Avi/ujkelet.live

Megkezdődtek a közvetett tárgyalások az Egyesült Államok és Irán között Iszlámábádban, de a felek közötti bizalmi szakadék továbbra is mély.

  • Pakisztáni közvetítés: A Tasnim hírügynökség szerint az iráni küldöttség intenzív tárgyalásokat folytat Iszlámábádban, hogy nyomást gyakoroljanak az amerikai félre kötelezettségeik teljesítése érdekében.
  • Pénzügyi vita: Egy iráni tisztviselő a Reutersnek azt állította, hogy az USA beleegyezett a Katarban és másutt befagyasztott iráni eszközök felszabadításába. Ezt azonban egy amerikai tisztviselő a CBS-nek adott nyilatkozatában határozottan cáfolta.

A konfliktus motorjai: Mohammad Bagher Ghalibaf iráni parlamenti elnök hangsúlyozta, Irán részéről megvan a jóindulat, de az USA felé irányuló bizalom teljesen hiányzik. Az iráni fél két alapvető feltételt szabott a tárgyalások érdemi megkezdéséhez:

  1. Tűzszünet Libanonban.
  2. Befagyasztott eszközök azonnali felszabadítása.

Az iráni állami média (Tasnim) Izraelt és Binjámin Netanjahut miniszterelnököt a tárgyalások szabotálásával vádolja, azonban kijelentették, hogy az Egyesült Államokat tartják kizárólagos felelősnek a helyzetért, Izraelt pedig az USA partnerének tekintik ebben.

Amire érdemes figyelni: A Fars hírügynökség jelentése szerint Irán válaszlépésként továbbra is fenntartja a „csökkentett forgalmat” a stratégiai fontosságú Hormuzi-szorosban, amíg követeléseik nem teljesülnek.

Az Al-Araby Al-Dzsadid katari lap szerint a pakisztáni külügyminisztérium próbálja meggyőzni az iráni delegációt, hogy álljanak el az előfeltételektől.

  • Iráni rugalmasság: Bár az irániak ragaszkodnak az ideiglenes tűzszüneti pontok betartásához a tárgyalások előtt, pakisztáni források „pozitív jeleket” látnak az iráni fél részéről a feltételek nélküli párbeszéd irányába.

Vezetés a háttérből: Modzstaba Hamenei súlyos arc- és lábsérüléseket szenvedett, de a Reuters jelentése szerint eszméleténél van, és továbbra is aktívan irányítja az államügyeket. Audiohívásokon keresztül tartja a kapcsolatot a vezetőkkel, érintve a háborús kérdéseket és az USA-val való érintkezést is.

Izraeli irányváltás és amerikai katonai mozgósítás a tárgyalások árnyékában

Miközben Iszlámábádban megkezdődnek a közvetett egyeztetések, Izrael visszafogta bejrúti akcióit, az USA pedig jelentős katonai erőt csoportosít át a térségbe.

A legfrissebb fejlemények

  • Változás a légicsapásokban: Donald Trump elnök kérésére Netanjahu utasítást adott a libanoni támadási politika módosítására. A KAN közszolgálati műsorszolgáltató szerint a bejrúti célpontok támadásához mostantól külön jóváhagyási folyamat szükséges, amelynek végén maga a miniszterelnök dönt.
  • Diplomáciai áttörés: Rendhagyó telefonos egyeztetés zajlott Jechiel Leiter, Izrael amerikai nagykövete és Nada Moawad, Libanon amerikai nagykövete között. A technikai jellegű hívás célja a keddi hivatalos találkozó előkészítése volt.

Katonai erődemonstráció

A Wall Street Journal jelentése szerint az USA masszív erősítést küld a Közel-Keletre:

  • Megérkezett a 82. légideszant-hadosztály 1500–2000 katonája.
  • Úton van több ezer tengerészgyalogos és a George H.W. Bush repülőgép-hordozó is.
  • További vadászgépek és támadó repülőgépek érkeztek a térségbe.
  • Iráni újjáépítés: A KAN Izraeli forrásokat idézett, akik szerint Irán a tűzszünet óta eltelt két napban megkezdte a károk helyreállítását: légvédelmi rendszereket telepítenek újra és dózerekkel tisztítják a rakétakilövő alagutakat. Egy izraeli tisztviselő figyelmeztetett: ha nem születik megállapodás, az Izraeli Védelmi Erőknek újra támadnia kell a „helyreállítható” károk miatt.

Tárgyalási tervek az eddigi legsúlyosabb csapások árnyékában

Miközben az izraeli és a libanoni nagykövet a jövő heti találkozó részleteiről egyeztetett, az Izraeli Védelmi Erők az utóbbi idők egyik legpusztítóbb légitámadását hajtotta végre szerdán.

A diplomáciai front

  • Hivatalos találkozó: A libanoni elnöki hivatal megerősítette, hogy kedden az amerikai külügyminisztériumban sor kerül az első közvetlen találkozóra Izrael és Libanon amerikai nagykövetei között. A megbeszélés célja a tűzszünet és a közvetlen tárgyalások megkezdése.
  • Izraeli különvélemény: Dr. Jechiel Leiter izraeli nagykövet pontosított, Izrael elkötelezett a megállapodás mellett, de nem hajlandó tűzszünetről tárgyalni a Hezbollah terrorszervezettel. A nagykövet szerint a terrorszervezet a béke legfőbb akadálya.

„Egy perc alatt 100 célpont”

Az izraeli hadsereg részletes jelentést tett közzé a szerdai, Libanon-szerte végrehajtott nagyszabású műveletekről.

  • Precíziós csapások: A hadsereg szerint „pontos hírszerzési adatok” alapján mindössze egyetlen perc alatt hajtottak végre egyidejű támadásokat Dél-Libanonban, a Beqaa-völgyben és Bejrútban.
  • Veszteségek: Az izraeli hadsereg adatai szerint legalább 180 Hezbollah-tagot öltek meg, köztük a Radwan egység és a hírszerzés kulcsfontosságú vezetőit.
  • Célpontok: 35 helyszín Bejrútban (köztük a rakétaegység és a Radwan parancsnokságai).
    • 45 központi főhadiszállás és 40 katonai épület.
    • Fegyverraktárak Dél-Libanonban.

A humanitárius helyzet

A libanoni egészségügyi hatóságok sokkal súlyosabb veszteségekről számoltak be:

  • Áldozatok: A szerdai csapások halálos áldozatainak száma 357-re emelkedett, köztük nőkkel és gyermekekkel.
  • Mérleg: Március 2. óta Libanonban összesen 1953-an vesztették életüket és 6303-an sebesültek meg.
  • Pajzsként használt civilek: Az Izraeli Védelmi Erők hangsúlyozta, hogy a Hezbollah létesítményei civil lakosság közé voltak beágyazva, és bár tettek lépéseket a civil áldozatok minimalizálására, a szervezet „élő pajzsként” használja a lakosságot.

Patthelyzet Kairóban

A héten Kairóban zajló tárgyalások során a Hamász terrorszervezet egy belső dokumentumban rögzítette szigorú feltételeit a fegyveres erejének sorsával kapcsolatban, miközben az izraeli vezetés már a katonai opciókat mérlegeli.

A Hamász álláspontja: A KAN által ismertetett dokumentum szerint a Hamász vezetése „nem tartja reálisnak” a leszerelésre vonatkozó követeléseket. Az alábbi alapelveket rögzítették:

  • Feltételhez kötött leszerelés: A fegyverek átadását kizárólag a „megszállás végéhez” és Izrael teljes gázai kivonulásához kötik. A fegyverarzenált legitim védelmi eszköznek tekintik, amíg az izraeli jelenlét fennáll.
  • Nincs árukapcsolás: Az övezet újjáépítését humanitárius kérdésnek tekintik, és határozottan elutasítják, hogy azt a leszerelési követelésekkel (biztonsági kérdés) kapcsolják össze.
  • Belső döntés: Hangsúlyozzák, hogy a fegyverek sorsáról a palesztinoknak kell dönteniük, nem pedig külső „diktátumoknak”.
  • Adminisztratív folytonosság: Ragaszkodnak a meglévő biztonsági és rendőri mechanizmusaik fenntartásához, hogy az újjáépítés alatt elkerüljék a „hatalmi vákuumot és a polgári káoszt”.

A közvetítői kísérlet

Nikolay Mladenov, a Béketanács főigazgatója Kairóban egyeztetett a Hamász képviselőivel. A Hamász válasza azonban elutasító: a javaslatot azért tartják elfogadhatatlannak, mert az a katonai erő feladását követeli meg még a terepi stabilitás elérése előtt.

Izraeli reakció és eszkalációs veszély

Izraeli biztonsági források szerint a Hamász válasza elfogadhatatlan lesz a Béketanács számára is.

  • Készülődés a harcra: Izrael már megkezdte az operatív tervek kidolgozását a gázai harcok felújítására.
  • A határidő: Egy izraeli biztonsági tisztviselő kijelentette: „Értjük, hogy a Hamász mindent megtesz a kibúvók érdekében. Ha nem szerelik le magukat önként, az Izraeli Védelmi Erők a közeljövőben visszatér a harcokhoz, hogy befejezze a küldetést.”

https://anchor.fm/s/51fceecc/podcast/rss

The post Feszült tárgyalások Irán és az USA között ellentmondásos jelentésekkel és patthelyzet Kairóban first appeared on Új Kelet Live.