Avi/ujkelet.live
Washington és Teherán
J.D. Vance alelnök vezetésével amerikai delegáció érkezik Pakisztánba, hogy egy utolsó kísérletet tegyenek az Iránnal való megegyezésre. A tárgyalások tétje óriási, mivel a jelenlegi tűzszünet kedden lejár. Két amerikai tisztségviselő az Axiosnak megerősítette, hogy Vance vezeti majd a delegációt, jóllehet Donald Trump elnök korábban Steve Witkoff és Jared Kushner nevét említette.
Miért fontos ez? Ez az „utolsó utáni” pillanat a háború lezárására vagy legalább a tűzszünet meghosszabbítására. A helyzet azonban rendkívül bizonytalan, mivel Irán még nem erősítette meg részvételét a találkozón.
Újabb eszkaláció a Hormuzi-szorosban
A diplomáciai reményeket beárnyékolja, hogy Irán szombaton több kereskedelmi hajót is megtámadott, miután bejelentette a stratégiai fontosságú Hormuzi-szoros ismételt lezárását.
- A kiváltó ok: Teherán szerint az USA újabb „maximalista” követelésekkel állt elő, Trump pedig nem volt hajlandó feloldani a szoros blokádját.
- Amerikai reakció: Trump szombaton rendkívüli ülést hívott össze. Egy amerikai tisztviselő szerint az elnök az újabb válság ellenére is a megállapodást preferálja, mielőtt más opciókhoz nyúlna.
Trump: „Nincs többé Mr. Kedves Srác”
Trump vasárnap reggel a Truth Social platformon kelt ki Teherán ellen, a szombati támadásokat a tűzszüneti megállapodás abszolút megsértésének nevezve. Az elnök világossá tette az iszlámábádi tárgyalások tétjét:
„Egy nagyon korrekt és ésszerű AJÁNLATOT kínálunk… ha nem fogadják el, az Egyesült Államok minden egyes erőművet és minden egyes hidat lerombol Iránban.”
Trump hozzátette, hogy ha a megállapodás meghiúsul, „megtiszteltetés” lesz számára megtenni azt, amit az elmúlt 47 év elnökei elmulasztottak, és véget vetni az „iráni gyilkológépnek”.
Pakisztán közvetít a felek között
Mohammad Ishaq Dar pakisztáni külügyminiszter telefonon egyeztetett iráni kollégájával, Abbász Araghcsival az Egyesült Államok és Irán közötti újabb tárgyalási forduló előtt. A pakisztáni külügyminisztérium közleménye szerint a felek hangsúlyozták a folyamatos párbeszéd fontosságát a jelenlegi problémák mielőbbi megoldása érdekében. A tervek szerint Irán elnöke a mai nap folyamán közvetlenül is tárgyal Pakisztán miniszterelnökével
Irán feltétele: Nincs tárgyalás blokád alatt
Bár a diplomáciai csatornák izzanak, a Taszním iráni hírügynökség szerint Teherán még nem döntött arról, hogy küld-e delegációt a pakisztáni tárgyalásokra. Álláspontjuk szerint addig nem ülnek asztalhoz, amíg az országot érintő tengeri blokád érvényben van.
Nukleáris alku a láthatáron?
Az szaúdi al-Arabiya csatorna jelentése szerint egy előzetes megállapodás körvonalazódik, amelynek értelmében Irán Pakisztánba szállítaná át a dúsított urán készleteit. Ez a fejlemény biztonságpolitikai kérdéseket vethet fel a nukleáris titkok és a két ország közötti technológiai transzfer kockázata miatt.
Újjáéledő iráni rakétaerők
Az amerikai és izraeli csapások ellenére, amelyek célja az iráni rakétaképesség semlegesítése volt, Teherán látványos visszatérést hirdetett.
- Gyorsabb újratöltés: A Forradalmi Gárda légtérvédelmi parancsnoka a Nournews szerint kijelentette, hogy Irán most gyorsabb ütemben frissíti és tölti fel rakéta- és drónindítóit, mint a háború előtt.
- Hírszerzési adatok: Míg Pete Hegseth amerikai hadügyminiszter korábban azt állította, hogy az iráni rakétaprogram „funkcionálisan megsemmisült”, a The New York Times által idézett amerikai hírszerzési becslések szerint Irán kilövőinek nagyjából 60%-a továbbra is bevethető.
- Föld alatti bázisok: A Wall Street Journal által idézett tisztviselők arra figyelmeztetnek, hogy Irán képes kiásni és megjavítani a bombázások során eltemetett vagy sérült indítókat. Ezt támasztja alá egy, a Reuters által független forrásból nem megerősített videó is, amelyen Madzsid Muszavi parancsnok föld alatti rakétaindítókat szemlél meg.
Új védelmi vonal Dél-Libanonban
Az Izraeli Védelmi Erők délután közzétett egy térképet, amely rögzíti az új izraeli előretolt védelmi vonalat Libanon déli részén. Bár a 10 napos tűzszünet elvileg érvényben van, a hadsereg közlése szerint öt hadosztály, valamint tengerészeti erők továbbra is a vonaltól délre tevékenykednek. A műveletek célja a Hezbollah terrorszervezet tinfrastruktúrájának felszámolása és az észak-izraeli közösségek védelme.
Stratégiai pontok: A Litáni és a Beaufort-erőd
A friss térkép szerint az izraeli csapatok átlépték a stratégiai jelentőségű Litáni-folyót – amely évek óta a Hezbollah északra szorításának kulcsfontosságú határvonala –, és tartják a Beaufort-gerincet is.
- A valóság a terepen: A katonai rádió ugyanakkor árnyalta a képet, szakértőjük szerint nem minden ponton van fizikai jelenlét, ahol a térkép izraeli kontrollt mutat. Például a Beaufort-gerinc esetében „tűz- és megfigyelési kontrollról” van szó, ami azt jelenti, hogy az izraeli hadsereg távolról tartja szemmel és tartja tűz alatt a területet, de nem állomásoznak rajta katonák.
„Teljes erővel” a tűzszünet alatt is
Iszrael Katz védelmi miniszter egy júdeai eseményen világossá tette, hogy a tűzszünet nem jelent korlátozást az izraeli erők számára, ha fenyegetéssel szembesülnek.
- Tűzparancs: Katz szerint Binjámin Netanjahu miniszterelnökkel közösen utasították a hadsereget, hogy a tűzszünet ideje alatt is „teljes erővel” csapjanak le a földön és a levegőben egyaránt, ha katonáik veszélybe kerülnek.
- Falvak lerombolása: A miniszter parancsba adta a határ menti falvak azon házainak lerombolását, amelyek a Hezbollah terrorista előörseként szolgáltak és közvetlenül fenyegették Izraelt.
Halálos Hezbollah-támadás az ENSZ-békefenntartók ellen
Az izraeli katonai hírszerzés megerősítette, hogy a tegnapi nap folyamán a Hezbollah terroristái tüzet nyitottak az ENSZ libanoni békefenntartóira (UNIFIL). A támadás a tűzszünet ideje alatt, Ghandourijeh térségében történt, miközben az egység fel nem robbant lőszereket hatástalanított.
- Veszteségek: Egy békefenntartó életét vesztette, hárman pedig megsebesültek, közülük ketten súlyosan.
- A francia szál: Az Izraeli Védelmi Erők vizsgálata alátámasztja Emmanuel Macron francia elnök vádjait, miszerint a Hezbollah „csapdát állított” az egységnek. Az áldozat egy francia törzsőrmester, Florian Montorio.
- Tagadás: A Hezbollah visszautasította a felelősséget, „elhamarkodottnak” nevezve az ellenük irányuló vádakat.
Javier Milei megérkezett Izraelbe
Javier Milei argentin elnök vasárnap reggel landolt Izraelben. A látogatás fókuszában, melynek első állomása a Siratófal volt, a diplomácia, a gazdasági együttműködés és új kétoldalú megállapodások állnak.
Találkozó a kormányfővel: Milei Jeruzsálemben négyszemközti tárgyalást folytat Netanjahuval, majd hivatalos aláírási ceremónián vesz részt Az eseményen több izraeli miniszter, valamint az El Al légitársaság vezérigazgatója is jelen lesz.
“Gázát el kell foglalni és be kell telepíteni”
Becalel Szmotrich pénzügyminiszter felszólította Netanjahu miniszterelnököt Gáza teljes megszállására és izraeli telepek létrehozására. Szmotrich szerint a háborúnak Izrael területi terjeszkedésével kell zárulnia, mivel „telepek nélkül nincs biztonság”.
Jelképes helyszín: Sza-Nur újjáépítése
A miniszter a szamárisi Sza-Nur telep újratelepítési ünnepségén beszélt – ezt a közösséget a 2005-ös gázai elszakadáskor ürítették ki, de a kormány 2025 májusában engedélyezte az újralegalizálását.
- Terjeszkedés vs. diplomácia: Szmotrich élesen bírálta az ellenzéket, amiért politikai-diplomáciai megállapodásokat sürgetnek, amit ő a „megadás és vereség” jelének tart.
- Védhető határok: Érvelése szerint a katonai sikereket az állam határainak kiterjesztésével kell rögzíteni.
Ultimátum a Hamásznak
Szmotrich szerint ha a Hamász nem tesz eleget Trump fegyverleszerelési követelésének, Netanjahunak azonnal el kell rendelnie:
- Gáza és a központi menekülttáborok teljes katonai megszállását.
- Izraeli ellenőrzés kiépítését a teljes enklávé felett.
- Izraeli telepek alapítását a területen.
A háttérben: Míg a jobboldali miniszter nyíltan a határok kiterjesztését és annexiót követel, Netanjahu miniszterelnök eddig következetesen tagadta, hogy Izraenek szándékában állna telepeket létesíteni Gázán belül. A koalíción belüli feszültség azonban nő a háború utáni rendezés kapcsán.
Nyílt háború
A Legfelsőbb Bíróság elnöke, Jichák Amit, Noam Szohlberg elnökhelyettes és Daphne Barak-Erez bíró éles hangú levélben vádolta meg Jariv Levin igazságügyi minisztert hatalommal való visszaéléssel. A bírák szerint Levin a Bírói Kinevezési Bizottság elnökeként vétójogot tulajdonít magának olyan jelöltekkel szemben, akiket nem kedvel, és blokkolja a szavazásokat.
Megbénult bíróságok, hiányzó bírák
A bírák rámutattak, hogy országszerte súlyos létszámhiány sújtja a békebíróságokat és a kerületi bíróságokat, mert Levin tavaly január óta nem hívta össze érdemben a bizottságot.
- A számok: Jelenleg 67 betöltetlen bírói hely van az alsóbb fokú bíróságokon, és négy üres szék a Legfelsőbb Bíróságon.
- Levin terve: A miniszter pénteken jelezte, hogy összehívná a bizottságot, de csak közlekedési, családjogi és ifjúsági bírósági posztok betöltésére.
- A bírálat: A Legfelsőbb Bíróság tagjai szerint Levin adatai „teljesen önkényesek”, és a szakmai szempontok helyett politikai érdekek vezérlik. Külön kiemelték, hogy a miniszter „durván figyelmen kívül hagyja” a haifai és beersevai bíróságok égető szükségleteit.
„Vétó a széles körű konszenzus álcája alatt”
A levél szerint bár a törvény csak egyetlen szavazatot ad a miniszternek, Levin a bizottság összehívásának jogával él vissza, hogy kikényszerítse saját akaratát.
„A széles körű konszenzus követelésének álcája alatt a gyakorlatban olyan vétót vezettek be, amelyre a törvény nem ad felhatalmazást” – írták a bírák.
Politikai háttér
Levin korábban megfogadta, hogy nem tölti be a kulcsfontosságú bírói pozíciókat addig, amíg életbe nem lép a kormány vitatott igazságügyi reformja. Ez a törvény – amelyet a koalíció már elfogadott, de csak a következő választások után lép hatályba – nagyobb politikai kontrollt biztosítana a bírák kiválasztása felett. Levin jelenleg azért is blokkolja a Legfelsőbb Bíróság feltöltését, mert nincs meg a többsége két preferált jelöltje megválasztásához.
A lényeg: Az igazságszolgáltatás és a kormány közötti konfliktus újabb mélypontra jutott. A Legfelsőbb Bíróság vezetői 45 napon belül öt bizottsági ülést követelnek a létszámhiány orvoslására, miközben a miniszter a rendszer átalakításáig fenntartja a status quót, amivel a bírák szerint közvetlenül károsítja az állampolgároknak nyújtott szolgáltatások minőségét.
Netanjahu ismét halaszt
A Jeruzsálemi Kerületi Bíróság helyt adott Netanjahu miniszterelnök kérésének, és törölte az e hétre tervezett vallomástételét.
- Az ok: A miniszterelnök ügyvédei „biztonsági és diplomáciai” okokra hivatkoztak.
- Módosított menetrend: Holnap Netanjahu helyett egy másik tanút hallgatnak meg, a keddi tárgyalási napot pedig teljesen törölték.
- Ellenállás: Az Államügyészség határozottan ellenezte a halasztást, de a bíróság végül ismét a kormányfőnek kedvezett.
Aranyérem a cselgáncs-Európa-bajnokságon
Raz Hershko izraeli dzsúdós paranyérmet nyert a női +78 kg-os kategóriában a Tbilisziben megrendezett Európa-bajnokság zárónapján. Hershko a francia Lea Fontaine-t győzte le a döntőben, ezzel javítva a 2024-es párizsi olimpián elért ezüstérmes teljesítményén.
További izraeli sikerek a tornán:
- Timna Nelson-Levy: Ezüstérmet szerzett a női -57 kg-os súlycsoportban.
- Jichák Aspiz: Bronzérmet nyert a férfi -60 kg-os kategóriában.
https://anchor.fm/s/51fceecc/podcast/rss
The post Új izraeli védelmi vonal, belpolitika és újjáéledő iráni rakétaerő first appeared on Új Kelet Live.