Avi/ujkelet.live
Feszültség a Hormuzi-szoros miatt
Donald Trump amerikai elnök szerint Irán „kicsit túl okosnak képzelte magát” azzal, hogy a ma ismét lezárta a stratégiai fontosságú Hormuzi-szorost. Az elnök a Fehér Házban újságíróknak elmondta: Washington tárgyalásokat folytat Teheránnal, és a nap végén további információkkal szolgál majd.
Miért fontos? A világ egyik legjelentősebb olajszállítási útvonala körül kialakult blokád és az azt követő incidensek a globális energiabiztonságot és a közel-keleti stabilitást veszélyeztetik.
A helyzet eszkalációja
- Támadások a tengeren: Egy amerikai tisztviselő az Axios hírportálnak megerősítette, hogy legalább három támadás ért kereskedelmi hajókat a szorosban a blokád ismételt bevezetése óta. Legalább egy hajó megrongálódott, de sérültekről nem érkezett jelentés.
- Tűz alá vett tanker: A brit tengerészeti hatóság (UKMTO) jelentése szerint az Iráni Forradalmi Gárdához köthető két fegyveres naszád tüzet nyitott egy tartályhajóra Omántól északkeletre. A kapitány beszámolója alapján a támadók előzetes figyelmeztetés nélkül kezdtek lőni; a legénység biztonságban van.
- Amerikai blokád: Az amerikai hadsereg közlése szerint miután az USA zárlat alá vette az iráni kikötőket, eddig 23 hajó engedelmeskedett a felszólításnak, és fordult vissza Irán felé.
- Riport: Az amerikai hadsereg arra készül, hogy a következő napokban nemzetközi vizeken szálljon meg iráni kötődésű olajszállító tartályhajókat és foglaljon le kereskedelmi hajókat – jelentette a Wall Street Journal.
- Globális hatókör: Washington kiterjeszti kampányát az egész világra. Már nemcsak a Perzsa-öbölben, hanem bárhol a világon célba veszik az iráni olajat szállító egységeket.
- Fegyverek és olaj: A műveletek az Iszlám Köztársaságot támogató fegyverszállítmányokat szállító hajókra is fókuszálnak.
A diplomáciai és katonai adok-kapok
- Trump optimizmusa: Az elnök állítása szerint a párbeszéd „nagyon jól alakul”, és leszögezte: Irán „nem zsarolhat minket”.
- Teherán válasza: Szaíd Khatibzadeh iráni külügyminiszter-helyettes Antalyában kijelentette: az Egyesült Államok nem kényszerítheti akaratát Iránra, és nem tarthatja ostrom alatt az országot, miközben Teherán a biztonságos áthaladást igyekszik elősegíteni.
- Hamenei fenyegetése: Modzstaba Hamenei iráni legfelsőbb vezető Telegram-csatornáján közzétett üzenetében – aki a háború kezdete óta nem mutatkozott a nyilvánosság előtt – figyelmeztetett: az iráni haditengerészet készen áll arra, hogy az ellenséggel „megízleltesse az újabb vereségek keserűségét”.
A következő tárgyalási forduló
Miközben a feszültség továbbra is pattanásig feszült a Hormuzi-szorosban, a színfalak mögött intenzív diplomáciai munka zajlik egy újabb békeforgatókönyv kidolgozásán. Pakisztán központi szerepet játszik a közvetítésben, hogy elkerüljék a helyzet további eszkalációját.
- Hétfői csúcstalálkozó? Iráni források a CNN-nek arról számoltak be, hogy a tervek szerint hétfőn Iszlamabadban tartanák az amerikai-iráni béketárgyalások második fordulóját.
- Trump bizakodó: Noha Washington hivatalosan még nem erősítette meg a találkozót, Trump elnök azt állította, hogy Teherán beleegyezett a magasan dúsított uránról való lemondásba. Az elnök magabiztosan kijelentette: megszülethet a megállapodás.
- Iráni óvatosság: Szaíd Khatibzadeh iráni külügyminiszter-helyettes Antalyában hűtötte a kedélyeket. Közölte, hogy addig nem tűznek ki fix dátumot, amíg nem egyeznek meg a keretrendszerben. „Nem akarunk olyan tárgyalásokba bocsátkozni, amelyek kudarcra vannak ítélve, és ürügyként szolgálhatnak az eszkalációhoz” – fogalmazott.
A közvetítői szerepkör
Pakisztán nem csupán helyszínt biztosít, hanem aktívan alakítja a folyamatokat:
- Katonai diplomácia: Aszim Munir pakisztáni tábornagy háromnapos látogatást tett Teheránban, ahol a legfelsőbb vezetőkkel tárgyalt a háború lezárásáról. A pakisztáni hadsereg szerint a látogatás a „rendíthetetlen elszántságukat” jelzi a tárgyalásos rendezés mellett.
- Regionális összefogás: Badr Abdelatty egyiptomi külügyminiszter megerősítette: Egyiptom, Törökország, Szaúd-Arábia és Pakisztán szorosan koordinálják lépéseiket.
Mi a tét?
A regionális hatalmak célja egy olyan háború utáni biztonsági berendezkedés alapjainak lefektetése, amely garantálja:
- Az öböl menti államok védelmét.
- Az energiapiacok és az ellátási láncok stabilizálását.
- A globális élelmiszerbiztonság fenntartását.
Izraeli csapások Libanonban
Alig néhány nappal a tűzszünet életbe lépése után az Izraeli Védelmi Erők több csapást is végrehajtott Dél-Libanonban. A hadsereg szerint a Hezbollah terroristái megsértették a megállapodásokat, közvetlen veszélyt jelentve az izraeli egységekre.
A konfliktus gócpontja: A „sárga vonal”
- Mi ez? A „sárga vonal” az izraeli hadsereg jelenlegi bevetési vonalát jelöli, amelyet a csütörtök éjszakai tűzszünet életbe lépésekor rögzítettek.
- Az egyik incidens: Aavonaltól délre állomásozó izraeli katonák észlelték, hogy fegyveresek közelítik meg őket északról, megsértve a tűzszüneti megállapodást, a légierő és a szárazföldi erők „több területen is lecsaptak a terroristákra” a fenyegetés elhárítása érdekében. A hadműveletet tüzérségi tűz is támogatta.
- Légicsapás: A 401. páncélos dandár egységei azonosítottak egy terrorsejtet, amely a sárga vonal közelében közelítette meg az izraeli erőket. A légierő likvidálta a terrorsejtet.
- Alagút-megsemmisítés: Egy másik incidens során, szintén a sárga vonaltól délre, az izraeli hadsereg egy Hezbollah-alagútlejáratra mért csapást. Az akció azután történt, hogy megfigyelték a terrorszervezet tagjait, amint belépnek a földalatti létesítménybe.
Izrael álláspontja
A hadsereg határozott üzenetet küldött a tűzszünet értelmezéséről:
- Önvédelem mindenekelőtt: Hangsúlyozta, hogy a politikai vezetés utasításai alapján jár el, és az önvédelmi akciókat „nem korlátozza a tűzszünet”.
- Infrastruktúra felszámolása: A katonaság folytatja az ellenőrzése alatt álló területek megtisztítását a Hezbollah infrastruktúrájától és terroristáitól.
- Zéró tolerancia: „Nem fogjuk hagyni, hogy kárt okozzanak az izraeli állampolgárokban és katonákban” – áll a katonai közleményben.
Libanon történelmi lépésre készül
Bejrútban megkezdődtek az előkészületek az Izraellel folytatandó, évtizedek óta első közvetlen tárgyalásokra. Miközben az állami vezetés a tartós békét keresi, a Hezbollah élesen bírálja és „vereségnek” bélyegezi a közeledést.
A diplomáciai fordulat
- Csúcsszintű egyeztetés: Joseph Aoun elnök és Nawaf Szalám miniszterelnök megbeszélést tartott a tűzszünet utáni fázisról és Libanon felkészültségéről a várható tárgyalásokra.
- Nem engedmény: Aoun elnök egy határozott hangvételű beszédben szögezte le: az ország új szakaszba lép, amelynek célja „tartós megállapodások” kötése Izraellel. Hangsúlyozta, hogy a közvetlen párbeszéd nem engedmény, válaszolva ezzel a belső kritikákra.
- A háttér: A Trump elnök által bejelentett, 10 naposra tervezett tűzszünet csütörtök éjfél óta van érvényben, véget vetve a hat hete tartó intenzív háborúnak.
A Hezbollah ellenállása
A terrorcsoport világossá tette, hogy nem támogatja az állami diplomáciát:
- „Kudarcra ítélve”: Mahmud Qamati, a Hezbollah magas rangú tisztviselője Bejrút déli külvárosában tartott sajtótájékoztatóján „gyengének, vereség ízűnek és behódolónak” nevezte a tervezett tárgyalásokat.
- Ki az úr a házban? Qamati kijelentette, hogy csoportját nem érdeklik az állami szintű egyeztetések. „Az ellenállás az, amely diktál… mi hozzuk a döntéseket, nem azok, akik hivatalos státusszal rendelkeznek” – fogalmazott, a kormányzati törekvéseket „megadásként” értékelve.
A következő lépés
A törékeny, 10 napos tűzszünet alatt kell eldőlnie, hogy a bejrúti kormánynak sikerül-e érvényesítenie az akaratát a milíciával szemben, és valóban asztalhoz tud-e ülni Izraellel a háború végleges lezárása érdekében.
ENSZ-békefenntartót gyilkoltak
Támadás érte az ENSZ dél-libanoni ideiglenes békefenntartó erejének (UNIFIL) járőrét Ghandurijah faluban, miközben az egység robbanótöltetek mentesítésén dolgozott. A támadás egy francia katona életét követelte, három másik békefenntartó pedig megsebesült.
A támadás részletei
- Az incidens: A UNIFIL közleménye szerint a járőrre „nem állami szereplők” nyitottak tüzet kézifegyverekkel, miközben az egység megpróbált utat nyitni az elszigetelt ENSZ-állások felé.
- Az áldozatok: Egy békefenntartó belehalt sérüléseibe, három társa megsérült – közülük ketten válságos állapotban vannak.
- A vádak: Emmanuel Macron francia elnök az X-en közzétett bejegyzésében kijelentette: „Minden jel arra mutat, hogy a Hezbollah a felelős a támadásért.” Macron felszólította a libanoni hatóságokat az elkövetők letartóztatására.
Reakciók és cáfolatok
- „Nem mi voltunk”: A Hezbollah terrorszervezet közleményben tagadta az érintettségét. Meglepettségüket fejezték ki az „önkényes vádaskodás” miatt, és óvatosságra intettek a felelősség megállapításakor.
- Libanoni elnöki ígéret: Aoun államfő telefonon kondoleált Macronnak, és megfogadta, hogy Bejrút „nem habozik felelősségre vonni az érintetteket”, és bíróság elé állítják az elkövetőket.
- Váratlan elítélés: Nabih Berri parlamenti elnök, a Hezbollah szövetségese is elítélte a támadást. Berri méltatta a UNIFIL – és különösen a francia kontingens – évtizedes áldozatvállalását, és személyesen fejezte ki részvétét a békefenntartók parancsnokának.
A következő lépés: A UNIFIL és a libanoni hatóságok vizsgálatot indítottak.
Razzia és őrizetbe vétel a terrorista otthonában
Az Izraeli Védelmi Erők rajtaütést hajtott végre a palesztin terroristának az otthonában, aki reggel behatolt a Júdea déli részén található Negohot zsidó telepre.
- A támadás: Muhammad al-Szuweiti késsel felfegyverkezve szivárgott be a telepre. Az izraeli erők a helyszínen agyonlőtték.
- Házkutatás: Az izraeli erők Fuqeiqisz faluban, a terrorista lakhelyén razziát tartottak. Az otthonában egy házilag barkácsolt lőfegyvert és egyéb katonai felszereléseket találtak.
- A cél: A hadsereg szerint a lefoglalt eszközökkel al-Szuweiti további terrortámadásokat tervezett végrehajtani izraeli civilek és katonák ellen.
- Őrizetbe vétel: A házban talált bizonyítékok „fényében” a katonák őrizetbe vették a terrorista testvérét. A gyanúsítottat átadták a Sabak belbiztonsági szolgálatnak további kihallgatás céljából, hogy feltárják az esetleges társtetteseket vagy további fenyegetéseket.
https://anchor.fm/s/51fceecc/podcast/rss
The post Zsarolás a Hormuzi-szorossal és békefenntartót gyilkolt a Hezbollah first appeared on Új Kelet Live.