A Bükk hegység délkeleti peremén, az Eger felől Felsőtárkány irányába magasodó hegygerinc legimpozánsabb pontja a 659 méteres Vár-hegy. A környék egyik legizgalmasabb, mégis kevéssé ismert természeti és történelmi helyszíne ma is számos kérdést tartogat főként a neve eredetéről.
Forrás: termeszetjaro.hu
Miről kapta a nevét a Vár-hegy?
Megkérdeztük Badacsonyiné Bohus Gabriella egri idegenvezetőt, aki elmondta:
a Vár-hegy elnevezés nem véletlen, a területen ugyanis egykor vár állhatott. A régészeti feltárások során ennek nyomait is sikerült azonosítani, ami arra utal, hogy a környék erődítéstörténete jóval régebbre nyúlik vissza, mint sokan gondolnák.
A vár stratégiai ponton épülhetett fel: a Bükkből nyíló tárkányi szoros fölött helyezkedik el, ahonnan kiválóan lehetett figyelni az érkező ellenséget. A magaslati fekvés természetes védelmet is biztosított, így a hely ideális volt egy őrhely kialakítására.
A Vár-hegyen ma már csak nagyon kevés felszíni nyoma maradt az egykori várnak. A romokat benőtte a moha, a kövek jelentős része elporladt vagy beomlott, így a kutatóknak és a kirándulóknak is alapos figyelemre van szükségük, ha a maradványok nyomába szeretnének eredni. A szakértői feltételezések szerint a pusztulásban akár természeti tényezők is szerepet játszhattak. A térség ugyanis törésvonalak közelében fekszik, ahol a múltban (és kisebb mértékben ma is) előfordulhattak földrengések. Egyes elméletek szerint ezek akár jelentősebb károkat is okozhattak az egykori építményekben.
Nem egyedülálló jelenség ez a környéken: az Eged-hegy és a Szent Kereszt-kápolna feltárásai kapcsán is felmerült, hogy földmozgások járulhattak hozzá az épített örökségek pusztulásához. Egyes feltételezések szerint akár egy korábbi rengéssorozat epicentruma is lehetett a térségben.
Forrás: termeszetjaro.hu
Több ezer éves történeti rétegek
A Vár-hegy nem csupán középkori történeti emlékeket őriz. A régészeti kutatások alapján a terület már a neolitikum idején is lakott volt, majd a bronzkor során folyamatosan használták. A feltárások során házmaradványok, tűzhelyek, gödrök és sáncok is előkerültek, írja a Felsőtárkány-Várhegy neolitikus és késő bronzkori-koravaskori telepe című doktori disszertációjában D. Matuz Edit.
A késő bronzkorban már erődített földvár is állhatott itt, amelyet később kőfalakkal erősítettek meg. A kutatások szerint a 13. században habarccsal kötött kőfal is épült, amely akár 2 méter vastag és 1,6–1,8 méter magas is lehetett. A teljes erődítményt árok vette körül, amelyet az idők során részben betöltött a természetes törmelék. A középkorban a terület az egri püspökséghez tartozhatott, bár írásos említése nem maradt fenn. A vár tehát „névtelen” maradt a forrásokban, de régészeti nyomai egyértelműen jelzik egykori jelentőségét.
Különleges túracélpont is lehet a felsőtárkányi Vár-hegy
A Vár-hegy a természetjárók számára is izgalmas célpont lehet. A csúcs Felsőtárkány térségében található, amelyet az erdők, sziklás gerincek és változatos domborzat tesznek különösen hangulatossá. A területet a Bükki Nemzeti Park tanösvénye is érinti, amely Felsőtárkányból indulva mutatja be a Vár-hegy természeti és történelmi értékeit.
A Vár-hegy története így egyszerre természetföldrajzi, régészeti és helytörténeti rejtély. A több ezer éves rétegek, a szinte teljesen eltűnt középkori erődítés és a még ma is vitatott eredetű romok különleges atmoszférát adnak a helynek. Bár a hegy ma csendes és erdő borítja, múltja arról árulkodik: egykor fontos stratégiai pont lehetett a Bükk kapujában.