ujkeletlive
Omer 16
Binjámin Netanjahu miniszterelnököt és tanácsadóit megdöbbentette Donald Trump elnök azon bejegyzése, amely elképzelhetetlen lett volna más amerikai adminisztrációk idején, – jelentette az Axios forrásokra hivatkozva.
Az elnök Truth Social platformján közölte:
„Az USA megkapja az összes nukleáris »port«, amelyet a mi nagyszerű B2 bombázóink hoztak létre – semmiféle pénzmozgás nem történik majd, semmilyen módon vagy formában. Ez az alku semmilyen módon nem függ Libanontól sem, de az USA külön fog foglalkozni Libanonnal, és a megfelelő módon kezeli majd a Hezbollah-helyzetet. Izrael a továbbiakban nem fogja bombázni Libanont. Az Amerikai Egyesült Államok MEGTILTOTTA nekik ezt. Ami sok, az sok!!! Köszönöm! DJT elnök”
Trump nyilvánosan utasította Izraelt, azt sugallva, hogy Izraelnek nincs más választása, mint engedelmeskedni. Netanjahu megdöbbent és riadalmat érzett, amikor értesült a posztról, – idéz az Axios forrásokat, miután Izrael állítólag felvilágosítást kért a Fehér Háztól a Libanon elleni légicsapások végrehajtásának „megtiltását” illetően.
Előzmények
Az elmúlt napokban erősödött a washingtoni nyomás a miniszterelnökön az északi harcok szüneteltetésére vonatkozóan, ugyanakkor ez ügyben szerdán összehívott biztonsági kabinetülésen a miniszterek ellenállása miatt nem született döntés, és azóta sincs egyetértés a kormányon belül.
Korábbi jelentések szerint az Egyesült Államok állítás szerint nem kérte Izraeltől a libanoni tűzszünetet, amely elvileg nem része az Iránnal folytatott béketárgyalásoknak, de az elnök üdvözölné különös tekintettel a párhuzamosan zajló iráni nukleáris megállapodásra irányuló tárgyalások, és a február 28-án kirobbantott háború lezárásának kulcs alkupozíciójaként.
A miniszterelnök vonakodása ellenére, Trump végül egyoldalúan döntött, és kész tények elé állította Izraelt. A kormány a médiából értesült a fejleményekről, miközben Netanjahu nem értesítette a kabinet tagjait, akik éppen telefonon tartottak volna megbeszélést a témáról. A csütörtöki virtuális ülés ezúttal is döntés nélkül végződött, holott egy ilyen horderejű tűzszüneti megállapodást először a kabinetnek kellene elfogadnia. A miniszterelnök végül megígérte a minisztereknek, hogy hamarosan ismét összeülnek a részletek megvitatására, miközben a héber média szerint Netanjahu azt állította, hogy a tűzszünetet – “Trump kérte, érdekeink vannak az Egyesült Államokkal,” majd hozzátette – „ahol vagyunk, ott is maradtunk a tűzszünet alatt is.”
Az amerikai Külügyminisztérium által közzétett Egyetértési Nyilatkozat szerint Izrael fenntartja a jogot a katonai fellépésre bármikor „önvédelemből, tervezett, küszöbön álló vagy folyamatban lévő támadásokkal szemben,” míg Izrael kötelezettséget vállalt arra, hogy nem hajt végre támadó jellegű katonai műveleteket libanoni célpontok ellen, beleértve a polgári, katonai és egyéb állami célpontokat. Megjegyzendő, hogy az ilyen jellegű homályos kötelezettségvállalás ezidáig végtelen mozgásteret biztosítottak az izraeli hadsereg számára.
Ilymódon, Netanjahu számára nem jelentett különösebb akadályt a feltételek elfogadása, miközben kormánya eleve hangsúlyozta, hogy semmi sem akadályozza őket abban, hogy szükség esetén csapást mérjenek a Hezbollahra.
Tegnap este azonban Trump merőben más megfogalmazást használt, hangsúlyozva, hogy megtiltotta a libanoni fellépést – „Izrael a továbbiakban nem fogja bombázni Libanont. Az Amerikai Egyesült Államok MEGTILTOTTA nekik ezt. Ami sok, az sok!!!”
Trump bejegyzése úgy tűnik nem elírás volt, az Axios-nak adott interjúban az elnök megismételte, miszerint azt akarja: az izraeli csapások Libanonban érjenek véget.
„Izraelnek abba kell hagynia. Nem folytathatják az épületek felrobbantását. Ezt nem fogom megengedni,” – közölte.
Eközben, Netanjahu és kabinetje a médiából értesült Trump Libanonnal kapcsolatos megjegyzéseiről, ami váratlanul érte őket. A tanácsadók – köztük Jehiel Leiter, Izrael washingtoni nagykövete igyekeztek kideríteni, hogy az Egyesült Államok irányt váltott-e, – közölte az Axios, hozzátéve, hogy az izraeli tisztviselők tisztázást kértek a Fehér Háztól, és hangsúlyozták, hogy Trump megjegyzése ellentmond az egyezménynek.
Az Axios megkeresésére egyfehér házi tisztviselő azt állította, hogy „az elnök Libanon és Izrael közötti tűzszüneti megállapodása egyértelműen kimondja, hogy Izrael nem hajt végre támadó katonai műveleteket libanoni célpontok ellen, de fenntartja önvédelmi jogát a tervezett, küszöbön álló vagy folyamatban lévő támadásokkal szemben.”
- A tűzszünet közepette, tegnap este egy személy életét vesztette egy izraeli dróncsapás miatt Dél-Libanonban, miután elkezdődött az egymás hibáztatása. Izrael állítása szerint a Hezbollah sértette meg a tűzszünetet, ezért a hadsereg önvédelemből indított támadást.
A nagy kép, és az átfogó terv
Trump ugyan többször is hangsúlyozta, hogy a libanoni és iráni háború kezelése nem függ össze, ugyanakkor nyilvánvaló, hogy a csütörtök éjfélkor hatályba lépett északi tűzszünet után látványosan felgyorsultak az események a Hormuz-szorossal kapcsolatban.
Megjegyzendő – a kéthetes iráni tűzszünet tíz nappal korábbi bejelentése után a közvetítő Pakisztán megerősítette, hogy a fegyvernyugvás Libanonra is érvényes, míg Netanjahu tagadta, és az izraeli hadsereg az eddigi legsúlyosabb támadását indította bejrúti célpontok ellen; válaszul Irán a tűzszüneti megállapodásnak ellentmondva megtagadta a Hormuz-szoros blokádjának feloldását.
A libanoni fejleményeket követően Abbász Aragchi iráni külügyminiszter a közösségi médiában megerősítette, hogy a fegyverszünet fennmaradó ideje alatt (április 22.) „teljesen megnyitják” az utat minden kereskedelmi hajó előtt a Hormuz-szoroson keresztül, az Iráni Kikötői és Tengerészeti Szervezet által korábban közzétett útvonal mentén, míg a Reutersnek nyilatkozó iráni tisztviselő elmondta, hogy a stratégiai jelentőségű olajút nyitva tartása az Irán és az Egyesült Államok közötti fegyverszünet betartásától függ – amelynek egyelőre a libanoni fegyvernyugvás is része.
Összegezve – a libanoni tűzszünet után érkező teheráni bejelentés a háború lezárására irányuló amerikai-iráni tárgyalások tovább folytatása előtti egyértelmű iráni gesztus – minek utána az olajárak meredeken zuhanni kezdtek. Az amerikai nyersolaj (WTI) 10%-kal, hordónként 85 dollár környékére, az irányadó Brent nyersolaj pedig közel 9%-kal, körülbelül 90 dollárra esett vissza.
Trump később megosztotta Aragchi bejegyzését, és először azt írta ugyan, hogy „az iráni szoros” teljesen megnyílt a forgalom számára, majd kijavította magát, és kijelentette, hogy a Hormuz-szoros „teljesen nyitva áll, és készen áll az üzleti forgalomra, illetve a teljes átjárásra,” majd hozzátette, hogy a tengeri blokád Irán tekintetében – és kizárólag Irán tekintetében – továbbra is teljes mértékben érvényben marad, amíg a Teheránnal kötendő megállapodás „100%-osan” le nem zárul.
„Ennek a folyamatnak nagyon gyorsan kell haladnia, tekintve, hogy a legtöbb pontban már megállapodás született,” – írta Trump.
Az elnök úgy tűnik, hogy biztos abban, miszerint Irán beleegyezett nukleáris programjának határozatlan idejű felfüggesztésébe – és nem kap érte semmit [Bloomberg], illetve a háborút lezáró átfogó megállapodás már majdnem kész; míg iráni tisztségviselők úgy vélik, hogy továbbra is jelentősek a nézeteltérések a nukleáris feltételek, a szankciók feloldása, valamint a tűzszünet kapcsán.
Időközben, a Reutersnek Trump ismételten megerősítette „Irán beleegyezett nukleáris programjának végleges felfüggesztésébe,” és kijelentette, hogy a Washington által befagyasztott iráni eszközöket nem szabadítják fel, végezetül hozzátette, miszerint – „az alku nagyjából kész.”
Továbbá, a Reutersnek adott külön interjú kapcsán az elnök elmondta, hogy az Egyesült Államok és Irán együttműködik a dúsított urán visszaszerzésében, amely szerinte a tavaly júniusi háború alatt került a föld alá.
„Együtt fogjuk megoldani. Iránnal közösen, szépen, komótosan bemegyünk, és nagy gépekkel elkezdünk ásni – az Egyesült Államokba hozzuk,” – idézi a Reuters az elnököt, majd hangsúlyozta, hogy az újabb tárgyalási fordulóra már szombaton vagy vasárnap sor kerülhet.
- Legfrissebb hírek szerint – az újabb tárgyalási fordulóra hétfőn kerül sor, – jelentette a CNN. A csatorna iráni forrásokra hivatkozva így tudja, hogy az amerikai és iráni delegációk várhatóan ezen a hétvégén érkeznek Pakisztánba, a hétfő tárgyalások előtt. Az Egyesült Államok egyelőre nem erősítette meg a tárgyalások pontos időpontját.
Teherán egyelőre óvatosan nyilatkozik, egy tisztviselő szerint jelentős nézeteltérések maradtak a felek között, többek között nukleáris kérdésekben, és a folytatás érdekében továbbra is komoly tárgyalásokra van szükség, ugyanakkor nem zárta ki, hogy a következő napokban sor kerülhet egy előzetes megállapodásra, a tűzszünet esetleges meghosszabbításával. Egy ilyen egyezség teret előzménye lehetne a szankciók feloldásáról, és a háborús károk megtérítéséről szóló tárgyalásoknak, Teherán reményei szerint. Izrael nem része a tárgyalásoknak, követeléseit Trumpon – és közvetve Netanjahu bizalmasán, Ron Dermeren keresztül érvényesíti.
Az elnök bejelentéseinek némileg ellentmondva, egy magas rangú iráni tisztviselő a Reutersnek azt állította, hogy a Hormuz-szoros megnyitása az iráni kintlévőségek befagyasztásának feloldásáról szóló amerikai beleegyezés függvényében történt, bár menetrendet nem közölt.
Ki a jó, ki a rossz
Trump tegnapi bőséges bejegyzései kapcsán sort kerített a szemében szálka NATO kritikájára, mondván – „most, hogy a Hormuz-szoros helyzete megoldódott, hívtak a NATO-tól, hogy kell-e segítség. Megmondtam nekik, hogy maradjanak távol, hacsak nem akarják teletölteni a hajóikat olajjal. Haszontalanok voltak, amikor szükség volt rájuk, igazi papírtigrisek!” – ugyanakkor az elnök köszönetet mondott Sebaz Sarif pakisztáni miniszterelnöknek, és Aszim Munir a pakisztáni hadsereg parancsnokának, a Washington és Teherán közötti tárgyalások fő közvetítőinak.
És a szaúdi sötét ló
Az iráni háború kezdete óta Pakisztán, Törökország, Egyiptom, és Szaúd-Arábia külügyminiszterei pénteken találkoztak harmadjára a törökországi Antalya Diplomáciai Fórum kapcsán, hogy megvitassák az Egyesült Államok és Irán közötti háború lezárását célzó erőfeszítéseket.
Az Axios forrása szerint a „négyek” találkozójának célja a koordináció fenntartása a három közvetítő és Szaúd-Arábia között – utóbbi az Öböl-térség legbefolyásosabb országa, Rijád ugyanakkor jelentős washingtoni befolyással is bír, és kulcsfontosságú érdekelt bármilyen jövőbeli békemegállapodást illetően.
Másrészt, a közvetítők célja a szaúdiak bevonása a tárgyalásokba, ilymódon csökkentve annak a kockázatát, hogy a szaúdiak megakadályozzák a körvonalazódó megállapodást.
Az Axios amerikai forrásai szerint a szaúdiak menetközben többször is megváltoztatták háborúval kapcsolatos álláspontjukat, és mást képviseltek a nyilvánosság előtt, mint zárt körökben.
- a háború előtt Mohammed bin Szalmán szaúdi trónörököshöz közelálló tisztviselők nyilvánosan azt állították, hogy támogatják a diplomáciai erőfeszítéseket, miközben zárt ajtók mögött katonai fellépésre sürgették az Egyesült Államokat;
- egész idáig, még az elmúlt napokban is azt az üzenetet közvetítették a Fehér Háznak, miszerint aggódnak amiatt, hogy a háború véget ér, mielőtt a rezsim kellően meggyengülne;
- ugyanakkor azt közölték a közvetítők felé, hogy támogatják a megállapodást, és a háború lezárását, mivel olaj- és energetikai infrastruktúrájuk megsérült a harcok alatt, és további károkat szenvedhet el, amennyiben a konfliktus folytatódik – állítja egy amerikai, és egy közvetlen ismeretekkel rendelkező másik forrás.
Összességében : Trump elnök péntek délután újságíróknak megerősítette, hogy az Iránnal folytatott tárgyalások a hétvégén is folytatódnak, az esetleges véleménykülönbségekre vonatkozóan, pedig kijelentette – „ha vannak is el fogom simítani őket. Nem gondolom, hogy túl sok jelentős különbség lenne.” Az Axios forrásai szerint bár bizonyos kulcskérdésekben még vannak nézeteltérések, jelentős haladás történt.
https://anchor.fm/s/51fceecc/podcast/rss
The post Ami sok az sok! Trump megtiltotta Izraelnek a libanoni támadásokat first appeared on Új Kelet Live.