Avi/ujkelet.live
Ma este kezdetét veszi Izraelben a holokauszt-emléknap, melyen a náci üldözés hat millió zsidó áldozatára emlékezünk.
A 2026-os év témája: „A zsidó család a holokauszt idején”
A Holokauszt Mártírjai és Hősei Emléknap állami szertartással indul helyi idő szerint este 8-kor a jeruzsálemi Jad Vasemben, ahol hat fáklyát gyújtanak a hat millió meggyilkolt zsidó emlékére.
A szertartáson Binjámin Netanjahu miniszterelnök és Jichák Herzog elnök is jelen lesz. Az emlékezés fáklyáit 6 holokauszt-túlélő – a 98 éves zaadia Bahat (Litvánia), a 90 éves Michael Szidko (Ukrajna), a 90 éves Miriam (Daisy) Bar-Lev (Hollandia), a 92 éves Moshe Harari (Lengyelország), a 89 éves Ilana-Lina Fallach (Líbia), a 95 éves Avigdor Neumann (Magyarország) és gyújtja meg.
Az eseményt élőben közvetítik:
A megemlékezés holnap reggel folytatódik, 10:00 órakor 2 perce megszólalnak a szirénák az áldozatokért.
A Központi statisztikai Hivatal adatai szerint 111000 túlélő és a holokauszt idején elkövetett antiszemita atrocitások áldozata él Izraelben.
A 2026 eleji adatok alapján a holokauszt-túlélők mindegyike 80 év feletti, 28%-uk túl a 90-en.
63%-uk nő. 49,3%-uk özvegy. 9300 holokauszt-túlélő házaspár él Izraelben.
A túlélők mintegy 6%-a az államalapítás előtt, 1933 és 1947 között vándorolt be Izraelbe. A túlélők körülbelül egyharmada (30,2%) az államalapítás utáni nagy bevándorlási hullámban (1948–1951) érkezett Izraelbe. További 30% 1952 és 1989 között vándorolt be.
Az Izrael Államban elismert túlélők 60%-a Európában született. 36%-uk a volt Szovjetunió területén született.
Netanjahu gratulál
Netanjahu miniszterelnök este reagált a magyarországi választási eredményekre az X-en.
,,Szeretném kifejezni mély hálámat kedves barátomnak, Orbán Viktornak, Izrael igaz barátjának, aki szilárdan kiállt Izrael mellett az igazságtalan nemzetközi rágalmazással szemben, és aki támogatta Izrael katonáit a brutális terroristák elleni önvédelmi jogos háborúnkban. Izrael népe örökre emlékezni fog erre.
Gratulálok Magyar Péternek a választási győzelméhez. Sok sikert kívánok neki Magyarország előrevezetéséhez, miközben erősíti a nemzeteink közötti szoros kapcsolatokat. Várom, hogy folytassuk együttműködésünket népeink javára.”
Folytatódtak a támadások Libanonból
Helyzetkép: Hétfőn is intenzív rakéta- és dróntámadásokat hajtott végre a Hezbollah terrorszervezet Izrael északi területei ellen. A támadássorozatban egy civil megsebesült, és anyagi károk keletkeztek.
A részletek:
- Naharija: Egy 60-as éveiben járó nő könnyebben megsérült, amikor a Hezbollah egyik rakétája becsapódott a városban. A Magen David Adom mentőszolgálat tájékoztatása szerint a sérülést a robbanás ereje és a szétrepülő üvegszilánkok okozták. A helyszínen jelentős anyagi károk keletkeztek.
- Karmiel: Nem sokkal a naharijai eset után öt rakétát lőttek ki a Karmiel környéki régióra. Az Izraeli Védelmi Erők szerint négy rakétát a légvédelem elfogott, egy pedig nyílt területen csapódott be. Ebben a támadásban nem történt sérülés.
- Több mint 10 drón: Ma reggel óta az izraeli légierő több mint tíz, Libanonból indított Hezbollah-drónt semmisített meg, amelyeket észak-izraeli célpontok, illetve a Dél-Libanonban tartózkodó csapatok ellen indítottak.
Támadások Libanonban
Az Izraeli Védelmi Erők megerősítette, hogy a múlt heti, Libanon-szerte végrehajtott masszív légicsapás-hullámban több mint 250 Hezbollah-operatívot likvidáltak.
Miért fontos: A célzott csapások lefejezték a szervezet több kulcsfontosságú egységét, ami stratégiai hatással van a Hezbollah katonai képességeire.
A veszteséglista és a számok:
- Likvidált parancsnokok: A megöltek között van Hasszán Musztafa Nasszer (logisztikai főhadiszállás feje), a hírszerzési egység három vezető parancsnoka (Ali Kaszem, Abu Ali Abbász és Ali Hidzsázi), valamint Abu Muhammad Habib, a rakétaegység helyettes vezetője.
- Hírszerzési értékelés: Egy magas rangú izraeli tiszt szerint ezek a vezetők pótolhatatlan tapasztalattal rendelkeztek. „Egy perc alatt több tucat parancsnoki központot ért találat, ami az egész szervezet működésére kihat” – tette hozzá.
- Ellentmondó adatok: Miközben az izraeli hadsereg 250 terrorista halálát igazolta vissza, a libanoni egészségügyi minisztérium több mint 350 halottról számolt be, utóbbi nem tesz különbséget a terroristák és a civilek között.
Helyzetjelentés a frontvonalról:
- Sérülések: Dél-Libanonban nyolc izraeli katona sebesült meg egy Hezbollah-dróntámadásban. Ketten közepesen súlyosan, hatan könnyebben sérültek meg, amikor egy robbanó drón csapódott be az egységük mellett. A sérülteket kórházba szállították.
- Kommandós akciók: Az Egoz egység Bint Dzsbeil térségében számolt fel egy dróntámadásra készülő Hezbollah-sejtet. Később egy újabb fegyverest FPV-drónnal likvidáltak.
- A Maglan három terroristát azonosított, akiket nem sokkal később egy légicsapás iktatott ki.
Irán a fókuszban
Donald Trump amerikai elnök éles fenyegetést intézett Teherán felé., miközben Pakisztán igyekszik hangsúlyozni, hogy a kéthetes tűzszünet még tart.
- A fenyegetés: Trump a Truth Social platformon közölte, amint életbe lép a Hormuzi-szoros amerikai blokádja, minden iráni hajót, amely megpróbálja áttörni azt, „azonnal megsemmisítenek”.
- „Mint a drogkereskedőket”: Az elnök hangsúlyozta, hogy ugyanazt a „kiiktatási rendszert” fogják alkalmazni az iráni gyorsnaszádok ellen, mint amit a tengeri kábítószer-csempészeknél használnak.
- Sajátos logika: Trump szerint az iráni haditengerészet már „megsemmisült”, és az amerikai erők eddig csak azért nem támadták a gyorsnaszádokat, mert nem tekintették őket valódi fenyegetésnek.
Diplomáciai kötéltánc:
- Regionális egyeztetések: Abbász Araghcsi iráni külügyminiszter telefonon egyeztetett szaúdi és katari kollégájával az iszlámábádi tárgyalásokról. Katar hangsúlyozta: a hajózási útvonalakat meg kell nyitni, és a szabad hajózást nem szabad alku tárgyává tenni.
Az urándúsítás tilalmának hossza a tét
Bár a tűzszünet még tart, az Egyesült Államok és Irán közötti hétvégi maratoni tárgyalások Iszlámábádban nem hozták meg a várt áttörést. A fő ütközőpont továbbra is Teherán nukleáris programja, jelentette az Axios.
A fő ellentét:
- Amerikai javaslat: Washington egy 20 éves moratóriumot követel az urándúsításra vonatkozóan, egyéb szigorú korlátozások mellett.
- Iráni válasz: Teherán ezt elutasította, és egy jóval rövidebb, mindössze „egyszámjegyű”, 10 évnél rövidebbidőszakra tett ellenjavaslatot.
Miért ez a legfőbb akadály? A tárgyalásokhoz közel álló források szerint a megállapodás sorsa azon múlik, hogy Irán hajlandó-e végleg (vagy legalább évtizedekre) lemondani az urándúsításról és feladni meglévő dúsított uránkészletét. Szejjed Mahmoud Nabavian, az iráni tárgyalócsoport tagja megerősítette: az atomprogramot érintő amerikai követelések miatt nem született megállapodás.
Versenyfutás az idővel:
- Április 21.: Ekkor jár le a jelenlegi tűzszünet. A közvetítőknek addig kell áthidalniuk a szakadékot, hogy elkerüljék a háború újbóli fellángolását.
- Közvetítők akcióban: Pakisztáni, egyiptomi és török diplomaták dolgoznak a megoldáson. Hakan Fidan török külügyminiszter és Ibrahim Kalin, a török hírszerzés feje is aktívan részt vesz a folyamatban.
Amire figyelni kell: Sehbaz Sarif pakisztáni miniszterelnök hétfőn optimistán nyilatkozott, mondván, a közvetítők gőzerővel dolgoznak a fennmaradó nézeteltérések rendezésén. Kérdés, hogy a 20 év és az „egyszámjegyű” időszak közötti hatalmas távolságot sikerül-e áthidalni a jövő hét közepéig.
Egy kérdőjeleket felvető kijelentés
Még az Axios jelentés előtt, Binjámin Netanjahu miniszterelnök a beszédében rávilágított a fontos árnyalatra az amerikai-iráni alkudozás kapcsán.
- Időleges korlátozás: Az USA jelenleg azt követeli Irántól, hogy „a következő években, akár évtizedekben” ne dúsítson uránt. Ez azonban nem jelenti a dúsításról való végleges lemondást.
- Ismerős forgatókönyv: A katonai rádió szakértője szerint, ha a megállapodás tartalmaz egy úgynevezett lejárati záradékot, az Irán számára lehetővé tenné, hogy egy meghatározott idő után nemzetközi felhatalmazással térjen vissza az urándúsításhoz.
- Az irónia: Ez kísértetiesen emlékeztet a 2015-ös atomalkura (JCPOA), amelyből éppen Trump lépett ki 2018-ban, többek között pont a 2025-ben lejáró korlátozások miatt. Felmerül a kérdés: Trump most egy olyan egyezség felé hajlik, amely ugyanazt a „hibát” tartalmazza, amiért korábban felrúgta az előző megállapodást?
Iráni ügynök megbízásából gyártottak robbanóanyagot Haifán
Vádat emeltek a Haifai Kerületi Bíróságon négy férfi ellen, akik az eddigi egyik legsúlyosabb, Iránhoz köthető biztonsági ügybe keveredtek. A gyanú szerint iráni utasításra robbantós terrortámadásokhoz szükséges robbanóanyagot állítottak elő.
A főszereplő: A hálózat központi alakja a 22 éves, haifai lakosú Ami Gadzsdarov, aki közvetlen kapcsolatban állt egy iráni ügynökkel. Gadzsdarovot még márciusban tartóztatták le, mert a gyanú szerint legalább 10 kilogramm TATP-t (terrorakcióknál gyakran használt, instabil robbanópor) állított elő.
Döbbenetes részletek:
- Öngyilkos merényletet ajánlott: Az ügyészség szerint a gyanúsított felajánlotta az ügynöknek, hogy improvizált robbanószerkezetet épít, és öngyilkos merényletet hajt végre, de tartótisztje ezt elutasította.
- Célpontok: Gadzsdarov tudta, hogy a robbanóanyagot egy közszereplő ellen, vagy buszmegállókban elhelyezett bombákhoz szánják. Bár a héber média szerint a célpont Naftali Bennett korábbi miniszterelnök volt, az ügyészség ezt a nyomozati anyagok alapján egyelőre nem tudta hivatalosan megerősíteni.
- Kémkedés a kikötőben: A robbanóanyag-gyártás mellett Gadzsdarov fotókat készített a haifai kikötőről és a haditengerészeti bázisról – különösen az ott állomásozó amerikai repülőgép-hordozót keresve –, valamint élőben közvetített az iráni ügynöknek a környékbeli rakétabecsapódásokról.
A logisztika:
- A TATP-t végül nem használták fel, de Gadzsdarov mintegy 2 kilogrammnyit elásott egy titkos helyen, amelynek koordinátáit elküldte tartótisztjének – vélhetően azért, hogy egy másik iráni ügynök később felhasználhassa.
- Fizetség: A rendőrség szerint Gadzsdarov összesen 70 000 sékelt kapott a feladatokért, nagyrészt kriptovalutában.
Bűntársak: A másik három vádlott ellen külön vádirat készült; ők a robbanóanyag beszerzésében, gyártásában és tesztelésében nyújtottak segítséget.
Újabb halasztás Netanjahu perében
Miközben az Irán elleni háborút lezáró tűzszünet közepette jövő héten folytatódna Netanjahu büntetőpere, a Sabak belbiztonsági szolgálat vezetője, David Zini drámai figyelmeztetést küldött a bíróságnak, jelentette a 13-as csatorna.
A biztonsági érv:
- Iráni fenyegetés: Zini levele szerint Netanjahu élete közvetlen veszélybe kerülne, ha előre tudható lenne nyilvános megjelenésének – például bírósági vallomástételének – pontos helyszíne és időpontja. A titkosszolgálat attól tart, hogy iráni ügynökök kihasználnák az alkalmat a kormányfő elleni támadásra.
- A halasztás: Az ügyészség már elfogadta a miniszterelnök kérését e heti vallomástételének törlésére, a jövő heti, kéthetes halasztási kérelmet pedig külön vizsgálják.
Belpolitikai visszhang: „Politikai szívesség?”
A Mozgalom Minőségi Kormányzásért élesen bírálta a Sabakot a riport kapcsán:
- Összehasonlítás: Emlékeztettek, hogy a korábbi igazgató, Ronen Bar tavaly megtagadta egy hasonló szakvélemény kiadását.
- Vádak: A jogvédő csoport szerint nincs érdemi változás a biztonsági helyzetben, hiszen a tárgyalóterem védett. Állításuk szerint az történt, hogy a Netanjahu által kinevezett új Sabakt-főnök „hajlandó együttműködni a per megzavarásában”.
Emlékeztető: Netanjahu az első hivatalban lévő izraeli miniszterelnök, aki ellen vádat emeltek (vesztegetés, csalás és hivatali hatalommal van visszaélés). A per 2020 óta húzódik. A politikai túlélése a tét, hiszen az októberi választások előtt a koalíciója instabil, a közvélemény-kutatások pedig bizonytalan eredményt jósolnak.
The post Jom Hasoá, Netanjahu gratulált Magyarnak és az iráni urándúsítás tilalmának ügye first appeared on Új Kelet Live.