ujkeletlive
Diplomácia és háború
A két hetes iráni tűzszünet félidején Donald Trump elnök a Fox News műsorvezetőjének, Maria Bartiromonak azt nyilatkozta, miszerint „úgy gondolom, közel a vége, igen. Úgy látom, hogy már nagyon közel van a befejezéshez.” A csatorna reggeli műsorában közlésre kerülő interjú rövid előzetese szerint az iráni konfliktus állását illetően, az elnök közölte – „úgy gondolom, hogy el kellett térítenem a folyamatokat, mert ha nem teszem meg, Iránnak már most atomfegyvere lenne. Ha pedig atomfegyverük lenne, ott mindenkit ’Uramnak’ kellene szólítaniuk, és Önök ezt nem akarják.”
Korábban Trump megerősítette, hogy még a héten újraindulhatnak a pakisztáni tárgyalások az iráni háború lezárásáról, azt követően, hogy a hétvégi sikertelennek minősített találkozó után amerikai blokádot vezetett be az iráni felségjelzésű hajókra.
A hétvégi iszlámábádi amerikai-iráni csúcstalálkozón jelen lévő fő tárgyaló, mint Trump megbízottja – JD Vance alelnök a megbeszélések után sietve távozott, a tárgyalásokat eredménytelennek minősítve. Azóta némileg enyhített a washingtoni nézőponton, legutóbb az éjszaka folyamán pedig a felek közötti bizalmatlanságot említette, melyet nem lehet egyik napról a másikra feloldani.
Hangsúlyozva elégedettségét a jelenlegi helyzettel, hozzátette, hogy Trump egy nagy üzletet akar kötni.
„Egy olyan egyezséget, amelyben Iránnak nincs atomfegyvere, és felhagy a terrorszervezetek támogatásával, de amelyben az iráni nép is prosperálhat. A tűzszünet egyelőre kitart.”
A tárgyalások említett második fordulójának időpontját még nem tűzték ki, miközben az Egyesült Államok az irániak válaszára vár, akik belső egyeztetéseket folytatnak Modzstaba Hámenei legfőbb iráni vezetővel. A kommunikáció közvetítőkön keresztül folytatódik, a Fehér Házban úgy látják, hogy a Hormuz-szoros amerikai blokádja, és nyomában a készpénzhiány engedményekre kényszeríti majd a teheráni rezsimet. Mindezek következtében a pakisztáni tárgyalásokat ismerő forrás szerint [Reuters] a hétvége óta folytatott háttérbeszélgetések előrelépést hoztak a szakadék áthidalásában, közelebb hozva a két felet egy olyan megállapodáshoz, amelyet egy újabb tárgyalási fordulóban terjeszthetnek elő.
- Nem világos, hogy milyen típusú – a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség felügyelete, és ellenőrzése alatti nukleáris megállapodást tud gyorsan az Egyesült Államok az iráni vezetéssel összehozni, ami nem azonos a Barack Obama volt elnök idején, 2015-ben létrejött nukleáris megállapodással [JCPOA], és amelyből Trump 2018-ban egyoldalúan kilépett. A Fehér Ház értékelése szerint Teherán gazdasági nehézségei, valamint az amerikai döntés, hogy elhagyják a pakisztáni tárgyalóasztalt, és tengeri blokádot hirdetnek, olyan nukleáris engedményekre kényszerítheti Iránt, amelyekről korábban hallani se akartak.
A háttérben pakisztáni, egyiptomi, és török közvetítéssel zajlik a tárgyalások következő fordulójának előkészítése versenyt futva az idővel, ugyanis a jelenlegi tűzszünet várhatóan április 21-én jár le. A tűzszünetre való tekintettel a Hormuzi blokád miatt Irán egyelőre csak retorikai tüzeléssel válaszolt, de megegyezés hiányában fenn áll a harcok kiújulásának veszélye, ami ellehetetlenítené a diplomáciai megoldást.
Az amerikai blokád, és veszélyei
Az Egyesült Államok Központi Parancsnoksága [CENTCOM] közölte, hogy az iráni kikötők blokádjának első 24 órájában egyetlen hajó sem haladt át, míg hat kereskedelmi hajó visszafordult.
A Hormuz-szoros lezárásában több mint egy tucat amerikai hadihajó vesz, és annak ellenére, hogy a zárlat csak az Iránba tartó vagy onnan induló tankerekre vonatkozik, a hajózási adatok azt mutatják, hogy a blokád kedden alig befolyásolta a Hormuz-szoros forgalmát.
A patthelyzet tovább rontotta a globális energiabiztonság, és a kőolajtól függő áruk ellátásának kilátásait, a Nemzetközi Valutaalap gyengítette növekedési előrejelzését, és közölte, hogy a világgazdaság a recesszió szélére sodródhat, ha a konfliktus súlyosbodik, és az olajár 2027-ig 100 dollár felett marad hordónként. Ezzel párhuzamosan a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) jelentősen csökkentette a globális olajkínálatra és keresletre vonatkozó várakozásait, – jelentette a Reuters.
Az Egyesült Államok NATO-szövetségesei, köztük Nagy-Britannia és Franciaország kijelentették, hogy nem kívánnak belefolyni a konfliktusba a blokádban való részvétellel, bár felajánlották segítségüket a szoros biztosításában, amint létrejön egy megállapodás. Eközben, az iráni olaj fő vásárlója, Kína „veszélyesnek és felelőtlennek” nevezte az amerikai blokádot, amely szerintük csak tovább szítja a feszültséget.
Elemzők szerint az olajárak a szoros teljes újranyitása után is hetekig magasak maradhatnak a feltorlódott szállítmányok, a sérült infrastruktúra, és a bizonytalanság miatt, míg a jelenlegi számottevő zuhanás nem feltétlenül a felek közötti megállapodás miatti optimizmus jele, hanem a kereslet jelentős csökkenése, vagyis vásárlói, és fogyasztói spórolásnak tudható be.
Orosz kalózáru a haifai kikötőben
Ukrajna állítása szerint Izrael engedélyezte egy lopott ukrán gabonát szállító orosz hajó kikötését Haifán, – jelentette az Axios riportere, Barak Ravid.
Az ABINSK orosz felségjelzésű konténert az orosz megszállás alatt álló ukrán kikötőkből induló bárkákról rakták meg, miután Kiev magyarázatot követel Izraeltől az orosz árnyékflotta hajójának beengedése miatt.
Amennyiben a vadak beigazolódnak, az az Oroszországra, és annak árnyékflottájára kivetett amerikai, és nemzetközi szankciók megsértésének minősülhet Izrael részéről. Ilymódon, Ukrajna az orosz hajó feltartóztatását, illetve a kikötőből való távozás megakadályozását követeli Izraeltől.
A háttérben – az Axios riporterének nyilatkozó ukrán tisztségviselő elmondása szerint az ukrán hírszerzés azonosította az orosz hajó előkészületeit, amint a Fekete-tengerről indult el a megszállt területekről származó gabonarakománnyal. Az ukrán hírszerzés dossziét állított össze az információkból, amelyet március 20-án átadtak az ukrán főügyészségnek. Ezt követően, március 27.-én Jevgen Kornyicsuk, Ukrajna izraeli nagykövete találkozott az izraeli külügyminisztérium tisztviselőivel Jeruzsálemben, átadta az információkat, és figyelmeztetett a szankciók megsértésére, illetve kérte, hogy ne engedjék kikötni a hajót Izraelben.
Egy ukrán tisztségviselő közlése szerint a főügyész kérése alapján az ukrán bíróság április 8.-án elfogatóparancsot adott ki az orosz hajóra, amely végül tegnap kikötött Haifán, minek utána az ukrán főügyész találkozott Izrael kijevi nagykövetével, Michael Brodszkival, és átadta neki a nemzetközi jogsegélyre, valamint a hajó lefoglalására vonatkozó kérelmet,- jelenti az Axios.
The post Éjszakai hírek – Trump szerint a háború a végéhez közeledik; és orosz árnyékflotta a haifai kikötőben first appeared on Új Kelet Live.