Egyre nagyobb hangsúlyt kap a gyógyításban az immunterápia. A hagyományos műtétek, kemoterápia és sugárkezelés helyett a szervezet saját immunrendszerét erősíti, hogy felismerje és elpusztítsa a rákos sejteket. A rákkutatás forradalmát bemutató BBC arról ír, hogy Maureen Sideris, a 71 éves New York-i nő példája jól mutatja ezt a változást. 2008-ban vastagbélrákkal operálták, a felépülés nagyon megterhelő volt. 2022-ben viszont nyelőcsőrákot diagnosztizáltak nála, és egy klinikai vizsgálatban teljesen más kezelést kapott: háromhetente infúziós kezelést egy immunterápiás szerből. Négy hónap után a daganata teljesen eltűnt – műtét, kemó vagy sugárterápia nélkül. Ez nem egyedi eset. Az immunterápia egyre több betegnél hoz hosszú távú remissziót vagy akár gyógyulást, kevesebb mellékhatással, mint a hagyományos módszerek.

Rákkutatás: hogyan működik az immunterápia?

A szervezetünk természetes módon felismeri és elpusztítja a „nem saját” sejteket, beleértve a rákosakat is. A rákos sejtek azonban gyakran elrejtőznek vagy kijátsszák ezt a rendszert. Az immunterápia célja, hogy felismerje őket, és felerősítse az immunválaszt. Két legismertebb típusról beszélhetünk:

• A CAR-T-sejtterápia: egy forradalmi, személyre szabott immunterápia, amely a beteg saját immunsejtjeit (T-sejtjeit) használja fel a daganatos sejtek elpusztítására. A sejteket génmódosítással teszik alkalmassá a rák felismerésére, ami különösen hatékony bizonyos vérképzőszervi daganatok, mint a leukémia, limfóma és myeloma multiplex esetén.
• Immunellenőrzőpont-gátlók: kikapcsolják az immunrendszer „fékjeit”, amelyeket a rákos sejtek gyakran kihasználnak. Így a T-sejtek felismerik és megtámadják a daganatot. A módszer úttörői 2018-ban Nobel-díjat kaptak, és ma már sok rákfajtánál használják.

Ezeknek is vannak ugyanakkor korlátai. A CAR-T nehezen működik szolid tumoroknál, és sajnos a daganatok 90 százalékát ezek teszik ki, ráadásul drága és munkaigényes. Az ellenőrzőpont-gátlók mellékhatásai pedig változatosak lehetnek (kiütés, hasmenés, fáradtság, ritkán szervgyulladások), mert az immunrendszer egészséges szöveteket is támadhat. A betegek mintegy negyede reagál jól rá.

A jövő: rákvakcinák és még pontosabb kezelések

A kutatók nem állnak meg. Fejlesztik a személyre szabott rákvakcinákat, amelyek a beteg saját daganatának felszíni fehérjéit használva tanítják meg az immunrendszert a célzott támadásra. Egy 2025-ös tanulmányban kilenc veserákos betegnél a műtét után adott vakcina mindenkinél erős immunválaszt váltott ki, és évekig tumormentesek maradtak. Hasonló ígéretes eredmények vannak melanómánál is. A szakemberek szerint persze még sok kutatásra van szükség, mert nem minden beteg reagál, és csak egy kisebb része rendelkezik azzal a genetikai profillal, ami a műtét nélküli kezeléshez ideális lenne. Az irány ugyanakkor ígéretes: tíz éven belül a kemoterápia és a sugárkezelés sokak szerint olyan elavulttá válhat, mint az úgynevezett vérlebocsátás-terápia volt egykor. Az immunterápia tehát nem csodaszer minden rákra, de ahol működik, életmentő és életminőség-javító.