Avi/ujkelet.live

A háború Iránnal

David Barnea, a Moszad kémszolgálat igazgatója a Holokauszt Emléknapon tartott beszédében kijelentette, Izrael küldetése Teheránnal szemben ,,még nem fejeződött be”. Barnea először reagált azokra a nemzetközi sajtóhírekre, amelyek szerint korábban túlzottan optimista jóslatokat fogalmazott meg az iráni rezsim gyors összeomlásáról.

Válasz a kritikákra: Barnea beszédében tisztázta a hírszerző ügynökség álláspontját az Irán elleni hadjárattal kapcsolatban.

  • Hosszú távú stratégia: Cáfolta, hogy a rezsim azonnali bukására számított volna a támadások után. Hangsúlyozta: a hadjárat folytatódik, és a kötelezettségvállalásuk csak akkor teljesül, ha a ,,szélsőséges rezsimet” leváltják.
  • Kényszerű háború: Az elmúlt év két Irán elleni háborúját elkerülhetetlennek nevezte, hivatkozva a nukleáris fenyegetésre és a ballisztikus rakétaállományra.
  • Műveleti részletek: Elismerte, hogy az Oroszlánüvöltés hadműveletben az Izraeli Védelmi Erőké volt a főszerep, de kiemelte a Moszad pontos hírszerzési adatait, amelyek lehetővé tették a légierő számára a csapásmérést Teherán szívében.

Diplomáciai mozgások: Iszlámábád a középpontban

Miközben tart a katonai feszültség, a diplomácia is próbál utat törni.

  • Tárgyalások Pakisztánban: A Reuters négy forrása szerint amerikai és iráni delegációk a héten visszatérnek Iszlámábádba a béketárgyalások második fordulójára.
  • Iráni reakció: Az iráni állami hírügynökség megerősítette a szándékot, bár pontos dátumot még nem tűztek ki. Egy pakisztáni kormányzati forrás a Reutersnek elmondta: Teherán jelezte, hogy nyitott a folytatásra.

Blokád és incidensek a Hormuzi-szorosban

A tengeri hadszíntéren az amerikai haditengerészet szigorú ellenőrzés alatt tartja az útvonalakat.

  • Támadás Ománnál: Az Al-Arabiya jelentése szerint megtámadtak egy teherhajót Omán partjainál; a pakisztáni haditengerészet sietett a bajbajutott hajó segítségére.
  • Tengeri blokád: A MarineTraffic adatai szerint a Hormuzi-szoros szinte teljesen üres az amerikai haditengerészeti blokád miatt. A tegnapi nap folyamán két nagy tanker, a Rich Starry és az Ostria is visszafordult a szoros bejárata előtt.

Regionális aggodalmak: Katar, Szaúd-Arábia és Jordánia

Katar közvetítői szerepben próbálja hűteni a kedélyeket.

  • Dohai diplomácia: Mohammed al-Thani katari miniszterelnök külön telefonos egyeztetést folytatott szaúdi és jordán partnerével.
  • A cél: A deeszkaláció és a hajózási szabadság biztosítása. Katar és Jordánia különösen aggódik a blokád gazdasági és biztonsági hatásai miatt, hangsúlyozva, hogy a jelenlegi helyzet fenntarthatatlan a régió stabilitása szempontjából.

Súlyos összecsapások Dél-Libanonban

Tíz izraeli ejtőernyős sebesült meg az éjszaka folyamán a Hezbollah terroristáival vívott harcokban. A katonák közül három állapota súlyos, egyé közepesen súlyos, hatan pedig könnyebben sérültek meg.

Fegyverraktárak a civil házakban: Az izraeli hadsereg testkamerás felvételeket tett közzé, amelyeken a Nahal-dandár katonái Hezbollah-fegyvereket találnak egy dél-libanoni lakóházban.

Légitámogatás: A szárazföldi egységek a légierővel összehangolva több ellenséges helyszínt, páncéltörő rakétaállást és fegyverraktárt semmisítettek meg a térségben.

Történelmi fordulat

A rendkívül feszült északi hadihelyzet ellenére több mint 30 év után először ülnek asztalhoz Izrael és Libanon hivatalos képviselői, hogy közvetlen tárgyalásokat folytassanak.

„Háború a tárgyalások árnyékában”

A katonai rádió diplomáciai forrásai szerint a felek kettős stratégiát alkalmaznak: úgy tárgyalnak, mintha nem lenne háború a Hezbollahhal, miközben úgy harcolnak a terrorszervezet ellen, mintha nem lennének tárgyalások.

  • A résztvevők: Izrael részéről Jechiel Leiter washingtoni nagykövet, Libanon részéről pedig Nada Moawad amerikai nagykövet vezeti a delegációt.
  • Amerikai közvetítés: A tárgyalásokon jelen van Marco Rubio, Michael Needham (Külügyminisztérium) és Michel Issa bejrúti amerikai nagykövet is.

A cél: Valódi béke, nem csak normalizáció

A források hangsúlyozzák, hogy a cél nem csupán a kapcsolatok „hideg” rendezése, hanem egy teljes körű békeszerződés, amely az alábbiakra terjed ki:

  • A szárazföldi és tengeri határok végleges rendezése.
  • Gazdasági együttműködés és valutakérdések.

A cél: Valódi béke, nem csak normalizáció

A tárgyalások egyik központi eleme a Hezbollah fegyvermentesítése. A diplomáciai források egyértelművé tették:

„Nem lesz békeszerződés a Hezbollah leszerelése nélkül.”

A stratégia része, hogy megmutassák a libanoni kormánynak: az Izraellel kötött béke előnyei messze meghaladják a fegyveres konfliktus kockázatait, de ehhez Bejrútnak valódi lépéseket kell tennie a terrorszervezet ellen. A mai megbeszélések célja a tárgyalási keretek és az ütemterv rögzítése.

Csalók fosztogatják a menekülni vágyó gázaiakat

A KAN közszolgálati műsorszolgáltató tényfeltáró riportja szerint bűnözői csoportok használják ki a gázaiak elvándorlási szándékát.

  • A módszer: Ismert segélyszervezeteknek vagy palesztin közéleti személyiségeknek kiadva magukat hirdetnek Facebookon és az interneten, harmadik országba szóló tartózkodási engedélyt ígérve.
  • Az átverés: Az arabul beszélő, de izraeli telefonszámot használó csalók személyes adatokat kérnek, majd jelentős összegeket csalnak ki az áldozatoktól.
  • Súlyos károk: Egy megszólaltatott gázai férfi elmondta, hogy 10 500 dollárt (több mint 3,8 millió forintot) fizetett ki kriptovalutában (USDT) a családja kimenekítéséért. Miután a beígért utazás kétszer is meghiúsult, a csalók egyszerűen letiltották őt a WhatsAppon.

Szemeteskocsiban próbáltak beszökni Izraelbe

A Védelmi Minisztérium ellenőrei a somroni határátkelőnél feltartóztattak egy keletről érkező szemetesautót.

  • A rejtekhely: A tüzetes átvizsgálás során a hatóságok mintegy 40 palesztin illegális behatolót találtak, akik a teherautó hulladéktároló tartályában bujkálva próbáltak bejutni Izrael középső részébe.
  • Intézkedés: A biztonsági erők az összes érintettet őrizetbe vették és átadták a rendőrségnek további eljárásra.

A Legfelsőbb Bíróság döntése

A Legfelsőbb Bíróság tegnapi ítéletében kimondta, hogy a hadsereg nem halogathatja tovább a nők páncélos hadtestbe való integrálását célzó kísérleti programot.

  • Szigorú határidő: A bíróság döntése értelmében a hadseregnek legkésőbb 2026 novemberében el kell indítania a képzést. A hadsereg a háborúra hivatkozva korábban már kétszer is elhalasztotta a startot.
  • Jelenlegi korlátok: Jelenleg csak a határvédelmi egységeknél (pl. a Karakal zászlóalj tisztán női egységeiben) szolgálnak női harckocsizók az egyiptomi határ mentén, de a mélységi, ellenséges vonalak mögötti páncélos hadműveletekben eddig nem vehettek részt.
  • Jogalap: A bíróság a 2020-ban benyújtott keresetre reagálva hangsúlyozta: a hadseregnek törvényi kötelezettségeaz egyenlő esélyek biztosítása a nők számára harci beosztásokban, amennyiben az fizikailag és operatív szempontból lehetséges.

The post Moszad-vezér: A küldetésünk Iránban csak a rezsim bukása után zárul first appeared on Új Kelet Live.