az „üzenetváltás természetes módon [közvetítőkön keresztül] folytatódik, de a tárgyalás semmilyen módon nem egyeztethető össze ultimátumokkal, bűncselekményekkel, és háborús bűnök elkövetésével való fenyegetéssel,” – utalva Trump energetikai létesítmények elleni csapásokra vonatkozó bejelentéseire.
Az ultimátum lejárta órák múlva esedékes, de Netanjahu már jóváhagyta az iráni energetikai, és infrastrukturális létesítmények frissített célpontlistáját, – jelentette a CNN izraeli védelmi forrásra hivatkozva, hozzátéve – „Izrael Trump döntésére vár a következő lépésekkel kapcsolatban, de vannak további terveink a következő hetekre, az Egyesült Államoktól kapott zöld jelzéstől függően.”
Továbbá, egy másik izraeli politikai forrás szerint a Trumppal folytatott legutóbbi megbeszélései során Netanjahu hangot adott a tűzszünet lehetőségével kapcsolatos aggályainak, majd hangsúlyozta álláspontját, miszerint bármilyen tűzszüneti megállapodásnak tartalmaznia kell azt a követelést, miszerint Irán adja át az összes dúsított uránját, és kötelezze magát az urándúsítás teljes leállítására.
Politika – a kormány az iskolák újranyitását tervezi
Trump ultimátumának közelgő lejárta, illetve az Izrael elleni támadásokra is kiható várható eszkalálódás ellenére az Oktatási Minisztérium a pészachi ünnep utáni első munkanapon az iskolák újranyitását tervezi.
Joáv Kisch oktatási miniszter, és hivatala által bemutatott terv egy részleges iskolanyitást szorgalmazna már a hét elején, természetesen a Polgárvédelem direktíváinak függvényében. Végső döntés a szombat kimenetele után várható, biztonsági helyzetértékelés után, – jelentette a héber média.
A javaslat jóváhagyása az eddig zoomon történő oktatás helyett az iskolai, személyes részvétellel történő tanítás kizárólag az úgynevezett „sárga” zónákban lesz lehetséges, vagyis olyan területeken, ahol viszonylag alacsony a rakétatámadások kockázata. Az oktatási miniszter hangsúlyozza, hogy az iskolák csak ott nyithatnak ki, ahol nincs veszély a diákokra nézve, olyan régiókban, ahol továbbra is intenzív rakétatámadások vannak egyelőre nem várható a tanítás újraindítása.
- A visszatérési tervnek megfelelően a tanítás „kapszulákban,” fokozatosan történik, ami azt jelenti, hogy csak bizonyos évfolyamok vagy osztályok térnek vissza felváltva az adott önkormányzat, és oktatási intézmény lehetőségeihez igazodva.
Megjegyzendő – az Oktatási Minisztérium javaslatának gyakorlati alkalmazása nem kötelező jellegű, és több önkormányzat már jelezte, hogy mindaddig, amíg a biztonsági helyzet nem stabilizálódik, nem fogják az iskolai tanítást engedélyezni.
Mindeközben, míg Binjámin Netanjahu miniszterelnök elfogadta az Oktatási Minisztérium álláspontját, amely szerint az oktatási rendszer a pészahi szünet után fokozatosan tér vissza működéséhez, Becalel Szmotrich (Vallásos Cionizmus) pénzügyminiszter akár törvényalkotásig is elmenne az iskolai, illetve online tanítás megakadályozására.
A Pénzügyminisztérium azt követeli, hogy ne indítsák el az oktatást, hanem tartsák zárva az intézményeket a következő három hétben, míg a kieső tanítási napokat a júliusi nyári szünet terhére pótolnák.
A pénzügyi tárca azzal indokolja ellenkezését, miszerint az izraeli iskolák 40%-a egyáltalán nem rendelkezik óvóhellyel, míg a „kapszulás” oktatás csak az intézmények 30%-ában kivitelezhető. Ami a távoktatás illeti, Szmotrich szerint nem hatékony: kevés diák jelentkezik be a rendszerbe, és még kevesebben maradnak ott az óra végéig. Emellett sok diáknak nincs számítógépe, a szülők pedig ellenzik ezt a formátumot. Emellett, a háború kezdete óta a tanítási napok mintegy 20%-a maradt el, ráadásul a távoktatás miatt a szülők nem tudnak visszatérni a rendszeres munkavégzéshez, – állítja a Pénzügyminisztérium, és új keretrendszer bevezetését követeli közvetlenül a pészah után.
- ha nincs lehetőség személyes jelenlétű oktatásra, célszerűbb az egész rendszert leállítani, és minden most kieső napért cserébe egy nyári tanítási napot beiktatni.
- egy másik lehetőség: az óvodák, és az általános iskola 1–3. osztályainak teljes körű (100%-os) visszatérése, hogy a szülők el tudjanak menni dolgozni.
A Pénzügyminisztérium szerint a jelenlegi rendszer nem hatékony, és drága is; a távoktatási modell minden egyes hete 1,25 milliárd sékel termeléskiesést okoz a gazdaságnak. A teljes oktatási rendszer jelenlegi modelljének fenntartási költségeit pedig havi 7–8 milliárd sékelre becsülik, megjegyezendő: a nem kerettanterv szerint működő ultraortodox oktatás számára kiutalt milliárdok esetén Szmotrichnak nincsenek ellenvetései a hatékonyságot illetően.
A tanárokat képviselő pedagógus szakszervezetek azonban elutasítják a nyári vakáció rendjének megváltoztatását, míg Szmotrich hivatala a szakszervezeti vezetőket „a diákok elárulásával” vádolja.
- a Pénzügyminisztérium állítása szerint felajánlották a tanárok kártalanítását a nyári munkavégzésért, de Jaffa Ben-David (a Tanítók Szakszervezetének főtitkára) és Ran Erez (a Középiskolai Tanárok Szervezetének elnöke) elutasította a javaslatot, miután a tárca olyan jogszabály előmozdításával fenyeget, amely lehetővé tenné a szünidők időpontjának módosítását vészhelyzet (háború vagy járvány) idején, akár a szakszervezetek beleegyezése nélkül is.
The post Trump Irán elpusztításával fenyeget; és az iskolák újranyitása first appeared on Új Kelet Live.