Avi/ujkelet.live
Bizonytalanság az amerikai-iráni tárgyalások körül
A helyzet: Teherán egyelőre nem kötelezte el magát a közvetlen diplomácia folytatása mellett. Eszmaeil Baghaei külügyi szóvivő heti sajtótájékoztatóján kijelentette: „Jelen pillanatban nincs tervben a következő tárgyalási forduló, és nem született döntés ezzel kapcsolatban.”
- A háttér: Az Al-Mayadeen libanoni csatorna iszlámábádi tudósítója szerint „rejtély” övezi a tárgyalások menetét, mivel Irán részéről továbbra sem érkezett hivatalos válasz a részvételre vonatkozóan.
Tengeri incidens a Hormuzi-szorosnál
Mi történt: Az amerikai hadsereg felvételt tett közzé egy akcióról, amely során tengerészgyalogosok vették át az irányítást egy iráni zászló alatt hajózó hajó felett.
- A részletek: A hajó megpróbálta áttörni az Egyesült Államok által fenntartott tengeri blokádot. Miután a legénység nem válaszolt a felszólításokra, az amerikai erők tüzet nyitottak a hajóra, majd megrohamozták és elfoglalták azt.
Pakisztáni közvetítés a blokád ügyében
A diplomáciai szál: Donald Trump amerikai elnök telefonon egyeztetett Aszim Munir pakisztáni vezérkari főnökkel a térség stabilitásáról.
- A kérés: Pakisztáni biztonsági források szerint Munir arra figyelmeztette az elnököt, hogy az iráni kikötők amerikai blokádja komoly akadályt gördít a béketárgyalások elé.
- A reakció: Trump jelezte, hogy megfontolja a pakisztáni tábornok tanácsát a tárgyalások előmozdítása érdekében.
Kimarad a rakétakérdés a megállapodásból?
A helyzet: Izraelben komoly aggodalmat kelt, hogy az Iránnal készülő diplomáciai rendezés fókusza kizárólag a nukleáris kérdésre korlátozódik. A hírszerzési jelentések szerint a ballisztikus rakéták gyártásának korlátozása egyelőre nincs az asztalon, jelentette a katonai rádió reggel.
- A kockázat: Még ha az Egyesült Államoknak sikerül is elérnie a dúsított urán kivitelét Iránból, a rakétaprogram érintetlenül hagyása miatt Irán néhány éven belül képes lehet újratölteni arzenálját – különösen, ha a megállapodás részeként felszabaduló pénzeszközöket erre fordítja.
A „háromvonalas” grafikon: Irán rakétakapacitása
A katonai hírszerzés egy komplex elemzést tárt a politikai és katonai vezetés elé, amely három lehetséges forgatókönyvet vázol fel Irán ballisztikus rakétakészletének alakulására:
- Vörös vonal (A „Mi lett volna, ha”): Ha Izrael nem indítja meg a legutóbbi, „Oroszlánüvöltés” hadműveletet, Irán másfél éven belül elérte volna a 8000, két és fél éven belül pedig a 11 000 ballisztikus rakétát.
- Narancs és Sárga vonal: Ezek a jelenlegi, hadművelet utáni állapotot tükrözik. Azt mutatják be, milyen ütemben tudja Teherán újjáépíteni az arzenálját, ha nem születik diplomáciai korlátozás a gyártásra.
A bizonytalansági tényezők: Az elemzés megjegyzi, hogy a pontos számok függenek Kína szerepvállalásától (nyersanyagok és kritikus gyártóeszközök, például planetáris keverők biztosítása), valamint attól, hogy a gazdasági csapások után Irán mennyire priorizálja a hadiipart.
Izrael vörös vonalai
A stratégia: Jeruzsálem meghatározott egy konkrét „vörös vonalat” az iráni rakéták számát illetően. Ez az a mennyiség, amellyel az izraeli légvédelmi rendszerek már nem tudnának hatékonyan megbirkózni.
- A következmény: Amennyiben Irán megközelíti ezt a kritikus szintet – amely néhány ezer rakétát jelent –, Izrael kénytelen lesz megelőző csapást indítani.
- Prognózis: Az izraeli védelmi körökben „meglehetősen valószínűnek” tartják, hogy néhány éven belül egy újabb katonai hadjáratra lesz szükség az iráni rakétaipar ellen, ha a jelenlegi diplomáciai folyamat nem szab gátat a gyártásnak.
Meghúsított iráni terrortámadás Azerbajdzsánban
A bejelentés: A Moszad kémszolgálat tájékoztatása szerint néhány héttel ezelőtt sikerült meghiúsítani egy iráni irányítású sejt nagyszabású akciósorozatát. A támadók célpontjai között kritikus energetikai infrastruktúra és zsidó érdekeltségek is szerepeltek.
- A célpontok: Az iráni megbízók a Baku–Tbiliszi–Ceyhan (BTC) kőolajvezetéket, Izrael bakui nagykövetségét, egy helyi zsinagógát, valamint a helyi zsidó közösség vezetőit szemelték ki.
- Az elkövetők: A terrorsejt tagjait az azeri hatóságok vették őrizetbe. A rajtaütés során robbanó drónokat és repeszgránátokat foglaltak le, amelyeket illegálisan csempésztek be az országba.
Iránból vezényelt megfigyelés
Hogyan dolgoztak: A Moszad szerint a sejt közvetlen utasításokat kapott Iránból. Az akció előkészítése során különféle módszerekkel gyűjtöttek információkat a célpontokról, beleértve a fizikai megfigyelést és a helyszínek fotózását.
- A forrás közlése: „A terrorsejt tagjai közvetlen iráni irányítás alatt végezték a célpontok feltérképezését, hogy előkészítsék a pusztító csapásokat” – tette hozzá a kémszolgálat.
Miért a BTC kőolajvezeték?
A Baku–Tbiliszi–Ceyhan vezeték elleni tervezett szabotázs nem csupán Azerbajdzsán gazdaságát érintette volna:
- Izraeli szál: Ez a vezeték szállítja az Izrael által importált kőolaj jelentős részét, egyes becslések szerint mintegy harmadát, így a támadás közvetlen csapást mért volna a zsidó állam energiabiztonságára is.
- Eszkaláció: Az incidens illeszkedik abba a trendbe, amelyben Irán a diplomáciai feszültségek mellett közvetett terrorszervezeteken és sejteken keresztül próbál nyomást gyakorolni Izrael szövetségeseire a térségben.
Feltárult az iráni hírszerzés parancsnoki lánca
A nagy leleplezés: A letartóztatások lehetővé tették az Iszlám Forradalmi Gárda írszerzéséhez tartozó 4000-es különleges műveleti egység hálózatának és vezetésének azonosítását. A hálózat kulcsfiguráit az Oroszlánüvöltés hadművelet során iktatták ki.
A parancsnoki struktúra és a veszteségek:
- Madzsid Khademi: A Gárda hírszerzésének magas rangú tisztviselője, aki a háború során vesztette életét.
- Rahman Moqadam: A 4000-es egység vezetője és a hálózat közvetlen irányítója. Moqadam felelt az ügynökök beszervezéséért és kiképzéséért Iránon belül és kívül. Őt a hadművelet kezdetén ölték meg.
- Mohsen Szuri: Az egység egyik központi szereplője, aki külföldi terrorsejtekkel tartotta a kapcsolatot. Egy Gárda biztonsági házra mért izraeli légicsapásban halt meg.
Globális célpontok és módszerek
Moqadam hálózata széles körű megbízásokat kapott a hírszerzési adatok gyűjtésére:
- Személyek: Izraeli politikai vezetők és biztonsági tisztviselők.
- Infrastruktúra: Izraeli és nyugati katonai létesítmények, kikötők.
- Tengeri célpontok: Izraeli hajók világszerte.
„A Doktor” és az azerbajdzsáni szál
A hálózat operatív irányítója Azerbajdzsánban és a tágabb régióban Mahdi Jekeh-Dehghan, ismertebb nevén „A Doktor” volt. Szerepére idén januárban derült fény, miután a török hatóságok összehangolt razziák során hat személyt tartóztattak le politikai és katonai kémkedés vádjával.
A csempészútvonal:
Jekeh-Dehghan egy komplex logisztikai hálózatot felügyelt, amelynek feladata a következő volt:
- Dróncsempészet: Robbanó drónok kijuttatása Iránból Törökországon keresztül Ciprusra.
- Kémkedés Törökországban: Információgyűjtés az Incirlik légibázison állomásozó amerikai erőkről.
Újabb kémbotrány
A hír: A Sabak belbiztonsági szolgálat és a rendőrség egy közös műveletben letartóztatott két izraeli állampolgárt – Nessz Ciona és Beit Oved lakosait –, akiket azzal gyanúsítanak, hogy iráni hírszerzőknek dolgoztak.
A részletek: A 19 éves Szagi Haik és a 21 éves Aszaf Sitrit ellen ma emelnek vádat a Lod-i körzeti bíróságon. A nyomozás feltárta, hogy Hajek hónapokon át tartotta a kapcsolatot egy iráni ügynökkel az interneten keresztül.
- A vállalás: Haik beleegyezett, hogy egy meg nem nevezett arab országba utazik katonai kiképzésre, sőt, további izraeliek beszervezését is kérték tőle.
- A nyomásgyakorlás: Több családtagja is „fenyegető üzeneteket” kapott az iráni ügynöktől, miután a fiatalember felfedte előtte személyes adataikat.
- A bűntárs: Haik bevonta a feladatokba barátját, Aszaf Sitritet is, aki szintén részt vett a külföldi ügynök által diktált küldetésekben.
Növekvő belső fenyegetés
A nagyobb kép: A biztonsági szolgálatok szerint ez az eset is jól példázza azokat az ismétlődő és agresszív iráni törekvéseket, amelyek célja izraeli állampolgárok beszervezése az állam biztonsága ellen.
A hatóságok üzenete: A Sabak hangsúlyozza, hogy a közösségi médián keresztül zajló beszervezési kísérletek száma megugrott, és az iráni hírszerzés nem riad vissza a családtagok megfélemlítésétől sem, hogy fenntartsa a kapcsolatot a beszervezett ügynökökkel.
The post Bizonytalanság a tárgyalások körül, a Moszad akciója és kémbotrány first appeared on Új Kelet Live.