Avi/ujkelet.live
A Legfelsőbb Bíróság csütörtökön egy bővített, hétfős testülettel tárgyalta azokat a beadványokat, amelyek állami vizsgálóbizottság felállítását követelik az 2023. október 7-i mészárlás körülményeinek kivizsgálására. A tárgyalást feszült légkör és erőszakos incidensek övezték.
Miért fontos?
Ez a jogi eljárás döntheti el, hogy független szakmai testület vagy egy politikailag befolyásolt bizottság vizsgálja-e ki Izrael történetének egyik legsúlyosabb biztonsági kudarcát.
A tárgyalás kulcspontjai
- Kormányzati álláspont: Michael Rabello, a kormány képviselője szerint „még nem érett meg az idő” a vizsgálatra. Azzal érvelt, hogy Izraelnek jelenleg a győzelemre kell koncentrálnia minden fronton, és a bíróságnak nincs hatásköre beavatkozni.
- A kormány magán képviselőt alkalmazott, mivel Gali Baharav-Miara főügyész, aki általában a kormány nevében érvelne, maga is azt az álláspontot képviseli, hogy a kormánynak állami bizottságot kell létrehoznia.
- Bírói kritika: Noam Solberg, a Legfelsőbb Bíróság elnökhelyettese visszakérdezett: „Hány évet várhatunk még?”.
- Jael Willner bírónő pedig „bombasztikusnak” és „drámának” nevezte a helyzetet, rámutatva, hogy a kormány érvelése szerint a vizsgálat csak a teljes győzelem után kezdődhetne meg, miközben jelenleg egyáltalán nem folyik érdemi vizsgálat.
- A főügyész véleménye: Baharav-Miara főügyész szerint a halogatás súlyosan károsítja az igazság feltárásának esélyeit. Sürgette egy „félelem és politikai függőség nélküli”, független állami bizottság felállítását.
Káosz a bíróságon
A tárgyalást félbe kellett szakítani, és a bírókat kimenekítették a teremből, miután a bíróság elleni tüntetők megpróbáltak betörni az ülésterembe „Bírálják a bírákat!” kiáltásokkal. Az épület előtt összecsapások alakultak ki a vizsgálatot követelő és az azt ellenző gyászoló családtagok között is.
- Ejal Eshel, az október 7-én meggyilkolt Roni Eshel őrszem édesapja, közvetlenül Binjámin Netanjahu miniszterelnököt vádolta meg azzal, hogy az egység helyett a megosztottságot és a „belső háborút” választotta.
- Kormánypárti tüntetők súlyos vádjai: Azzal vádolták a vizsgálatot követelő családokat, hogy ők „nyitották ki a kapukat a mészárláshoz”, és korábban a bíróságok, „megkötötték a katonák kezét”, lehetővé téve a Hamász terrorszervezet támadását.
- Ellenzék: Naftali Bennett volt miniszterelnök szerint, ,,Aki azt mondja az október 7-i mészárlás kivizsgálásával kapcsolatban, , hogy ‘majd később’, úgy érti, hogy ‘soha’.”
A politikai alternatíva
Novemberben a Legfelsőbb Bíróság feltételes végzést adott ki, amelyben előírta a kormány számára, hogy indokolja meg, miért nem hoz létre állami vizsgálóbizottságot.
Netanjahu azzal érvel, hogy mivel az állami bizottságot az igazságszolgáltatás nevezi ki – amelynek hatalmát koalíciója korlátozni próbálja –, a vizsgálat elfogult lenne a kormánnyal szemben. A kormány azonban ezt az érvet nem hozta fel a bírósághoz benyújtott petíciókra adott hivatalos válaszában.
A Likud képviselője, Ariel Kallner által benyújtott törvényjavaslat az állami vizsgálóbizottság helyett egy „nemzeti-állami” bizottságot hozna létre:
- A tagokat a koalíció és az ellenzék delegálná.
- Ha nincs egyetértés, a koalíció és az ellenzék 3-3 tagot választana.
- A bökkenő: Ha az ellenzék elutasítja a részvételt, a házelnök, Amir Ohana nevezné ki a tagokat, ami gyakorlatilag teljesen koalíciós összetételű bizottságot eredményezne.
A törvényjavaslat továbbra is bizottsági szinten tart.
Rabello ügyvéd azt mondta, hogy ha a Kneszet nem terjeszti elő Kallner törvényjavaslatát, továbbra is fennáll annak a lehetősége, hogy a kormány kormányzati felülvizsgálati bizottságot hozzon létre. Willner bíró megkérdezte, mennyi időbe telik a döntés, mire Rabello azt válaszolta – 30 nap.
The post Dráma a Legfelsőbb Bíróságon: Mikor indulhat vizsgálat 10/7 ügyében? first appeared on Új Kelet Live.