ujkeletlive

Kevesebb mint öt órával azelőtt, hogy lejárt volna Trump legutóbb meghosszabbított határideje, miszerint vagy megállapodás születik, avagy az USA masszív bombázást indít az iráni infrastruktúra ellen, ami az elnök elmondása szerint az iráni civilizáció végleges elpusztításával lesz egyenértékű, a felek között az elmúlt hetekben elsődleges közvetítő Pakisztán két hetes tűzszünetet javasolt a háború beláthatatlan következményekkel járó eszkalálódásának megakadályozására.

Sebaz Sarif pakisztáni miniszterelnök kedden arra szólította fel Trump elnököt, és az iráni rezsimet, hogy állapodjanak meg egy kéthetes tűzszünetben, ezzel időt hagyva a béketárgyalásoknak.

Karoline Leavitt, a Fehér Ház sajtófőnöke szerint – „az elnököt tájékoztatták a javaslatról, a válasz hamarosan megérkezik,” – jelentette az Axios.

A polgári lakosság elpusztításával fenyegetőző Trump, és azt követően Irán állítólagos visszalépése a tárgyalásoktól, ellenére a felek közötti tárgyalások az elmúlt 24 órában előrelépést mutattak. Az utolsó órában érkező pakisztáni javaslat ideiglenes kiutat jelenthet mindkét fél számára, legalábbis Teherán részéről több médián keresztül is kiszivárgott, miszerint a rezsim „pozitívan vizsgálja” a pakisztáni javaslatot.

„A Közel-Keleten zajló háború békés rendezésére irányuló diplomáciai erőfeszítések folyamatosan, határozottan, és erőteljesen haladnak előre, és a közeljövőben érdemi eredményekhez vezethetnek. Annak érdekében, hogy a diplomácia kifejthesse hatását, őszintén kérem Trump elnököt, hogy két héttel hosszabbítsa meg a határidőt. Pakisztán teljes őszinteséggel kéri iráni testvéreit, hogy jóindulatú gesztusként ugyanezen két hétre nyissák meg a Hormuzi-szorost. Sürgetünk továbbá minden hadviselő felet, hogy mindenhol tartsanak kéthetes tűzszünetet, hogy a diplomácia véglegesen lezárhassa a háborút a régió hosszú távú békéje és stabilitása érdekében,” – írta Sarif pakisztáni miniszterelnök a közösségi médiában.

A CNN-nek korábban nyilatkozó izraeli politikai forrás szerint a Trumppal folytatott legutóbbi megbeszélései során Netanjahu hangot adott a tűzszünet lehetőségével kapcsolatos aggályainak, majd hangsúlyozta álláspontját, miszerint bármilyen tűzszüneti megállapodásnak tartalmaznia kell azt a követelést, miszerint Irán adja át az összes dúsított uránt, és kötelezze magát az urándúsítás teljes leállítására. Pakisztán korábbi 45 napos tűzszünetre, majd a háború végleges lezárására vonatkozó ajánlatára vonatkozóan Netanjahu arra figyelmeztette Trumpot, hogy ne fogadja el, mert Irán csak időhúzásra használná, miközben a teheráni rezsim hasonló kritikákat fogalmazott, mondván Washington mindössze időt akar nyerni a háború újraindítására.

Eközben – az Izraeli Védelmi Erők becslései szerint a következő órákban fokozódó tűz alá kerülhet Izrael, mely értékelés azután született meg, hogy Trump ultimátumának határideje alig négy óra múlva lejár. A hadsereg közölte, hogy felkészült mind a védekezésre, mind a támadásra, és a lakosságot haladéktalanul tájékoztatják, amennyiben változás történne a Polgárvédelem irányelveiben.

Hormuz-szoros

Trump Hormuz-szoros megnyitásával kapcsolatos apokaliptikus fenyegetései ellenére az iráni rezsim elmondása szerint a „nem ellenséges” országok tankerhajói számára biztosítják az átjárást, bizonyos esetekben díj ellenében.

Azt követően, hogy február 28-án izraeli-amerikai erők megtámadták Iránt, a teheráni rezsim a globális nyersolaj mintegy 20%-ának áthaladását biztosító szorost lezárta, minek következtében megugrottak az olajárak.

Időközben, Teherán a nem ellenséges országokat illetően hajlandó enyhíteni a zárlaton, miközben az Egyesült Államokat, és szövetségeseit korlátozza.

A Lloyd’s List Intelligence adatai szerint március 1. és március 27. között mintegy 150 hajó (köztük tankerek és konténerszállítók) kelt át a szoroson, ami alig több mint egyetlen nap átlagos forgalmának felel meg a háború előtti időszakból. Továbbá, a jelentés április 5-án megjegyezi, hogy az előző héten 53 áthaladás történt, ami növekedés a korábbi 36-hoz képest, és a legmagasabb szám a háború kezdete óta.

Az oilprice gazdasági hírportál idézi a The Hindu március 27.-én közzétett összegzését azokról az országokról, amelyek áthaladhatnak a Hormuz-szoroson, és azokról, amelyek nem kapnak hozzáférést – utóbbiak közé tartozik az Egyesült Államok, Izrael és néhány, a háborúban érintett Öböl-menti állam.

A „baráti” országok listáján szerepelnek:

  • India – legalább négy hajója kelt át a szoroson február 28. és március 27. között;
  • Kína –  a kelet felé tartó, sikeresen áthaladó hajók 10%-át adta a március 27-ét megelőző hetekben, és jelenleg is használhatja a szorost;
  • Thaiföld – március 26-án egy olajszállítója haladhatott át a thai külügyminiszter és Irán thaiföldi nagykövetének sikeres tárgyalásait követően;
  • Oroszország – számára Irán kifejezetten engedélyezte a Hormuz-szoros kereskedelmi célú használatát;
  • Pakisztán – március 14-15-én egy tankere haladt át, ami az első áthaladás volt a háború kezdete óta;
  • Irak – hetekig tartó tárgyalások után hivatalosan is „baráti” nemzetnek minősítették, így korlátozások nélkül biztosított számára a biztonságos áthaladás;

Április 3-án, pénteken egy francia konténerszállító, illetve egy japán tulajdonú tanker kapott engedélyt az átkelésre, emellett a Gulf News ugyanezen a napon jelentette, hogy a Fülöp-szigetek, és Malajzia is felkerült Irán baráti országainak listájára. Legutóbb a hétvégén újabb két japán tanker haladt át Hormuzon, ami annak ellenére sok japán érdekeltségű hajó állítólag továbbra is a Perzsa-öbölben vesztegel, jelentős előrelépésnek számít. Az energiaellátás terén érintett Dél-Korea tárgyalásokat folytat, hogy garanciákat kapjon 26 koreai hajó biztonságára.

The post Armageddon, vagy tűzszünet? Pakisztán utolsó javaslata first appeared on Új Kelet Live.