Avi/ujkelet.live
Izrael ma tartja az elesett katonák és a terroráldozatok emléknapját (Jom HaZikaron). Az országos gyász keretében a központi megemlékezést a jeruzsálemi Herzl-hegyi katonai temetőben rendezték meg, miután délelőtt 11 órakor kétperces sziréna tisztelgett az áldozatok emléke előtt.
Növekvő veszteségek
A tavalyi emléknap óta az izraeli biztonsági erők 174 tagja esett el szolgálatteljesítés közben.
- Ez a szám magában foglalja azt a két katonát is, akik a hétvégén estek el Dél-Libanonban, a Hezbollah terrorszervezet robbanószerkezetei által.
- További 54 veterán hunyt el az elmúlt év során korábbi szolgálati sérüléseik szövődményei következtében.
Az áldozatok köre
A minisztérium éves adatai minden olyan fegyveres testületi tagra kiterjednek, akik az elmúlt egy évben hunytak el.
- Ide tartoznak a katonák, a rendőrség és más biztonsági szolgálatok tagjai.
- A statisztika tartalmazza a bevetés közben elesetteket, valamint a balesetben, betegségben vagy öngyilkosság következtében meghalt személyeket is.
Történelmi távlat
A legfrissebb adatokkal együtt Izraelben immár 25 648-ra emelkedett a hazájuk szolgálatában elhunytak száma 1860 óta.
Ez az évszám jelöli azt a dátumot, amikortól Izrael – és előtte a régió zsidó közössége – elindította az elesett katonák és védelmezők hivatalos számlálását.
Iráni „Holokauszt-terv” meghiúsítása
Binjámin Netanjahu miniszterelnök a Herzl-hegyi állami emléknapi ceremónián párhuzamot vont a náci népirtás és az Iszlám Köztársaság törekvései között. Kijelentette: az ajatollah-rezsim egy „újabb Holokausztot” tervezett Izrael és a zsidóság ellen.
- A fenyegetés: Netanjahu szerint Irán atomfegyverekkel és ballisztikus rakéták ezreivel akarta elpusztítani az országot.
- A megelőzés: „Ha nem cselekszünk határozottan, Natanz, Fordó és Iszfahán nevei csatlakozhattak volna Auschwitzhoz, Majdanekhez és Treblinkához” – fogalmazott a kormányfő. Állítása szerint az Egyesült Államokkal közösen sikerült időben felszámolni ezt a „pusztító gépezetet”, elhárítva a közvetlen egzisztenciális fenyegetést.
Egység a harctéren: A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy az izraeli hadseregben különböző felekezetek harcolnak együtt a közös cél érdekében.
- Kiemelte egy múlt hónapban, Dél-Libanonban elesett drúz altiszt példáját.
- „Vállvetve”: Netanjahu szerint zsidók, drúzok, keresztények, muszlimok, beduinok és cserkeszek egyaránt egységesek ebben a létfontosságú küldetésben.
Feszültség a túszok ügyében: A terror áldozatainak tiszteletére rendezett ceremónián a miniszterelnök a katonai nyomásgyakorlás eredményességét méltatta.
- A kijelentés: Netanjahu szerint a katonai nyomás tette lehetővé „minden túsz visszatérését az utolsóig”.
- A közbeszólás: Beszéde közben valaki bekiabálta, hogy „voltak, akik az alagutakban haltak meg”, utalva azokra az izraeliekre, akiket a Hamász terrorszervezet rabolt el október 7-én, és fogságban vesztették életüket.
Ben-Gvir: Október 7. egy „hatalmas lehetőség” volt
A szélsőjobboldali Itamar Ben-Gvir nemzetbiztonsági miniszter a rendőrség Herzl-hegyi emléknapi ünnepségén fejtette ki vitatott nézeteit a biztonságpolitikai fordulatról.
- Szemléletváltás: A miniszter szerint október 7-e – bár „nagyon szomorú pillanat” volt – egyben „hatalmas lehetőséget” is kínált a korábbi izraeli biztonsági doktrína, az úgynevezett koncepció megváltoztatására.
- Célkitűzés: Úgy véli, a Hamász terrorszervezet mészárlása utáni helyzet alkalmat adott az elrettentés helyreállítására, valamint a hadsereg, a rendőrség és a börtönszolgálat tekintélyének megerősítésére, hogy Izrael újra „szuperhatalomként” lépjen fel.
- Likvidálások: Ben-Gvir büszkeségét fejezte ki a biztonsági szervek felé, amiért „kiiktatták Szinwárt, Naszrallahot, Hameneit és több tízezer véreskezű gyilkost”.
Politikai háttér és jogi csatározások: A miniszter beszédében hangsúlyozta, hogy a jobboldali koalíció tagjaként hozott törvényeivel igyekszik „méltóvá” válni a biztonsági erőkhöz.
- A „hátszél” ára: Kijelentette, hogy a rendőröknek és harcosoknak nyújtott folyamatos támogatás a küldetése része.
- Jogi feszültség: Ben-Gvir jelenleg jogi küzdelmet folytat a Legfelsőbb Bírósággal, mivel több beadvány követeli az eltávolítását. A vádak szerint politikai célokra használja fel a rendőrséget, és az általa nyújtott „támogatás” – különösen a büntetőeljárás alatt álló tisztek esetében – aláássa a jogrendet.
Szigorodó börtönviszonyok: A miniszter külön kitért az Izraeli Börtönszolgálatra is, azt állítva, hogy az intézmény „teljesen megváltoztatta korábbi világnézetét”.
- Vége a „nyári táboroknak”: Így hivatkozott a palesztin biztonsági foglyok romló körülményeire. Állítása szerint mára „rend, kormányzás és szuverenitás” uralkodik a börtönökben.
Megosztottság és korai távozás: Az esemény nem múlt el incidensek nélkül.
- Közbeszólás: A tömegből valaki odakiáltotta a miniszternek: „Megosztasz minket!”
- Gyors távozás: Ben Gvir a beszéde után tanácsadójával, Hanamel Dorfmannal és kíséretével még azelőtt elhagyta a helyszínt, hogy a rendvédelmi szervek magas rangú vezetői elhelyezhették volna az emlékezés koszorúit.
„A kormány pusztít, nem Irán”
Az északi drúz faluban, Iszfijában Eli Cohen energiaügyi miniszter beszédét helyi lakosok kiabálása szakította félbe.
- Lakhatási válság: A tüntetők a kormány lakáspolitikája ellen tiltakoztak, azt kiabálva, hogy „az izraeli kormány rombolja le a fiaink otthonait, nem az iráni rakéták”.
- Szakrális támogatás: Bár kevésbé konfrontatív módon, de hasonló érzéseket fogalmazott meg Muwaffaq Tarif sejk, a drúz közösség spirituális vezetője is.
A drúz közösség és a Kamenitz-törvény
A drúz férfiak számára kötelező a katonai szolgálat, és az izraeli hadsereg adatai szerint számarányuk feletti mértékben vesznek részt a védelemben:
- Míg a népességnek csupán 2%-át teszik ki, a hivatásos katonák 3%-a kerül ki közülük.
- Jogi ellentét: A közösség neheztelése a 2017-es „Kamenitz-törvényre” vezethető vissza. Ez a tervezési törvénymódosítás megnehezíti az építési engedélyek megszerzését az arab és drúz településeken, ami illegális építkezésekhez, majd súlyos bírságokhoz és bontási fenyegetésekhez vezet.
Összecsapások Tel-Avivban
A Kirjat Shaul katonai temetőben Ofir Szofer bevándorlási miniszter beszédét kísérték tiltakozások.
- „A halál kormánya”: Két tüntető ilyen tartalmú táblákat tartott a magasba. Az egyik felirat szerint a tiltakozó „elutasítja a vigasztaló szavakat egy bűnözőkből álló kormánytól”.
- Fizikai konfliktus: A helyszínen lévők megpróbálták kitépni a táblákat a tüntetők kezéből, ami dulakodáshoz vezetett. Az egyik demonstráló azzal érvelt, hogy joga van ott lenni, és nem statisztálni jött, hanem üzenetet átadni.
Lapid: Az emlékezés nem a családoknak szól
Az ellenzék vezére a herclijai katonai temetőben tartott beszédében rávilágított az emléknap lélektani súlyára: szerinte a Jom HaZikaron nem a gyászolóknak, hanem a nemzetnek fontos.
- A mindennapi gyász: Lapid hangsúlyozta, hogy az elesett katonák hozzátartozóinak nincs szükségük külön napra az emlékezéshez. „Nincs olyan nap, amikor ne emlékeznének. A probléma nem a mai nap, hanem az év összes többi napja” – fogalmazott.
- 364 nap csend: Az ellenzéki vezető szerint azok számára, akik szeretteiket veszítették el, az év minden napja emléknap.
- A közösség ígérete: Kifejtette, hogy a családok azért jöttek ki a temetőbe, hogy érezzék: nincsenek egyedül. „Azért jöttetek el, hogy elmondhassuk nektek: mi sem felejtettünk. Hogy Izrael Állam emlékezik, fejet hajt a halottjai és családjaik előtt, és felesküszik rá, hogy mindent megtesz azért, hogy méltó legyen hozzájuk.”
Botrány Nesz Cionában
Jair Golan, az ellenzéki Demokraták párt elnöke éles hangvételű nyilatkozatban ítélte el az ultraortodox Gur haszid mozgalmat, miután az Anyák az Arcvonalon civil szervezet videót tett közzé egy fényűzőnek tűnő rendezvényről.
- A vád: Miközben az ország az emléknap előestéjén a gyászba burkolózott, Nesz Cionában a haszid közösség nagyszabású eseményt tartott.
- A rendezvény célja: A Walla híroldal információi szerint a találkozó egy adománygyűjtő esemény volt, amelynek középpontjában lakások értékesítése állt fiatal haszid párok számára.
“Ez a megvetés nem folytatódhat”: A politikus az X-en közzétett bejegyzésében a közös teherviselés hiányát kérte számon az ultraortodox közösségen.
- Elmaradt kötelezettségek: „Nem vonulnak be. Nem osztoznak a terhekben. És nem érdeklik őket azok, akik bevonultak, harcoltak és elestek azért, hogy őket is megvédjék” – írta Golan.
- Politikai ígéret: Kijelentette, hogy véget kell vetni a kölcsönös felelősségvállalás semmibevételének, és meg fogják állítani ezt az „ünneplést”, amely a szolgálatot teljesítők hátán és a teljes nyilvánosság rovására zajlik.
„Aki ünnepel, miközben az ország sír”: A videót megosztó csoport szintén kemény üzenetet fogalmazott meg a közösségi médiában:
„Ideje világosan és hangosan kimondani: akinek nincs egyenruhája, aki nem tiszteli az elesettek emlékét, és aki az ünneplést választja, miközben az egész ország sír, annak nincs helye az állam vezetésében.”
The post Az idei Emléknap sem volt mentes a bekiabálásoktól és botránytól first appeared on Új Kelet Live.