Avi/ujkelet.live
Közvetlen amerikai-iráni tárgyalások Iszlámábádban
Közvetlen tárgyalások kezdődtek az Egyesült Államok és Irán között szombaton Iszlámábádban, pakisztáni közvetítéssel, erősítette meg a Fehér Ház egyik tisztviselője.
Miért fontos:
Bár maga a találkozó történelmi jelentőségű – az amerikai és iráni tisztviselők közötti legmagasabb szintű kapcsolatfelvétel 1979 óta –, a siker esélye alacsonynak tűnik. Mindkét fél tisztában van vele, hogy a kudarc kockázata egy újabb háború, ám a békéről alkotott elképzeléseik szöges ellentétben állnak egymással.
- Amerikai delegáció: A küldöttséget JD Vance alelnök vezeti, tagja továbbá Steve Witkoff fehér házi megbízott és Jared Kushner, Trump veje. A helyszínen és Washingtonból is szakértői gárda támogatja a munkát.
- Iráni delegáció: Mohammad Bagher Ghalibaf parlamenti elnök vezeti a csoportot, amelynek tagja Abbász Araghcsi külügyminiszter is.
- Közvetítők: Sehbaz Sarif pakisztáni miniszterelnök és Ishaq Dar külügyminiszter szintén részt vesznek az egyeztetéseken. A szombati közvetlen tárgyalások előtt a felek Sarifon keresztül, különálló találkozókon váltottak üzeneteket.
Mit mondanak?
Az iráni média jelentése szerint az iráni delegáció azután egyezett bele a közvetlen tárgyalásokba, hogy a közvetett egyeztetések előrelépést hoztak, és Irán garanciákat kapott: Izrael korlátozni fogja a Bejrút és Dél-Libanon elleni csapásait. Azt nem erősítették meg, hogy Izrael tett-e ilyen ígéretet.
Ami ellentmondásos:
Az iráni sajtó azt is állította, hogy az Egyesült Államok beleegyezett a befagyasztott iráni pénzeszközök felszabadításába, azonban egy amerikai tisztviselő ezt cáfolta.
Amerikai hadihajók keltek át a Hormuzi-szoroson
Az Egyesült Államok Központi Parancsnoksága (CENTCOM) április 11-én megkezdte az előkészületeket a Hormuzi-szoros aknamentesítésére, miután két amerikai romboló is behatolt a térségbe.
- Résztvevők: Az USS Frank E. Peterson (DDG 121) és az USS Michael Murphy (DDG 112) irányított rakétás rombolók keltek át a szoroson és hajtottak végre műveleteket az Arab-öbölben.
- A cél: Egy teljesen biztonságos folyosó kialakítása a kereskedelmi hajózás számára azáltal, hogy eltávolítják az Iráni Forradalmi Gárda által korábban telepített tengeri aknákat.
- Hivatalos nyilatkozat: Brad Cooper tengernagy, a CENTCOM parancsnoka közölte: „Ma elkezdtük az új útvonal kialakításának folyamatát, amelyet hamarosan megosztunk a hajózási iparággal a kereskedelem szabad áramlásának ösztönzése érdekében.”
Ami várható: A következő napokban további amerikai erők, köztük víz alatti drónok is csatlakoznak a mentesítési munkálatokhoz, hogy biztosítsák a globális gazdaság számára létfontosságú útvonalat.
Miért fontos: Ez az első alkalom a háború kezdete óta, hogy amerikai hadihajók vágtak át a szoroson. A lépés nem volt egyeztetve Iránnal, ami növeli a feszültséget a jelenleg is zajló iszlámábádi tárgyalások közepette.
Az útvonal: Az Axios szerint a hadihajók keletről nyugati irányba, az Öböl felé keltek át, majd ugyanezen az útvonalon tértek vissza az Arab-tengerre.
- A Bloomberg jelentése szerint az irániak drónt indítottak a két amerikai hajó felé, amelyek megpróbáltak átkelni a szoroson, aminek következtében azok visszavonulásra kényszerültek.
- Iráni reakció: Az iráni állami média jelentése szerint a kormány tűzszünet-sértésnek nevezte az esetet, és támadással fenyegette meg a hajókat. Amerikai források szerint azonban Washington nem kapott ilyen hivatalos figyelmeztetést.
A nagyobb összefüggés:
A szoros újranyitása az amerikai-iráni tűzszüneti megállapodás kulcsfontosságú pontja volt. Ez a keskeny vízi út alapvető fontosságú a világgazdaság számára, mégis, a tűzszünet bejelentése utáni napokban alig volt mozgás.
- Szombat reggel legalább három szupertanker áthaladásáról érkeztek jelentések, ami a forgalom megindulásának óvatos jele, de még mindig csak töredéke a normális szintnek.
- Amerikai tisztviselők korábban elismerték: a kereskedelmi hajók az iráni fenyegetettség miatt nem mertek elindulni.
Amit mondanak:
Donald Trump elnök szombaton a Truth Social platformon azt írta, hogy Irán csak a tengeri aknákkal való riogatással tudta elrettenteni a hajókat.
„Most megkezdjük a Hormuzi-szoros megtisztításának folyamatát szívességből a világ országai számára, beleértve Kínát, Japánt, Dél-Koreát, Franciaországot, Németországot és sok más nemzetet” – írta az elnök.
Hezbollah-támadások és védelmi zavarok Észak-Izraelben
Szombaton fokozódott a feszültség Izrael északi határánál: a Hezbollah terrorszervezet rakétaössztüzet zúdított több városra, és dróntámadást intézett egy határ menti település ellen.
- Célpontban Cfát és Karmiel: Több rakétát lőttek ki Libanonból Cfát irányába. A lövedékek egy részét elfogták a légvédelmi rendszerek, a többi lakatlan területen csapódott be. Hasonló forgatókönyv játszódott le Karmiel térségében is, ahol egy körülbelül 10 rakétából álló sorozatot indítottak; a légvédelem itt is a lövedékek többségét elfogta.
- Dróncsapás Slomiban: A mentőegységek egy épületbe csapódott Hezbollah-drónhoz vonultak ki a határ menti közösségbe. Az Izraeli Védelmi Erők szerint a támadás során több drónt is indítottak Libanonból, amelyek közül néhányat sikerült lelőni.
- Sérültek: Egyik fenti incidens során sem érkezett jelentés személyi sérülésről.
Ami aggasztó: Az izraeli hadsereg vizsgálatot indított, miután a tegnap esti, Kirjat Smona elleni rakétatámadást nem észlelték az előrejelző rendszerek.
- A városban nem szólaltak meg a szirénák, amikor két rakéta becsapódott, jelentős anyagi károkat okozva, személyi sérülés nem történt.
- A nagy kép: Egy héten belül ez már a második eset, hogy Kirjat Smonát úgy éri találat, hogy elmarad a riasztás. Múlt héten a hadsereg „lokális meghibásodással” magyarázott egy hasonló incidenst. A jelenlegi mulasztás körülményeit az összes érintett hatóság bevonásával vizsgálják.
Tűzharc Dél-Libanonban
Az izraeli hadsereg videófelvételeket tett közzé egy éjszakai műveletről, amely során légicsapást mértek a Hezbollah terroristáira egy dél-libanoni összecsapás közepette.
- Közvetlen összecsapás: Az Ejtőernyős Dandár katonái több Hezbollah-létesítmény ellen hajtottak végre rajtaütést. Az egyik épületnél fegyveresekbe ütköztek; a kialakult tűzharcban két katona közepesen súlyos sérüléseket szenvedett.
- Dróncsapás: Az ejtőernyősök a helyszínre irányítottak egy drónt, amely végzett legalább két fegyveressel. A katonák később megtalálták az operatívok által használt fegyvereket is.
- Fegyverraktárak: Egy másik incidens során az ejtőernyősök a Hezbollah egy jelentősebb fegyverraktárára bukkantak a térségben.
Számokban: Az izraeli légierő az elmúlt 24 órában mintegy 200 Hezbollah-célpontra mért csapást Libanonban. A támadások a terrorszervezet infrastruktúráját és rakétakilövő állásait érintették.
Incidens Gázában
Az Izraeli Védelmi Erők közlése szerint a Gázai övezet északi részén állomásozó csapatok a nap folyamán megöltek egy terroristát, aki átlépte a tűzszüneti vonalat és az izraeli erőkhöz közelített tartalékosaihoz közeledett „olyan módon, amely közvetlen fenyegetést jelentett”.
Az izraeli hadsereg elhatárolódik
Az izraeli hadsereg nyilvánosan elhatárolódott Miri Regev miniszter döntésétől, miszerint Avraham Zarbiv rabbit, a Givati-dandár tartalékosát választották ki az idei függetlenség nap egyik fáklyagyújtójának.
Miért fontos:
A választás komoly belső feszültséget szült a katonai vezetés és a kormány között. A hadsereg tisztázta: Zarbiv kiválasztása nem a hadsereggel való koordinációban történt, és nem is tudtak róla előzetesen.
- Vitatott tartalom: Zarbiv rabbi, aki több száz napot szolgált Gázában és Libanonban, az elmúlt két évben számos videót posztolt a harctérről a parancsokkal szembemenve. Ezekben politikai üzeneteket fogalmazott meg, Gáza „legyalulására” szólított fel, és videóit rendszeresen a „A győzelemig, a letelepedésig!” szlogennel zárta.
- Katonai fegyelem: A hadsereg már 2025 júniusában jelezte, hogy a rabbi viselkedése „nem felel meg a parancsoknak”, és behívták tisztázó beszélgetésre a parancsnokaihoz. Ennek ellenére Zarbiv azóta is folytatta a politikai tartalmú videók közzétételét.
- A hivatalos kiválasztási folyamat: A hadsereg szóvivője a katonai rádió megkeresésére közölte, hogy a katonai képviselők kiválasztása egy hosszú folyamat, amelyet a Személyügyi Igazgatóság vezetője irányít és a vezérkari főnök hagy jóvá. Ezen a hivatalos úton a hadsereg két másik képviselőt választott ki a ceremóniára – nem Zarbiv rabbit.
Amire nincs válasz:
Bár a hadsereg elhatárolódott a jelölttől, elutasították a válaszadást azokra a kérdésekre, hogy a vezérkari főnök támogatja-e a döntést, vagy hogy a rabbi katonai egyenruhában gyújthatja-e meg a fáklyát.
https://anchor.fm/s/51fceecc/podcast/rss
The post Át a Hormuzi-szoroson, közvetlen tárgyalások Pakisztánban és sérülések Libanonban first appeared on Új Kelet Live.