Avi/ujkelet.live
Helyzetkép a Hormuzi-szorosnál
A Perzsa-öböl menti arab államok feszülten figyelik Donald Trump Irán elleni tengeri blokádjának hatásait. Bár a cél az iráni tárgyalási pozíciók gyengítése, a térség országai tartanak a közvetlen eszkalációtól, jelentette a KAN közrádió.
Miért fontos ez? Az öböl menti monarchiák egyensúlyozni kényszerülnek: támogatják Teherán befolyásának visszaszorítását, de rettegnek attól, hogy a konfliktus az ő felségvizeikre és gazdaságukra is átterjed.
A színfalak mögött
- Szaúdi óvatosság: A Wall Street Journal értesülései szerint Szaúd-Arábia a háttérben próbálja meggyőzni Trumpot, hogy vonja vissza a blokádot, és inkább térjen vissza a tárgyalóasztalhoz.
- Távolmaradás: Az arab államok jelenleg nem hajlandók aktívan részt venni az amerikai blokádban, hogy elkerüljék a közvetlen konfrontációt Iránnal.
- A közös nevező: Egy név nélkül nyilatkozó öböl menti diplomata szerint teljes az egyetértés abban, hogy a háborús tapasztalatok után nem engedhető meg, hogy a „napon túl” továbbra is egyedül Irán tartsa a kezét a Hormuzi-szoros „csapján”.
A megoldás kulcsa: Még a kevésbé héja-párti államok is változást sürgetnek. Madzsed al-Anszari, a katari külügyminisztérium szóvivője kijelentette: a hormuzi válságra olyan regionális megoldás szükséges, amelyben minden érintett fél részt vesz.
Izrael támadás alatt
Három percen belül: A Hezbollah terrorszervet reggel több mint 30 rakétát lőtt ki északi közösségekre. A rakétákat egy részét elfogták, a maradék nyílt területeken csapódott le.
Miért fontos? Az első hullámra reggel 8 órakor került sor– éppen akkor, amikor a határ melletti közösségekben lévő egyes oktatási intézmények részben újraindítják az órákat a Polgárvédelmi Parancsnokság új korlátozás-enyhítéseinek megfelelően. Ez az egyik legerősebb észak felé indított sortüzek egyike az elmúlt hetekben.
Emlékeztető: Ez már a hetedik nap egymás után, hogy az Izraeli Védelmi Erők nem támadott mélyen Libanonban – sem Bejrútban, sem Dahiehben, sem a Libanon-völgy mélyén – Benjámin Netanjahu miniszterelnök és Iszrael Katz védelmi miniszter parancsára, jegyezte meg a katonai rádió szekértője.
A szárazföldi offenzíva mélyítése
Miközben az Izraeli Védelmi Erők fokozza a légicsapásokat és a szárazföldi kutatásokat Dél-Libanonban, katonai körökben egyre nagyobb a nyomás a hadműveletek kiterjesztésére.
Sérülés a frontvonalon: Az izraeli hadsereg bejelentése szerint súlyosan megsebesült a 401. páncélos dandár 52-es zászlóaljának parancsnoka„operatív tevékenység” közben Dél-Libanonban. Az alezredes sérülésének pontos körülményeit a hadsereg még vizsgálja.
Célkeresztben: Aadshit: Az izraeli légierő jelentős támadássorozatot hajtott végre az éjszaka folyamán Aadshit településen.
- Az indok: Megnövekedett Hezbollah-aktivitást észleltek a faluban.
- A mérleg: Március 2. óta mintegy 130 rakétát lőttek ki onnan Izraelre, főleg Kirjat Smonára és a terepen állomásozó csapatokra.
- Eredmény: Fegyverraktárakat, rakétakilövőket és parancsnoki központokat semmisítettek meg, több terrorista operatívot is likvidáltak.
Zsákmányolt arzenál: A 91. „Galilea” hadosztály alá tartozó 8. páncélos dandár tartalékosai egy Izraelre irányított páncéltörő-rakétakilövőt találtak. A helyszínen további irányított rakétákat, egyéb fegyvereket és katonai felszereléseket foglaltak le.
Belső vita: Menjünk-e mélyebbre?
A katonai rádió értesülései szerint magas rangú katonai vezetők a szárazföldi offenzíva kiterjesztését szorgalmazzák.
- A jelenlegi állás: A hadsereg jelenleg a határtól számított nagyjából 10 kilométeres sávot ellenőrzi, az első és második falusorig.
- A terv: A csapatok behatolnának a mélyebben fekvő, harmadik vonalbeli falvakba is az északi települések fenyegetettségének csökkentése érdekében.
- A dilemma: A hadsereg adatai szerint a Hezbollah rakétatámadásainak 70-80%-a a Litáni-folyótól északra eső területekről érkezik. Emiatt kérdéses, hogy a Litániig tartó mélyebb benyomulás érdemben visszaszorítaná-e a hátországot érő tüzet.
- A helyzet: A politikai vezetés egyelőre nem hozott döntést a hadművelet további mélyítéséről.
Közvetlen izraeli–libanoni tárgyalások Washingtonban
Miközben Dél-Libanonban dörögnek a fegyverek, Washingtonban évtizedek óta nem látott diplomáciai szintlépés történt: Marco Rubio külügyminiszter volt tegnap a házigazdája az izraeli és a libanoni nagykövet kétórás, közvetlen egyeztetésének.
A nagy kép: A találkozóra azután került sor, hogy Donald Trump elnök a múlt héten deeszkalációra szólította fel Netanjahu miniszterelnököt. Ez megnyitotta az utat a keddi csúcstalálkozó előtt, amelyre a dél-libanoni szárazföldi invázió árnyékában került sor.
A tárgyalóasztalnál
- Libanon sürget: Nada Hamadeh Moawad libanoni nagykövet a 2024. novemberi tűzszüneti megállapodás teljes körű végrehajtását és az ellenségeskedés azonnali beszüntetését követelte.
- Izrael feltételei: Jechiel Leiter izraeli nagykövet leszögezte, Izrael továbbra is fenntartja a jogot a katonai fellépésre a Hezbollah ellen.
- Amerikai álláspont: A külügyminisztérium közleménye megerősítette: az USA támogatja „Izrael jogát, hogy megvédje magát a Hezbollah folyamatos támadásaival szemben”.
Miért történelmi? Ez volt a legmagasabb szintű diplomáciai érintkezés Izrael és Libanon között 1993 óta. Bár a Trump-adminisztráció tavaly már közvetített alacsonyabb szintű egyeztetéseket, a mostani nagyköveti találkozó szintlépést jelent.
Egy ország, két valóság: A találkozó híre élesen megosztotta a libanoni közvéleményt, amit a mai címlapok tükröznek a leginkább:
- Nidaa al-Watan (Hezbollah-ellenes): „Tabu… ami megtört.” – Üdvözlik a közvetlen párbeszédet.
- Al-Akhbar (Hezbollah-közeli): „A szégyen kormánya meghajol Washingtonban.” – Árulásnak bélyegzik az egyeztetést.
Mi következik? Leiter nagykövet szerint a felek egy „hosszú távú jövőképről” tárgyaltak, amely magában foglalja a határok végleges kijelölését, egy biztonsági megállapodást, és végső soron egy teljes körű békeszerződés aláírását. A felek megállapodtak a közvetlen tárgyalások folytatásában.
Likvidálás Gázában
Az Izraeli Védelmi Erők tegnap csapást mért a Hamász terrorszervezet egyik teherautójára a Gázai övezet középső részén, amelyben fegyveres terroristák tartózkodtak.
- A fenyegetés: A katonai hírszerzés szerint a csoport közvetlen támadást tervezett a térségben állomásozó izraeli csapatok ellen.
- A hadsereg közlése: „Az azonosítást követően a csapatok azonnal lecsaptak a fegyveres terroristákra, hogy elhárítsák a valós veszélyt.”
- Palesztin források: Palesztin médiajelentések arról számoltak be, hogy Gázavárosban az izraeli hadsereg csapást mért a Hamász rendőrségének egyik járművére, a támadásban négyen életüket vesztették.
Váltás az égen
Tomer Bar vezérőrnagy, a légierőjelenlegi parancsnoka május 5-én fejezi be szolgálatát. Az eredetileg áprilisra tervezett átadás-átvételt az Irán elleni hadiállapot miatt el kellett halasztani.
- Az utód: Bar helyét Omer Tischler dandártábornok veszi át, miután elődje több mint négy évet töltött a poszton.
- Feltételes mód: Ejal Zamir vezérkari főnök hangsúlyozta, hogy a parancsnoki rotáció végrehajtása továbbra is az aktuális operatív helyzetértékeléstől függ.
A háttér: A váltásról szóló végső döntés Bar és Zamir tegnapi találkozóján született meg, figyelembe véve a háborús prioritásokat.
A Sabak és az ügyészség állítólagos adatgyűjtése Ben-Gvir ellen
Az i24NEWS friss riportja szerint példátlan együttműködés zajlott a főügyész és a Sabak között Itamar Ben-Gvir nemzetbiztonsági miniszter politikai ellehetetlenítése érdekében.
A vádak lényege: Gali Baharav-Miara főügyész állítólag arra kérte anno Ronen Bart, a Sabak előző vezetőjét, hogy adjon át neki bizalmas anyagokat Ben-Gvir rendőrségi munkába való beavatkozásáról.
- A cél: A főügyész ezeket az adatokat kívánta felhasználni a Legfelsőbb Bírósághoz benyújtott válaszában, amely a miniszter elmozdítását követelő petíciókra vonatkozott.
A nyomozás háttere
- Amit korábban tudtunk: Amit Szegal újságíró már egy évvel ezelőtt feltárta, hogy Ronen Bar adatokat gyűjtött a miniszter rendőrségi befolyásáról. Ez később egy átfogóbb vizsgálattá szélesedett a „kahanizmus rendőrségi beszivárgása” ügyében.
- Az új fejlemény: A friss leleplezés szerint a gyűjtést kifejezetten a főügyész kezdeményezte jogi-politikai célból.
Mélyülő vizsgálat: A riport szerint annak ellenére, hogy Ronen Barnak kezdetben nem sikerült megalapoznia a gyanúját, utasította beosztottjait a vizsgálat kiterjesztésére és mélyítésére, hogy terhelő bizonyítékokat találjanak a politikai vezetés ellen.
Miért kritikus ez? Az ügy súlyát az adja, hogy az információkat a regnáló kormány egy tagja ellen gyűjtötték, kifejezetten egy olyan eljárásban, amely a miniszter leváltását célozta.
A lényeg: A vádak szerint az állami intézmények titkosszolgálati eszközöket használtak fel a politikai kör ellen egy bírósági beadvány előkészítéséhez.
The post Izrael támadás alatt, aggódó öbölállamok és az egy ország, két valóság esete first appeared on Új Kelet Live.
