Avi/ujkelet.live
Omán ismét a közel-keleti diplomáia fókuszában. Irán a Hormuzi-szoros státuszának végleges megváltoztatásával fenyeget. Mialatt a térségben Libanontól Gázáig fegyveres incidensek és belső feszültségek nehezítik a rendezést, Izraelben Netanjahu vádalkuja körül zajlik politikai kötéltánc.
Ománi közvetítés a háború árnyékában
Hajszálvékony diplomáciai kötéltánc zajlik a térségben: Haitam bin Tarik Al Szaid ománi szultán Maszkatban fogadta Abbász Araghcsi iráni külügyiminisztert. Az ománi állami hírügynökség jelentése szerint a felek a regionális biztonsági helyzetről és az „iráni háború” lezárását célzó közvetítői erőfeszítésekről tárgyaltak.
- A helyszín jelentősége: Omán hagyományosan a „Svájc a sivatagban” szerepét tölti be, gyakran szolgálva hídként Teherán és a Nyugat között.
- A cél: Megtalálni a diplomáciai kiutat a hónapok óta tartó eszkalációból.
Ingajárat Iszlámábád és Teherán között
Az iráni diplomácia vezetője nem tér haza azonnal. Az IRNA iráni állami hírügynökség jelentése szerint Araghcsi Maszkatból visszautazik Pakisztánba, mielőtt folytatná útját Oroszország felé.
„Az iráni külügyminiszter pakisztáni visszatérése jelzi, hogy az iszlámábádi tárgyalások kritikus szakaszba értek a regionális rendezés szempontjából.” – írja az IRNA.
Teherán cáfolja a belső feszültségekről szóló híreket
Irán határozottan visszautasítja azokat az amerikai állításokat, amelyek szerint széthúzás mutatkozna az ország vezetésén belül. Fida Huszain Maliki, az iráni parlament nemzetbiztonsági bizottságának tagja kijelentette: a Washingtonból érkező hírek csupán az amerikai propaganda részét képezik, amelynek célja a megosztottság látszatának keltése.
- A teheráni narratíva: Maliki szerint a valódi instabilitás nem náluk, hanem a Fehér Házban van, ahol „számos katonai és politikai tisztségviselő elbocsátásának vagy lemondásának vagyunk tanúi”.
Nincs visszaút a Hormuzi-szoros ügyében
A diplomáciai üzengetés mellett stratégiai keménykedés is zajlik. Ali Nikzad, az iráni parlament alelnöke a Mehr hírügynökségnek adott nyilatkozatában leszögezte: a Hormuzi-szoros státusza megváltozott.
„Semmilyen körülmények között nem állítjuk vissza a Hormuzi-szorost a korábbi állapotába” – hangsúlyozta Nikzad.
Miért számít ez? A Hormuzi-szoros a világ egyik legfontosabb olajszállítási útvonala. Teherán kijelentése azt sugallja, hogy a jelenlegi korlátozások vagy ellenőrzési rendszer tartós maradhat, ami közvetlen nyomást gyakorol a globális energiapiacokra és a nyugati szövetségesekre.
Támadásban a Hezbollah
A Hezbollah terrorszervezet bejelentette, hogy reggel két támadást is intézett a dél-libanoni Tajbéban állomásozó izraeli katonák ellen. A terrorszervezet állítása szerint az akció válasz volt Izrael állítólagos tűzszüneti kihágásokra Az Izraeli Védelmi Erők egyelőre nem kommentálta az incidenseket.
Evakuációs parancs és légicsapások
Az izraeli hadsereg azonnali hatállyal felszólította több dél-libanoni település lakosságát az otthonaik elhagyására. Avichai Adraee ezredes, az arab nyelvű katonai szóvivő kijelentette:
„A Hezbollah terrorszervezet tűzszüneti kihágásáira való tekintettel a hadsereg kénytelen erővel fellépni ellene.”
Az érintett települések: Majfadun, Sukin, Johmar, Arnun, Zawtar al-Sarqijah és Kfar Tebnit. A civileket arra utasították, hogy legalább egy kilométerre távolodjanak el a kijelölt célpontoktól.
Teherán szerint az izraeli győzelmi jelentések hazugságok
Eszmail Qaani, az iráni Forradalmi Gárda Kudsz erejének parancsnoka éles üzenetet küldött: szerinte a Hezbollah legutóbbi akciói bizonyítják, hogy Izrael állításai a terrorszervezet katonai képességeinek megsemmisítéséről „nem többek puszta hazugságnál”.
- Egységes ellenállás: Qaani hangsúlyozta, hogy az „ellenállási front” (Irán szövetségesei) egysége stabilabb, mint valaha.
- Figyelmeztetés: A parancsnok szerint a front bármikor kész beavatkozni a palesztin és libanoni nép támogatása érdekében, és „meg fogják bánni a cionisták” tetteiket.
Nincs napirenden a Netanjahu–Aoun csúcstalálkozó
Egy hivatalos libanoni forrás az „Ad-Diyar” lapnak adott interjúban egyértelművé tette: jelenleg nincs tervben találkozó Binjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök és Joseph Aoun libanoni elnök között. Bár a közvetlen csúcs elmarad, a diplomáciai gépezet nem állt le.
Irány Washington?
A forrás nem zárta ki annak lehetőségét, hogy Aoun elnök a tűzszünet ideje alatt Washingtonba látogasson, hogy személyesen egyeztessen Donald Trump amerikai elnökkel.
- A közvetítő szerepe: Az amerikai adminisztráció nem csupán védnöke, hanem aktív résztvevője is a tárgyalási folyamatnak.
- A következő lépés: A közvetlen tárgyalások pontos helyszíne és időpontja Izrael és Libanon között még nem dőlt el.
Az eszkaláció blokkolja a párbeszédet
A forrás hangsúlyozta, hogy a terepen tapasztalható katonai eszkaláció közvetlen negatív hatással van a tárgyalások megkezdésére. Amíg a fegyverek ropognak, a diplomáciai menetrend bizonytalan marad, hiába az amerikai nyomás a rendezés érdekében.
Lerombolt terroralagút a határnál
Az izraeli hadsereg közölte, hogy megsemmisített egy 800 méter hosszú alagutat, amely a Palesztin Iszlám Dzsihád terrorszervezethez tartozott. A járat a Gázai övezet déli részén, a tűzszüneti vonal izraeli oldalán húzódott.
- A zsákmány: Az elit Yahalom egység mérnökei fegyvereket és katonai felszereléseket, köztük egy rakétát is találtak a járatban.
- A művelet célja: A határ menti fenyegetés felszámolása és a beszivárgási útvonalak végleges lezárása.
Brutális belső leszámolás
Palesztin források olyan felvételeket tettek közzé, amelyeken a Hamász fegyveresei gázai lakosokat bántalmaznak Gázaváros Rimal negyedében. A beszámolók szerint a konfliktus péntek éjjel tört ki, miután vita alakult ki az al-Wahidi család egyik tagja és egy Hamász-operatív között.
- A rajtaütés: Körülbelül 40 felfegyverzett Hamász-tag rontott rá a család épületére, ahol nőket és gyermekeket is bántalmaztak.
- Váratlan reakció: A család egyik tagja a videón megdöbbentő kijelentést tett:„Esküszöm, még a zsidók sem bántak velünk ilyen megalázóan. Tisztelt beduin család vagyunk – a beduin még negyven év után is bosszút áll. Mindenkivel elszámolunk.”
A Hamász hallgat: A terrorszervezet egyelőre nem reagált az incidensre, amely rávilágít a Gázán belüli növekvő feszültségre a lakosság és a Hamász fegyveresei között. A beduin klán fenyegetése újabb belső konfliktussal fenyeget az övezetben.
Herzog jegeli a kegyelmi döntést: alkut sürget
Jichák Herzog államelnök bejelentette, hogy egyelőre nem hoz döntést Binjámin Netanjahu miniszterelnök kegyelmi kérvényével kapcsolatban. Ehelyett az államfő közvetítői szerepet vállalna, hogy egy vádalku keretében zárják le a kormányfő korrupciós pereit.
A hírt először a New York Times közölte két magas rangú izraeli tisztviselőre hivatkozva, majd az elnöki hivatal is megerősítette a stratégiát.
- Túl az „igen”-en és „nem”-en: Herzog szerint léteznek más opciók is az egyszerű kegyelem megadása vagy elutasítása között. Úgy látja, az elnöki intézmény feladata a nemzeti egység előmozdítása ebben a rendkívül megosztó kérdésben.
- Az elnöki álláspont: Herzog közleménye szerint a felek közötti megállapodás a „helyes és megfelelő megoldás”. Az elnök úgy véli, minden lehetőséget ki kell meríteni egy vádalku elérésére, mielőtt maga a kegyelmi kérvény érdemben szóba kerülne.
„Az elnök szerint a megegyezésre irányuló erőfeszítéseket végig kell vinni, mielőtt bármilyen vita kezdődne magáról a kegyelmi kérelemről.” – áll a hivatalos közleményben.
Mi a tét? Netanjahu korrupciós ügyei évek óta polarizálják az izraeli társadalmat. Egy esetleges vádalku véget vethetne a jogi procedúrának, de a feltételek – például a közélettől való visszavonulás – továbbra is a politikai túlélési harc gyújtópontjában állnak. Herzog lépése egyfajta „időnyerés” és békéltetési kísérlet a mélyülő társadalmi válság közepette.
https://anchor.fm/s/51fceecc/podcast/rss
The post Alagútrombolás Gázában és Herzog jegeli a kegyelmi döntést first appeared on Új Kelet Live.