Avi/ujkelet.live

Trump „ad-hoc” háborús stratégiája

A The Wall Street Journal (WSJ) beszámolója szerint Donald Trump amerikai elnök tanácsadói megkerülésével, gyakran hirtelen felindulásból hoz kulcsfontosságú döntéseket az Iránnal zajló konfliktusban. Miközben a látványos robbanásokról készült felvételek lenyűgözik, a háttérben türelmetlensége és kiszámíthatatlansága komoly feszültséget szül saját kormányzatán belül.

Miért fontos? A konfliktus kimenetele nemcsak a közel-keleti stabilitást, hanem a globális energiapiacot is alapjaiban rázza meg. A Hormuzi-szoros lezárása miatt elszálló üzemanyagárak és az amerikai gazdasági nyomás Trumpot mielőbbi tűzszünetre sarkallja, ám módszerei megosztják szövetségeseit.

A riport legfontosabb pontjai:

  • Kizárva a válságstábból: A tisztviselők szándékosan távol tartották az elnököt a helyzetértékelő szobától, mert úgy vélték, türelmetlensége hátráltatná a munkát. Amikor két amerikai pilótát lelőttek Irán felett, Trump órákon át kiabált az embereivel.
  • Különös diplomácia: Húsvét vasárnapján Trump a Truth Social platformon trágár kifejezésekkel és a Dicsőség Allahnak kifejezéssel fenyegette meg Iránt. Az elnök később elismerte: a muszlim vallási kifejezést azért használta, hogy instabilnak tűnjön és ezzel a tárgyalóasztalhoz űzze az irániakat.
  • A „civilizáció pusztulása”: Tanácsadóival való koordináció nélkül fenyegetőzött azzal, hogy „egy egész civilizáció elpusztul ma éjjel”. A cél itt is a megfélemlítés és az alku kikényszerítése volt.
  • Figyelemelterelés: Miközben a háború kritikus szakaszba lépett, Trumpot jobban foglalkoztatta egy indianai választás, a mesterséges intelligencia, a kriptovaluták, vagy éppen a Fehér Ház báltermének felújítása.

Gazdasági nyomás és a Hormuzi-szoros: A Fehér Ház tisztviselőit meglepte, milyen könnyen és gyorsan zárták le az irániak a vízi utat.

  • A „drónos ember”: Trump állítólag elismeréssel adózott annak, hogy „egy fickó egy drónnal” képes megbénítani a szorost.
  • Vállalati aggályok: Az energiaipari óriások vezérigazgatói közvetlenül Chris Wright energiaügyi és Scott Bessent pénzügyminiszternek jelezték aggodalmaikat a piaci hatások miatt.

Teherán válasza: „Ki ő, hogy korlátozzon minket?”

Az ISNA hírügynökség jelentése szerint Maszúd Peszeskján iráni elnök élesen bírálta az amerikai korlátozásokat. Kijelentette: Trumpnak nincs joga megfosztani a nemzetet nukleáris jogaitól, és feltette a kérdést: „Ki ő, hogy bűncselekmény megnevezése nélkül korlátozzon minket?”

Mi várható? A szerdán lejáró ideiglenes tűzszünet előtt a feszültség a tetőfokára hágott. A két fő ütközőpont továbbra is Irán nukleáris ambíciói és a Hormuzi-szoros ellenőrzése. Bár Trump április 1-jén beszédet intézett ta nemzethez, a WSJ szerint a fellépés nem tisztázta a háború lezárásának mikéntjét, és nem növelte érdemben a társadalmi támogatottságot sem.

Masszív csapássorozat a tűzszünet előtt

Az Izraeli Védelmi Erők vasárnap közölte, hogy a libanoni tűzszünet életbe lépése előtti utolsó napon több mint 150 Hezbollah-operatívot, köztük több parancsnokot is likvidáltak. Az izraeli légierő csütörtökön mintegy 300 célpontot támadott Libanon-szerte, beleértve rakétakilövőket, parancsnoki központokat és fegyverraktárakat.

Ki volt a célkeresztben? A katonai jelentések és közösségi médiás beszámolók szerint a csapások egyik legfontosabb célpontja Ali Reda Abbász volt.

  • Az izraeli hadsereg szerint: Abbász a Bint Dzsbeil körzet parancsnoka volt. Ő már a negyedik vezető ezen a poszton, akit az izraeli hadsereg az elmúlt évek konfliktusai során kiiktatott.
  • Hezbollah-közeli források szerint: Az Al-Manar csatorna tudósítói és a terrorszervezet támogatói „nagy dzsihádista parancsnokként” hivatkoznak rá. Ez a titulus kizárólag a Hezbollah legfelsőbb katonai vezetésének jár. Egyes korábbi jelentések szerint ő vehette át az elit Radwan Erők vezetését Ibrahim Aqil 2024. szeptemberi likvidálása után.

A számok tükrében

A konfliktus eszkalálódása óta az iráni-izraeli háború árnyékában a Hezbollah jelentős veszteségeket szenvedett el Libanonban:

  • 1800+ Hezbollah-fegyverest öltek meg az ellenségeskedés kezdete óta.
  • 300 célpontot semmisítettek meg az utolsó 24 órában.
  • 150 fegyveres vesztette életét az utolsó nagy hullámban a tűzszünet előtt.

Veszélyben a tűzszünet

A Hezbollah-ellenes libanoni Nidaa al-Watan lap politikai forrásokra hivatkozva arról számolt be, hogy komoly aggodalmak övezik a tűzszünet fenntarthatóságát. Egy francia UNIFIL-katona halálát követelő, a francia zászlóalj elleni támadás az első jele lehet egy olyan biztonsági incidenssorozatnak, amely az egyezmény összeomlásához vezethet.

A színfalak mögött: Libanoni politikai körökben nem zárják ki, hogy a támadás a Hezbollah terrorszervezet tudatos eszköze a Libanon és Izrael közötti közvetlen tárgyalások kisiklatására.

  • A cél: Megakadályozni a libanoni állam erőfeszítéseit, hogy nemzetközi támogatást szerezzen a békefolyamathoz.
  • Az álláspont: A jelentés szerint a libanoni állam elkötelezte magát a béke mellett, és „nem fordul vissza”, még a „mini államként” emlegetett Hezbollah ellenállása ellenére sem.

Megindult az újjáépítés délen

A libanoni hadsereg bejelentette, hogy megkezdte az izraeli légicsapásokban megrongálódott kulcsfontosságú útvonalak és hidak helyreállítását Dél-Libanonban.

  • Nyitott utak: Teljesen megnyitották a Nabatieh városát Khardalival összekötő utat, és részlegesen helyreállították a forgalmat a Burdzs Rahal–Türosz hídon.
  • Folyamatban lévő munkák: Jelenleg is dolgoznak a Tajr Falszaj–Türosz híd rehabilitációján.

Stratégiai háttér: Izrael korábban szisztematikusan támadta a Litáni-folyón átívelő hidakat, mintegy 30 kilométerre északra az izraeli határtól.

  • Izrael érve: A hadsereg szerint a hidakat és utakat a Hezbollah használta fegyverek és élőerő mozgatására Dél-Libanonba.
  • A következmény: A csapások gyakorlatilag elvágták a folyótól délre eső területeket az ország többi részétől, jelentősen korlátozva a terrorcsoport mozgásterét.

Lázad az északi határváros

Kirjat Smona önkormányzata sztrájkkal tiltakozik a Libanonnal kötött tűzszünet ellen. A városban az oktatási rendszert leállították, egy járműkonvoj pedig elindult Jeruzsálembe, hogy közvetlenül a kormánynál emeljenek szót az egyezmény ellen.

Politikai feszültség az oktatás miatt

  • Joav Kisch oktatási miniszter a katonai rádiónak nyilatkozva elítélte a sztrájkot. Bár a polgármester politikai véleménynyilvánítását nem vitatja, szerinte „óriási hiba az oktatási rendszert túszul ejteni” és a gyerekeket bevonni a tiltakozásba.
  • Jair Golan (ellenzéki Demokraták) védelmébe vette a lakókat: szerinte felháborodásuk jogos, a város elnéptelenedett (a lakosság 40%-a elment), és a kormány nem nyújt megfelelő támogatást a talpra álláshoz.

Kivételek a sztrájk alól: Az önkormányzat közlése szerint a gyógypedagógiai intézmények és a sürgősségi szolgáltatások a tiltakozás ideje alatt is zavartalanul működnek.

Hamász–Fatah tárgyalások Gázában

Az egyiptomi Al-Shorouk jelentése szerint a Hamász terrorszervezet és a Fatah képviselői szokatlanul pozitív hangvételű tárgyalássorozatot tartottak a Gázai övezetben. A 2007-es véres puccs óta feszült viszonyban álló felek most a terepen lévő képviselőik útján keresték az együttműködést.

  • Kormányzás: Egy magas rangú Hamász-tisztviselő szerint a terrorszervezet kész minden kormányzati jogkört átadni a rámalláhi székhelyű Palesztin Hatóságnak.
  • Fegyverkérdés: A megbeszélések napirendjén szerepelt a Hamász fegyvereire vonatkozó jövőkép kidolgozása is.
  • Helyi szint: A Fatah egyik képviselője kiemelte, hogy ez volt az első alkalom, hogy a tárgyalásokat közvetlenül az övezetben, operatív szintű vezetők között bonyolították le.

ENSZ-sofőröket öltek meg

Az UNICEF szombaton közölte, hogy az izraeli erők tüzet nyitottak két civil vállalkozóra, akik a szervezet megbízásából szállítottak vizet Gáza északi részén. A sofőrök a Gázavárost kiszolgáló Mekorot-vezeték egyetlen működő töltőpontjánál, az al-Manszúra utcában vesztették életüket.

  • Előzetes megállapítás: A KAN közszolgálati műsorszolgáltató szerint az elsődleges vizsgálatok szerint a két sofőr előzetes koordináció nélkül közelítette meg a tiltott zónát („sárga vonal”).
  • Az izraeli hadsereg reakciója: Egy megkeresésre válaszolva az Izraeli Védelmi Erők közölte hogy a csapatok „két fegyveres terroristát láttak közeledni a sárga vonal” körzetében, ezért tüzet nyitottak. Az esetet kivizsgálják.

https://anchor.fm/s/51fceecc/podcast/rss

The post Trump háborús stratégiája, sztrájk és így fúrná meg a Hezbollah tűzszünetet first appeared on Új Kelet Live.