ujkeletlive
Omer 21
Káosz minden irányban
Ellentmondva korábbi nyilatkozatainak Donald Trump elnök a két hetes iráni tűzszünet határidejének lejárta előtt néhány órával, kedden bejelentette a fegyvernyugvás meghosszabbítását, azt is hozzátéve, miszerint a Hormuzi-szoros amerikai blokádja mindaddig életben marad, míg a nukleáris program leszerelésével kapcsolatos javaslatára várja a teheráni rezsim nem fogalmaz meg egységes választ.
A késleltetett válaszadást, illetve az Iszlámábádban keddre tervezett tárgyalások második fordulójának elmaradását, Trump az iráni „széttöredezett,” kormány, és hátterében a Modzstaba Hámenei vallási vezetővel köztudottan akadozó kommunikáció számlájára hárította.
Eközben, Izraelben politikai források a Fehér Házzal való egyre inkább nehézkessé való kapcsolattartásra panaszkodnak.
A héber médiában tegnap idézett izraeli politikai/diplomáciai források megerősítették, miszerint Trump nem tárgyalni, hanem megállapodásra akar jutni Iránnal, miközben a jeruzsálemi vezetést arról tájékoztatták, hogy a Fehér Ház legfeljebb vasárnapig hajlandó várni a megfelelő válaszra. Izraeli tisztségviselők szerint nem valószínű, hogy a várt áttörés az említett hét eleji határidőig megtörténik, és hozzátették: káoszt érzékelnek az amerikaiak magatartásában.
„Csak a hírekből, és Trump közösségi oldaláról értesülünk a lépéseiről,” – – idézi a Kan közszolgálati csatorna politikai forrását.
Annak ellenére, hogy állítólag Izraelt az elnök öt napos [vasárnapig] türelmi idejéről tájékoztatták, illetve a Fehér Ház egyik tisztségviselője a Fox News-nak tegnap szintén azt állította, hogy a tűzszünetet három-öt nappal hosszabbítják meg, a Kan csatorna forrása nem túl bizakodóan úgy véli – „a helyzet bizonytalan, és leginkább Trump hangulatától függ.”
Cáfolva, az állítólag Jeruzsálemnek is elküldött, és az amerikai médiában is meglebegtetett információkat, a Fehér Ház tegnap este bejelentette „az elnök nem szabott határidőt a tűzszünetre.”
Karoline Leavitt, a Fehér Ház sajtófőnöke cáfolta Trump részéről Iránnak szabott határidőről szóló jelentéseket, mondván – „az elnök egységes választ vár a rezsimen belüli viták közepette.”
A Hormuzi-szorosnál bevetett amerikai-iráni kettős blokádra vonatkozóan, Leavitt kijelentette – „az iráni kikötők blokádja folytatódik. Megfojtjuk gazdaságukat. Nem tudnak olajat exportálni vagy importálni, még a saját embereiket sem tudják kifizetni. Ezzel elégedettek vagyunk. A hírekkel ellentétben az elnök nem szabott határidőt a tűzszünetre.”
Továbbá, hangsúlyozta -„Iránnak át kell adnia a dúsított uránt az Egyesült Államoknak… Jelenleg képtelenek egységes üzenetet közvetíteni – ez az oka annak, hogy még nincs megállapodás. Várjuk a válaszukat.”
A szóvivő megjegyezte továbbá, hogy tegnap „két nemzetközi hajót ért támadás – nem amerikai és nem izraeli hajókat. Két gyorsnaszád kerítette hatalmába őket, ami kalózhajlamú viselkedés,” – majd az alternatív tárgyalási lehetőségekre utalva, kijelentette – „Trump elnöknek számos csapásmérő opciója van, amint az látható a venezuelai drogkereskedők hajóira vonatkozóan. Irán konvencionális haditengerészete teljesen megsemmisült, pedig az volt a világ egyik legveszélyesebb flottája. A blokád továbbra is rendkívül hatékony, és súlyos gazdasági nyomás alatt tartjuk Iránt.”
A Fox News-nak nyilatkozó Leavitt, ugyanakkor leszögezte azáltal, hogy Irán átvette az irányítást két hajó felett, nem sérti a fegyverszünet feltételeit, mert „ezek nem amerikai vagy izraeli hajók voltak, hanem két nemzetközi felségjelzésű hajó.”
- A hírek szerint – az Iráni Forradalmi Gárda tegnap három hajóra nyitott tüzet a Hormuzi-szorosban. A helyi média tájékoztatása szerint a Gárda a hajók közül kettőt lefoglalt, és Irán felé tart velük.
- Eközben, az amerikai hadsereg legalább három iráni lobogó alatt közlekedő tartályhajót állított meg az ázsiai vizeken, eltérítve őket India, Malajzia és Srí Lanka közeli pozíciókból, – közölte a Reuters hajózási és biztonsági forrásokra hivatkozva.
A másik fél – a teheráni rezsim fő tárgyalója, Mohammad Bagher Ghalibaf, az iráni parlament elnöke a közösségi médiában [X-en] közzétett bejegyzésében azt üzente – „a teljes tűzszünet csak akkor logikus, ha azt nem töri meg tengeri blokád, és a világgazdaság túszul ejtése, valamint amíg a cionista rezsim minden fronton le nem állítja a háborús uszítást. A tűzszünet egyetlen útja az iráni nép jogainak elismerése.”
Az amerikai médiában idézett műholdfelvételek alapján a kettős blokád alatt 30 iráni hajó tért vissza Iránba a Hormuzi-szoroson keresztül. Másrészt, becslések szerint a Forradalmi Gárda haditengerészete további aknákat helyezett el a szorosban.
- Washington – a Pentagon amerikai törvényhozóknak héten nyújtott információi szerint várhatóan hat hónapba telik a szorosban elhelyezett aknák felszámolása, – jelentette az AP, az ügyet ismerő forrásra hivatkozva.
- A Védelmi Minisztérium tisztviselői, a Képviselőház Fegyveres Szolgálatok Bizottságának keddi zárt ülésén tájékoztatták a jelenlévőket, az AP hírügynökség forrása szerint az ülés több kérdést hagyott maga után, mint amennyire választ kaptak, mivel a törvényhozók az Irán elleni háború költségeiről, a stratégiáról és a célkitűzésekről kérdeztek, emellett a képviselők olyan kérdéseket is felvetettek, melyekre továbbra sincs válasz – a háború korai szakaszában egy iráni iskolai komplexum elleni csapással kapcsolatban.
Az amerikai hadsereg kiterjedt tengeri blokádja közepette, Pete Hegseth védelmi miniszter menesztette a Pentagon haditengerészeti tárca vezetőjét John Phelan minisztert, a háttérben állítólag a Hegseth, és Phelan közötti feszült viszony áll,- – a Wall Street Journal belső forrása szerint.
Phelan elküldése az iráni háború alatt bekövetkezett újabb háborús átszervezés, alig néhány héttel azután, hogy Hegseth a hadsereg legfőbb tábornokától is megvált.
A Pentagon rövid közleményben jelentette be a haditengerészeti miniszter távozását, megerősítve, hogy „azonnali hatállyal” távozik a kormányzattól, ugyanakkor a közlemény nem ismertette a távozás valódi okát.
A Szenátusban a republikánusok támogatják Trumpot, a közvélemény azonban csalódott
Az amerikai Szenátus szerdán 46-51 arányban – idén már ötödik alkalommal – elutasította az elnök számára biztosított háborús rendelkezési jog blokkolását, mivel a többségi republikánusok nagyrészt támogatják Trump katonai erőfeszítéseit.
A demokraták által kezdeményezett, és ismét elbukott határozat szerint az Egyesült Államoknak ki kell vonnia erőit a konfliktusból, míg a Kongresszus nem engedélyezi a további lépéseket.
„Minél tovább vár Trump, hogy kiszabadítsa az Egyesült Államokat ebből a háborúból, annál mélyebb lesz a szakadék, és annál nehezebb lesz kiszabadulni belőle,” – közölte Chuck Schumer, a szenátus demokrata vezetője.
A helyi média jelentései szerint a republikánusok vonakodtak kritizálni Trumpot vagy a háborút, pedig azt akarják, hogy gyorsan véget érjen.
John Thune, a szenátus többségi vezetője kedden kijelentette, hogy a legtöbb republikánus úgy gondolja, „az elnöknek igaza van abban, hogy Irán ne fenyegesse atomfegyverrel a világot.”
Közvélemény – két poll hasonló eredmény
Donald Trump elnök megítélése az elmúlt hónapban jelentősen romlott, – derül ki az AP-NORC új közvélemény-kutatásának adataiból.
Az elnök népszerűsége alapvetően a gyenge gazdasági eredményekre vezethető vissza – azaz a a költségek emelkedésével együtt járó romló megélhetési körülményekkel kapcsolatban, ráadásul szavazói, a republikánusok körében is jelentősen megrendült az elnök munkájába vetett bizalom.
Trump gazdasági irányú támogatottsága az áprilisi AP-NORC felmérés szerint 30%-ra esett vissza a márciusi 38%-ról; miközben hasonlóan alacsony mértékben, a megkérdezettek mindössze 32%-a helyesli az elnök Iránnal kapcsolatos politikáját, ami viszont nem változott az elmúlt időszakban.
A felmérést április 16-20. között végezték, mialatt a bejelentett tűzszünet miatt Irán a Hormuzi-szorost megnyitotta, majd ismét bezárta, miközben az elnök gyakran egymásnak ellentmondó nyilatkozatai is zavart okoztak az amerikaiak körében. Bár választási kampányában az árak csökkenésre tett ígéretet, a benzin ára megugrott, miután az Egyesült Államok [és Izrael] februárban megtámadta Iránt, nyomában a tőzsde rekord ingadozásai a gazdaság nagy részét bizonytalanságban tartja, illetve a munkaerő-felvétel is lelassult.
Ilymódon, a megkérdezettek mindössze 33%-a elégedett Trump általános elnöki teljesítményével, a múlt havi 38%-hoz képest, valamint a megélhetési költségek kezelését illetően – az amerikaiak mindössze negyede elégedett.
A fogyasztói árindex márciusban 3,3%-kal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest, így az infláció valamivel magasabb, mint a korábbi 3%, mely Trumpra várt, amikor tavaly visszatért a Fehér Házba. Mindent összevetve, az elnök kevés érdeklődést mutat az inflációs értékek javítása iránt, és az emelkedő energiaköltségeket sem veszi komolyan nyilatkozatai során.
Az AP hírügynökség összefoglalójában felidézi, hogy Trump kedden „kis utazásnak” minősítette [CNBC] a háborút, míg az olajár körülbelül 35%-os ugrását pozitívumként állította be ahhoz képest, amire számított, így nem véletlen, hogy az elégedetlenség már a republikánus szavazók mintegy fele körében is érzékelhető, és egyedül az elnök alapította MAGA mozgalom hívei, akik egyelőre kitartanak mellette.
Összességében – Trump népszerűségi mutatói hasonlóak elődje, Joe Biden volt elnök legalacsonyabb – 36%-os AP-NORC [2022] értékelésével, amelyet azt követően mértek, hogy az infláció négy évtizedes csúcsra emelkedett.
Az amerikaiak inkább támogatják Leó pápát, mint az elnöküket
Trump elnök Vatikán ellen közelmúltban elhangzott, illetve saját közösségi platformján posztolt, meglehetősen viharos megnyilvánulásait követően, az alapvetően katolikus hívő amerikaiak inkább támogatják Leó pápát, az elnökkel szemben.
Egy kedden közzétett Reuters/Ipsos felmérés szerint amerikaiak körülbelül 36%-a elégedett Trump elnöki teljesítményével, szemben az egyébként amerikai származású Leó pápát támogató 60%-kal.
Trump haragját többek között az egyházfő háború kezelésével kapcsolatos kritikája keltette fel.
A Gallup 2025. augusztusi felmérése szerint az egyházfő megítélésében 57% vélekedett kedvezően, míg 31%-nak nem volt véleménye. Egy idei áprilisi Economist/YouGov felmérés adatai rámutatnak, hogy az amerikaiak körülbelül 48%-a ért egyet Leó pápa iráni háborúval kapcsolatos kijelentéseivel, míg 24% ellenzi azokat; másrészt 28% állt Trump és Vance oldalára, 24%-nak pedig nem volt véleménye.
XIV. Leó legutóbb akkor szólalt fel, amikor a két héttel ezelőtti tűzszünet előtt Trump azt állította, hogy „az egész iráni civilizációt el fogja törölni,” amit a pápa „teljeséggel elfogadhatatlannak” nevezett. Az amerikaiak elutasítása ellenére tovább folytatódó elnöki retorikai támadásokat támogatva, kabinetjének tagjai, és főleg köztük JD Vance alelnök kijelentette, hogy az egyházfőnek távol kellene maradnia az Egyesült Államok katonai politikájának bírálatától.
The post Trump elégedett a Hormuz-szoros amerikai blokádjával, és nem szabott időkeretet a tűzszünet meghosszabbítására first appeared on Új Kelet Live.