Avi/ujkelet.live

Trump: „Irán azt sem tudja, ki a vezetője”

Donald Trump amerikai elnök a Truth Social platformon élcelődött az iráni vezetés belső megosztottságán. Az elnök állítása szerint a teheráni káosz az oka annak, hogy az ország képtelen egységes választ adni a legutóbbi állandó tűzszüneti javaslatra. Trump posztjában úgy fogalmazott:

„Iránnak nagyon nehéz rájönnie, ki a vezetője! Egyszerűen nem tudják!”

Belharc a hatalomért: A Fehér Ház és Trump szerint mély szakadék tátong az iráni vezetés különböző szárnyai között:

  • Iszlám Forradalmi Gárda: A keményvonalas vezetés továbbra is próbálja kezében tartani a döntéshozatalt, annak ellenére, hogy Trump szerint a harctéren „nagyon csúnyán veszítenek”.
  • „Mérsékeltek”: Mohammad Bagher Ghalibaf parlamenti elnök és Abbász Araghcsi külügyminiszter – akiket a tárgyalásokkal bíztak meg – állítólag nyitottabbak a megállapodásra. Trump megjegyezte, hogy bár szerinte ők sem igazán mérsékeltek, „egyre több tiszteletet vívnak ki”.

Blokád a Hormuzi-szorosban: Az elnök bejelentette, hogy az Egyesült Államok Haditengerészete teljes ellenőrzés alatt tartja a Hormuzi-szorost. Trump világossá tette: egyetlen hajó sem mozoghat az USA jóváhagyása nélkül, és a szoros „szorosan lezárva marad”, amíg Irán nem hajlandó megkötni az üzletet.

Holtpont és halasztás: A kialakult patthelyzet miatt a Fehér Ház határozatlan időre meghosszabbította a héten lejáró ideiglenes fegyverszünetet.

  • A közvetítők nézőpontja: Egy pakisztáni diplomata a szaúdi Al-Arabiya csatornának nyilatkozva megerősítette: a tárgyalások megrekedtek. A forrás szerint a folyamat folytatásához mindkét félnek jelentős engedményeket kellene tennie.

A rejtőzködő vezető állapota

A márciusban hivatalba lépett új legfőbb vallási vezető, Modzstaba Hamenei, apja halála óta egyáltalán nem mutatkozott a nyilvánosság előtt. Ennek okai a The New York Times jelentése szerint:

  • Súlyos sérülések: A február 28-i amerikai-izraeli légicsapásban súlyos égési sérüléseket szenvedett, amelyek korlátozzák beszédképességét is.
  • Izoláció: Jelenleg orvosok és egészségügyi személyzet veszi körül; a kapcsolattartás vele kizárólag futárok által kézbesített, kézzel írott üzeneteken keresztül zajlik.
  • A gyengeség látszata: Azért nem adott ki eddig videó- vagy hangüzenetet, mert nem akar sebezhetőnek tűnni első hivatalos megszólalásakor.

Hatalomátvétel: Míg a néhai Ali Hamenei központosított hatalmat gyakorolt, fia alatt a súlypont áthelyeződött a Forradalmi Gárda parancsnokaihoz.

  • „Igazgatósági tagok”: Abdolreza Davari, Mahmúd Ahmadinedzsad volt tanácsadója szerint Modzstaba úgy vezeti az országot, mint egy igazgatótanácsi elnök, aki teljesen a „tagokra”, azaz a tábornokokra támaszkodik.

Stratégia és diplomácia: A jelentés szerint a Forradalmi Gárda tábornokai dominálják a legkritikusabb területeket:

  1. Háborús stratégia: Ők irányítják az Izrael elleni támadásokat és a katonai műveleteket.
  2. Hormuzi-szoros: A tengeri útvonal lezárásáról szóló döntés is tőlük származik.
  3. Diplomáciai vétó: Bár a politikai vezetés (például a külügyminiszter) nyitottabb lenne a tárgyalásokra, a tábornokok akarata érvényesült, amikor a közelmúltban leállították az USA-val folytatott egyeztetéseket a tengeri blokád okozta feszültség miatt.

Pentagon: „Hamis” a hat hónapos jóslat

A Pentagon élesen cáfolta a Washington Post jelentését, amely szerint akár fél évig is eltarthat a Hormuzi-szoros teljes megtisztítása az iráni aknáktól. Sean Parnell, a hadügyminisztérium szóvivője az AFP-nek nyilatkozva „tisztességtelen újságírásnak” nevezte a titkosított eligazításról kiszivárgott, szerinte kontextusából kiragadott és részben téves információkat.

„A szoros hat hónapos lezárása lehetetlen és teljesen elfogadhatatlan a miniszter számára” – szögezte le a szóvivő.

High-tech aknák a „veszélyzónában”: A lapértesülések szerint a képviselőház fegyveres erőkkel foglalkozó bizottságát arról tájékoztatták, hogy Irán legalább 20 aknát telepíthetett. Ezek egy része GPS-vezérelt, távvezérlésű technológiát használ, ami rendkívül megnehezíti az észlelésüket. A Forradalmi Gárda egy 1400 négyzetkilométeres – Párizs területénél tizennégyszer nagyobb – „veszélyzónára” figyelmeztetett.

Globális gazdasági nyomás: Irán fogadkozása szerint mindaddig zárva tartja a vízi utat, amíg az Egyesült Államok blokád alatt tartja kikötőit. A lezárás már most az egekbe lökte az olaj- és gázárakat, súlyos zavarokat okozva a világgazdaságban.


Izrael kész az „iráni sötétség” korszakára

Iszrael Katz védelmi miniszter egy biztonsági értékelés során csütörtökön kijelentette: Izrael készen áll az Irán elleni harcok felújítására, és már csak az Egyesült Államok „zöld jelzésére” vár. A miniszter szerint az Izraeli Védelmi Erők védelmi és támadó oldalról is felkészült, a célpontokat pedig kijelölték.

A Hamenei-dinasztia felszámolása: Katz konkrét célokat fogalmazott meg a várakozólistán szereplő műveletekkel kapcsolatban:

  • Vezetés kiiktatása: Az elsődleges cél a Hamenei-dinasztia és az iráni terrorrezsim teljes vezetésének végleges felszámolása.
  • Gazdasági megsemmisítés: Izrael kész „visszaküldeni Iránt a sötétség és a kőkorszak idejébe” a központi energia- és elektromos hálózatok, valamint a nemzeti gazdasági infrastruktúra szétzúzásával.

Kémek a légibázison

Az izraeli hatóságok vádat emeltek az izraeli légierő két műszaki szakembere ellen, akik a Tel Nof légibázison szolgáltak. A katonai ügyészség vádirata szerint a páros sorozatos biztonsági bűncselekményeket követett el az iráni hírszerzés megbízásából.

A vádak között szerepel:

  • Ellenség segítése háború idején (az egyik katona esetében).
  • Információszolgáltatás az ellenségnek.
  • Kapcsolattartás külföldi ügynökkel.

Pénzért cserébe dokumentáltak: A katonák hónapokon át álltak kapcsolatban iráni tartótisztjeikkel, akiktől különféle feladatokat kaptak fizetségért cserébe.

  • Érzékeny tadatok: Az egyik vádlott katonai kiképzési anyagokat adott át vadászgépek rendszereiről.
  • Helyszínrajzok: Dokumentációkat készítettek a katonai bázis létesítményeiről és területeiről.

Nem tágítottak a haszon reményében: A kihallgatásuk során azt állították, hogy megszakították a kapcsolatot, miután megtagadták a fegyverekkel kapcsolatos feladatok végrehajtását. A nyomozás azonban rávilágított:

„Még miután a tartótiszt kezdeményezésére megszakadt a kapcsolat, a katonák nem hagytak fel az újraépítésére irányuló kísérletekkel az anyagi haszonszerzés reményében.”

A hatóságok ismételten figyelmeztették az izraeli állampolgárokat és katonákat az ellenséges államok elemeivel való kapcsolattartás veszélyeire, hangsúlyozva, hogy a fizetségek vagy egyéb előnyök elfogadása súlyos következményekkel jár.


Ruhabolt alatt rejtőző parancsnoki központ

Az izraeli hadsereg egy föld alatti Hezbollah-központot tárt fel a dél-libanoni Khiamban. A létesítmény különlegessége az elhelyezkedése:

  • Mélység: 25 méterrel a föld alatt fekszik.
  • Álcázás: Közvetlenül egy civil ruházati üzlet alatt alakították ki.
  • Tartalom: A katonák fegyvereket és több olyan helyiséget találtak, amelyeket a Hezbollah kifejezetten a harcok irányítására és menedzselésére használt.

Bizonytalan jövő a UNIFIL után

Az ENSZ gőzerővel dolgozik azon, hogyan tarthatná fenn jelenlétét Libanonban, miután a UNIFIL békefenntartó erő mandátuma az év végén lejár.

  • Tárgyalások: Jean-Pierre Lacroix, az ENSZ békefenntartó műveletekért felelős főtitkár-helyettese Genfben közölte, hogy jelenleg is vizsgálják a „UNIFIL utáni” opciókat.
  • Bejrút igénye: Lacroix hangsúlyozta, hogy a libanoni kormány egyértelmű jelzést küldött: továbbra is igényt tartanak az ENSZ jelenlétére az országban.

Különmegbízott a keresztény világhoz

Gideon Sza’ar külügyminiszter létrehozott egy új diplomáciai posztot, amelynek célja az Izrael és a globális keresztény közösségek közötti kapcsolatok elmélyítése. A feladattal a veterán diplomatát, George Deek-et bízták meg.

  • A jelölt: Deek korábban azerbajdzsáni nagykövetként szolgált, és ő Izrael történetének első keresztény nagykövete (a jaffai arab keresztény közösség tagja).
  • A cél: Sza’ar szerint Izrael kiemelt fontosságot tulajdonít keresztény barátainak, és Deek kinevezése ezt a stratégiai viszonyt hivatott erősíteni.

Feszültségek a háború árnyékában: A kinevezés nem előzmény nélküli: az utóbbi időben több incidens is rontotta Izrael és a keresztény világ viszonyát:

  • Vallási korlátozások: Múlt hónapban a háborús biztonsági intézkedések miatt Pierbattista Pizzaballa latin pátriárkát és más magas rangú papokat nem engedtek be a Szent Sír-templomba virágvasárnapi szertartásra.
  • Szoborrongálás: Dél-Libanonban egy izraeli katonát azon kaptak, amint egy pörölykalapáccsal összetör egy Jézus-szobrot. Az esetet videóra vevő társával együtt eltávolították a harcoló alakulatoktól, és börtönbüntetésre ítélték őket.

Kihallgatás egy kipa miatt

Egy modiini lakos, Dr. Alex Sinclair a 12-es csatornának számolt be arról, hogy a rendőrség kihallgatta, majd megrongálta kipáját, mert azon az izraeli mellett egy palesztin zászló is szerepelt.

Az eset főbb momentumai:

  • A bejelentés: Sinclair egy kávézóban ült, amikor egy idegen közölte vele, hogy rendőrt hív miatta.
  • A vád: A kiérkező rendőrök azt állították, a kipa mintázata illegális, de Sinclair elmondása szerint nem tudták megnevezni a vonatkozó törvényt.
  • A kényszerintézkedés: A férfit bevitték az őrsre, ahol csak azzal a feltétellel akarták elengedni, ha ott hagyja a kipát. Mivel ragaszkodott a számára fontos tárgyhoz, a rendőrök végül ollóval vágták ki belőle a palesztin zászlót, mielőtt visszaadták neki.

Jogi háttér és lakossági reakció: Bár a palesztin zászló használata Izraelben önmagában nem illegális, a rendőrség gyakran elkobozza azokat tüntetéseken a „közrend megzavarására” hivatkozva.

„Azt hittem, valaki bejön az ajtón és közli, hogy ez csak egy áprilisi tréfa. Elborzaszt a rendőrség viselkedése. Úgy érzem, a saját városom rendőrsége ellenségként tekint rám” – nyilatkozta Sinclair.

The post Parancsnoki központ a ruhabolt alatt, kémek a légibázison és előállítás egy kipa miatt first appeared on Új Kelet Live.