SzántóGráf

A fenyegetések ellenére Vance alelnök, és az iráni küldöttség is megjelenik a mai pakisztáni béketárgyaláson

ujkeletlive

Omer 9

Donald Trump elnök szerda hajnalban két hetes tűzszünetet jelentett be, ami a háború befejezésére irányuló tárgyalásoknak időt hagyva, szükség esetén meghosszabbítható. A felek közötti találkozó első fordulójára Iszlámábádban kerül sor szombaton, ahol várhatóan a felek közvetlenül fognak egyeztetni, a pakisztáni tisztviselők pedig közvetítőként járnak el, – jelentette az Axios.

A közvetítő Sebáz Sarif pakisztáni miniszterelnök a tárgyalásokat „történelmi eseménynek” nevezte, amely „eldönti vagy meghiúsítja” a tartós tűzszünet elérésére irányuló erőfeszítéseket.

A tűzszünet szerda hajnali bejelentése óta eltelt feszültséggel teli napok nagyjából a felek közötti vádaskodásokkal, és egymásra mutogatással teltek a megállapodás megsértését illetően. A háttérben az USA állítólagos korábbi ígéreteivel ellentétben Izrael ragaszkodott a libanoni harcok folytatásához, mire Irán ismételten lezárta [vagy meg se nyitotta] a tűzszünet feltételéül szolgáló Hormuz-szorost. Trump bevallása szerint ugyan azt kérte Netanjahutól, hogy a béketárgyalások érdekében fogja vissza a libanoni csapásokat, de a feszültség tovább eszkalálódott az izraeli erők, és a Hezbollah kölcsönös támadásai nyomán, mire az irániak azzal fenyegetőztek, hogy meg sem jelennek Iszlámábádban mindaddig, míg a tűzszünet nem terjed ki Libanonra is.

Végül úgy tűnik, mind a teheráni, mind a JD Vance alelnök vezette amerikai delegáció megérkezett Pakisztánba Trump legújabb fenyegetésének kíséretében, miszerint végez az iráni vezetőkkel, ha nem működnek együtt.

A hat hete zajló intenzív háborút megakasztó tűzszünet kimondása sem volt egy könnyű elhatározás Trump részéről, miközben egyre inkább belebonyolódott az egész régiót lángra gyújtó konfliktus kezelésébe, ami végül globális gazdasági válságba torkollott. A háború lezárására, és az iráni nukleáris viták megoldására irányuló diplomáciai tárgyalások szinte a kör négyszögesítésével egyenrangú kihívást jelentenek az eleve törékeny tűzszünet hátterében, nem mellesleg a feladatra vállalkozó Vance karrierje legnagyobb kihívása előtt áll.

Ez hatalmas dolog JD számára. Olyan ez, mintha a Super Bowlra menne,” – nyilatkozta az Axiosnak egy amerikai tisztviselő.

Az alelnököt Trump megbízottai, Witkoff és Kushner kísérik el, a Nemzetbiztonsági Tanács, valamint a külügyi és védelmi minisztérium tisztviselőivel együtt.

Várjuk a tárgyalást. Szerintem pozitív lesz,” – nyilatkozta Vance indulása előtt az Andrews légitámaszponton, majd hozzátette, hogy Trump „elég világos irányelveket” adott a tárgyalócsoportnak.

Ha az irániak hajlandóak jóhiszeműen tárgyalni, mi készek vagyunk kezet nyújtani, de ha megpróbálnak kijátszani minket, azt fogják tapasztalni, hogy a tárgyalócsoport nem lesz túl fogékony,” – tette hozzá.

Az iszlámábádi történelmi találkozó 1979 óta az első legmagasabb szintű diplomáciai esemény az a felek közöt. A siker azonban egyelőre meglehetősen bizonytalan, mivel ezidáig úgy tűnik mindössze egyetlen dologban értenek egyet, miszerint a tárgyalások összeomláss a harcok kiújulását eredményezi.

Eközben, Vance delegálását illetően is megoszlanak a vélemények Washingtonban. Az alelnök küldése egyrészt azt jelzi, hogy Trump valóban  komolyan gondolja a dolgot, másrészt néhány tisztviselő amiatt aggódik, hogy egy ilyen magas rangú vezető küldése korai lehet, mivel a tárgyalásokhoz túl kevés előkészítő munkát végeztek, amit Vance-hez közeli forrás visszautasított, mondván, Witkoff és Kushner már hetek óta tárgyalt Iránnal.

Az alelnök, a külügyminiszter, a különleges megbízott, és Kushner folyamatosan együttműködtek az Iránnal kapcsolatos egyeztetéseken. Az elnök optimista, hogy sikerülhet olyan megállapodást kötni, amely tartós békéhez vezet a Közel-Keleten,” – közölte Anna Kelly, a Fehér Ház szóvivője.

A háttérben azonban nem világos, hogy Trump valóban mit is akar, annál is inkább, mert inkább hajlik a diplomáciai erőfeszítéseket elutasító héja tanácsadói véleményére, amit az is alátámaszt, hogy noha bejelentette a két hetes tűzszünetet,  az elmúlt órákban azt is egyértelművé tette, hogy frusztrálja Irán viselkedése – különösen a Hormuz-szoros megnyitásának elutasítása, és az USA már javában a háború folytatására készül, ha a tárgyalások kudarcba fulladnak.

Elvben Trump akarja a megállapodást, de készen áll a háború folytatására is. Az irániak viselkedése felbosszantotta. Kezdik kínos helyzetbe hozni,” – nyilatkozta az Axios forrása.

Összességében – a tárgyalások első fordulója érdemi áttörést valószínűleg nem fog hozni; egy megállapodás kidolgozása, ha minden jól megy is hetekbe, ha nem hónapokba telik, és valószínűleg szükség lesz a kéthetes tűzszünet meghosszabbítására, ami viszont csak akkor történhet meg, amennyiben Vance valamilyen kézzelfogható eredménnyel tér haza.

Feszültség – két órával Vance indulását követően Irán megerősítette, miszerint bojkottálják a megbeszéléseket, ha előzetes feltételei nem teljesülnek.

A felek által kölcsönösen elfogadott intézkedések közül kettőt még nem hajtottak végre: a libanoni tűzszünetet, és az Irán zárolt eszközeinek felszabadítását a tárgyalások megkezdése előtt. Ezt a két feltételt szükséges teljesíteni a kezdésig,” – írta Mohammad Bagher Ghalibaf parlamenti elnök X-en, bár ettől függetlenül végül megérkezett a pakisztáni fővárosba. Nem világos, hogy Ghalibaf milyen zárolt eszközökre utalt, de lehetséges, hogy a februári tárgyalások során a Trump-adminisztráció részéről mérlegelt, katari bankszámlán zárolt élelmiszer és gyógyszer vásárlás céljából történő 6 milliárd dollár felszabadítására gondolt.

Ghalibaf bejegyzésére Trump elutasítóan reagált, mondván – „az irániak úgy tűnik, nem fogják fel, hogy nincsenek kártyák a kezükben, leszámítva a nemzetközi vízi utakon keresztül folytatott rövid távú zsarolást. Az egyetlen ok, amiért még életben vannak, az a tárgyalás!”

Irán libanoni tűzszünettel kapcsolatos követelése hátterében, más megfontolásból Bejrut, és a Trump-adminisztráció „szünetet” kért Izraeltől, mielőtt jövő héten megkezdődnének a közvetlen tárgyalások a felek között. A libanoni politikai vezetés elhatárolódik az iráni követeléstől, és ragaszkodik ahhoz, hogy minden tűzszüneti megállapodás a felek közötti tárgyalások eredménye kell legyen, amely elvileg nem ellenkezik néhány izraeli tisztviselő véleményével, de Binjámin Netanjahu miniszterelnök és kormánya alapvetően elutasít minden jellegű, akár taktikai szüntet, és ragaszkodik a tűz alatti tárgyalásokhoz.

Előzmények – kedden washingtoni, izraeli és libanoni nagykövetek találkoznak az amerikai Külügyminisztérium védnöksége alatt a közvetlen tárgyalások első fordulójára, ezt követően pénteken előkészítő háromoldalú telefonbeszélgetést folytattak Marco Rubio külügyminiszter egyik tanácsadójával.

A hívás után a libanoni fél közölte, hogy a felek keddi találkozóban állapodtak meg, hogy „megvitassák a tűzszünetet,” ugyanakkor Jechiel Leiter, Izrael washingtoni nagykövete közleményben hangsúlyozta, miszerint Izrael beleegyezett ugyan egy „Libanonnal kötendő békemegállapodás előmozdításába, de nem egyezett bele abba, hogy tűzszünetről tárgyaljon a Hezbollah terrorszervezettel.”

Az Axios két forrása szerint a libanoni kormány amerikai közvetítőkön keresztül arra kérte Izraelt, hogy a keddi találkozó előtt tegyen egy „gesztust,” és szüneteltesse a támadásokat olymódon, hogy térjenek vissza a 2024. novemberi tűzszüneti megállapodáshoz, és csak a Hezbollah felől érkező közvetlen fenyegetések esetén hajtsanak végre csapásokat. Washington támogatja a libanoni kérést, és sürgeti Izraelt annak elfogadására, de Netanjahu a jelenlegi választások előtti parázs belpolitikai helyzetben nem valószínű, hogy beleegyezne.

A továbbiakban, Nawaf Salam libanoni miniszterelnök a jövő héten Washingtonban találkozik Rubióval, ami magas rangú libanoni kormánytisztviselő első látogatása lesz a Trump-adminisztráció hivatalba lépése óta.

The post A fenyegetések ellenére Vance alelnök, és az iráni küldöttség is megjelenik a mai pakisztáni béketárgyaláson first appeared on Új Kelet Live.

Exit mobile version