ujkeletlive
Omer 25
Diplomácia – Irán bekeményít
A negyvennapos iráni háború befejezésére irányuló Donald Trump elnök által bejelentett tűzszünet harmadik hetében az eddig mindössze egyetlen sikertelen iszlámábádi tárgyalások folytatását megakasztó patthelyzet okozója alapvetően a Hormuzi-szoros kettős blokádja.
A tűzszünet bejelentése után Irán újraindította ugyan a forgalmat, de szinte azonnal ismét lezárta, mondván Izrael tagadja a Libanonra is kiterjedő fegyvernyugvást, eközben Trump úgy döntött, hogy a pakisztáni első forduló kedvezőtlen alakulása miatt, gazdasági fojtónyomás-gyakorlást vezet be, azaz párhuzamos amerikai blokáddal szankcionálja Irán, és szövetségesei olajforgalmát, ami a szoroson kívülre is vonatkozik, ami az elnök szerint előbb utóbb térdre, azaz a tárgyalóasztalhoz kényszeríti a teheráni rezsimet.
A hétvégi kereskedési szünet után, vasárnap éjfélkor emelkedtek az olajárak, az irányadó Brent nyersolaj ára mintegy 2,14%-kal – 107,58 dollárra, míg az amerikai WTI nyersolaj 2,08%-kal – 96,36 dollára emelkedett. Az AAA adatai szerint egy gallon benzin tegnapi átlagos ára az USA-ban 4,10 dollár volt, ami valamennyire elmarad a közelmúltbeli csúcsértéktől, de még így is mintegy 27%-kal magasabb az iráni háború kezdete óta.
Helyzet, alkupozíciók
A teheráni állami média szerint Maszúd Pezeszkián iráni elnök világossá tette Sebaz Sarif pakisztáni miniszterelnök felé, hogy a folyamatban lévő amerikai lépések aláássák a bizalmat, és megnehezítik a párbeszédhez vezető utat.
Abbász Aragchi iráni külügyminiszter egyidejű pakisztáni útjával párhuzamosan Trump múlt hétvégén először bejelentette, majd néhány órával később visszavonta Jared Kushner és Steve Witkoff különmegbízottai utazását Iszlámábádba a teheráni „belharcoknak” tulajdonítva a feszültség fokozódását, ilymódon az iráni konfliktus második hónapjának küszöbén a diplomáciai erőfeszítések megtorpantak. Az olajárak jelentős, de egyelőre még nem drasztikusan kiugró növekedése jelzi, hogy a tűzszünet egyelőre biztosít némi stabilitást a piacokon, de a Hormuzi kettős blokád miatt a készletek lenullázása, illetve az olajszállítási fennakadások miatt az üzemanyagárak tovább fognak emelkedni. A kérdés, hogy mennyire?
A washingtoni legutóbbi követelésekre, és a gazdasági nyomásra válaszul Irán új javaslatot küldött, ami a háború lezárását a Hormuzi-szoros újranyitása felvételeként állítja előtérbe, miközben a másik vitapont – a nukleáris leszerelési tárgyalásokat későbbi szakaszra halasztaná, – jelentette az Axios amerikai tisztviselő, és két, az ügyet ismerő forrásra hivatkozva.
Trump elnök várhatóan hétfőn tart helyzetértékelő értekezletet nemzetbiztonsági és külpolitikai vezetőivel, melynek középpontjában az iráni tárgyalások jelenlegi patthelyzete, illetve a szankciók további kiterjesztésének megvitatása várható.
Azt követően, hogy a diplomáciai erőfeszítések a felek jelenlegi követelései szintjén egyértelmű zsákutcába jutottak, és azt követően, hogy a teheráni rezsim megosztott abban a kérdésben, hogy milyen nukleáris engedményeket tegyenek, Teherán áthidaló javaslata megkerülné a tárgyalások „aknakérdését” és egy gyorsabb megállapodás érdekében a blokád kölcsönös feloldását: azaz szerintük win-win megoldást kínál, míg a nukleáris program leszerelésének megvitatását későbbre halasztaná.
Trump – aki folyamatosan azt állítja, hogy már a február 28-án kirobbantott háború első napján elsöprő győzelmet aratott, amit azóta az iráni civilizáció végleges elpusztításának fenyegetésével tenne még emlékezetesebbé, a teheráni javaslat elfogadása visszalépést jelentene, miközben a Hormuzi blokád az elnök szerint erős alkupozíciót biztosít számára a későbbi tárgyalásokon, melyek célja Irán dúsított uránkészletének felszámolása, és Teherán rábírása a dúsítás felfüggesztésére.
Ilymódon, Trump kabinetjével, illetve biztonsági magas szintű tanácsadóival az iráni gazdasági fojtás további szintjét, és nem a háború lezárását fogja megvitatni hétfőn, amit a Fox Newsnak adott tegnapi interjújában elhangzottak is alátámasztanak. Az elnök közölte, hogy folytatni kívánja az iráni olajexportot megakasztó tengeri blokádot, remélve, hogy ez az elkövetkező hetekben megadásra kényszeríti Teheránt.
„Amikor hatalmas mennyiségű olaj áramlik a rendszerben, ha bármilyen okból lezárják ezt a vonalat, mert nem tudod konténerekbe vagy hajókra rakni, az történik, hogy a vezeték belülről robban fel. Azt mondják, körülbelül három napjuk van, mielőtt ez bekövetkezik,” – állítja Trump.
Eközben, Irán
Aragchi pénteken érkezett Iszlámábádba, elmondása szerint egyeztetésre, ahonnan Ománba indult és tárgyalásokat folytatott a Hormuzi-szorosról, majd rövid kitérőre visszatért Iszlámábádba, ahonnan viszont hétfőn már Moszkvába utazik, hogy a tervek szerint találkozzon Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.
Az iráni javaslatot a háború lezárására, és a nukleáris tárgyalások elhalasztására Aragchi az iszlámábádi találkozókon vetette fel, Az Axios forrása szerint az iráni külügyminiszter a hétvégén világossá tette a pakisztáni, egyiptomi, török és katari közvetítők számára, hogy az iráni vezetésen belül nincs konszenzus az amerikai követelések kezeléséről – melynek hátterében Washington azt akarja, hogy Irán legalább egy évtizedre függessze fel az urándúsítást, és adja át Amerikának a dúsított uránt.
A pakisztáni közvetítőkön keresztül eljuttatott új javaslat elsősorban a szoros körüli válság, és az amerikai blokád megoldására összpontosít, melynek értelmében a tűzszünetet hosszabb időre kiterjesztenék, vagy a felek megállapodnának a háború végleges lezárásáról, továbbá a javaslat értelmében a nukleáris tárgyalások csak egy későbbi szakaszban kezdődnének meg, miután a szorost megnyitották és a blokádot feloldották.
A Fehér Ház egyelőre nem nyilatkozott az új javaslatra vonatkozóan, míg Olivia Wales, a Fehér Ház szóvivője kitérő választ adott az Axiosnak, mondván – „ezek érzékeny diplomáciai egyeztetések, és az Egyesült Államok nem a sajtón keresztül fog tárgyalni. Ahogy az elnök is mondta, az ütőkártyák az Egyesült Államoknál vannak, és csak olyan üzletet kötünk, amely az amerikai népet helyezi előtérbe, és soha nem engedi meg Iránnak, hogy atomfegyvere legyen,” – tette hozzá.
Moszkva
Abbász Aragchi iráni külügyminiszter Szentpéterváron találkozik Vlagyimir Putyin orosz elnökkel egy hétfőn kezdődő diplomáciai körút részeként, hogy az Iszlám Köztársaság Egyesült Államokkal és Izraellel vívott háborújáról tárgyaljanak, – közölte Kazem Dzsalali Teherán moszkvai nagykövete, majd hozzátette – „a diplomáciai dzsihád folytatásaként az ország érdekeinek előmozdítása érdekében, a külső fenyegetések közepette az Iráni Iszlám Köztársaság külügyminisztere szentpétervári látogatása során találkozik Oroszország elnökével.”
Az iráni ISNA hírügynökség bejelentette a találkozót, de helyszín közlése nélkül, míg az orosz külügyminisztérium vasárnap szintén megerősítette miszerint Aragchi a „tárgyalások folytatása céljából” Moszkvába utazik, – közölte a RIA Novosztyi hírügynökség. Az iráni külügyminisztérium közleménye szerint Aragchi vasárnap elindult Pakisztánból Oroszország felé.
Törökország
Törökország mérlegelné a részvételt a Hormuzi-szoros aknamentesítési műveleteiben egy esetleges Irán, és az Egyesült Államok közötti békemegállapodást követően, – közölte Hakan Fidan török külügyminiszter péntek este Londonban újságírók előtt. Elmondása szerint egy esetleges megállapodás után várhatóan egy technikai csapat végzi majd az aknamentesítést a szorosban, hozzátéve, hogy Törökország elvi szinten, humanitárius kötelességként pozitívan tekint az ilyen erőfeszítésekre. Továbbá megjegyezte, hogy az aknamentesítési munkát egy különböző országokból álló technikai csapat végezné, de csak az iráni–amerikai békemegállapodást követően.
Törökországnak „nem okoz problémát,” hogy ilyen feltételek mellett részt vegyen az aknamentesítési műveletekben, közölte Fidan, de arra figyelmeztetett, hogy Isztambul felülvizsgálná álláspontját, ha egy jövőbeli technikai koalíció bármely módon részesévé válna egy újabb konfliktusnak, majd végezetül hozzátette – „hisz abban, hogy az Irán nukleáris programjával kapcsolatos kérdések megoldhatók a következő pakisztáni tárgyalási fordulón.”
Kína
Számos homályos bejelentés, és halasztást követően, Trump elnök tegnap újabb időpontot jelölt meg Xi Jinping kínai elnökkel várható találkozóját illetően, mondván, hogy a kínai-amerikai csúcstalálkozó május 14–15.-én Kínában fog megtörténni, azt követően, hogy Egyesült Államok, és Izrael Irán elleni háborúja miatt elhalasztotta a látogatást.
Amennyiben létrejön, 10 év után ez lenne az első alkalom, hogy egy amerikai elnök Kínába látogat, emellett Trump még az idén fogadni kívánja Xi elnököt Washingtonban, mely történelmi látogatás előkészületein „az utolsó simításokat végzik,” – közölte az elnök szokásához híven Truth Social közösségi platformján.
„Xi elnök megértette, hogy az elnök számára nagyon fontos, hogy jelenleg itt legyen a harci műveletek ideje alatt,” – közölte Karoline Leavitt a Fehér Ház sajtótitkára szerdai tájékoztatóján.
Ugyanakkor, Peking sem a korábbi, sem a legújabb időpontot nem erősítette meg, bár általában nem szokták nyilvánosságra hozni idejekorán Xi elnök menetrendjét.
- Érdekesség: – Trump amerikai elnök közeli szövetségese, Steve Daines szenátor jövő héten kétpárti küldöttséget vezet Kínába, – közölte a CNN forrásokat idézve. A montanai republikánus Daines vezette öttagú küldöttség május 1.-jén kezdi meg látogatását, miközben Sanghajban és Pekingben is megáll. Az útra már tavaly óta készülnek, és eredetileg március végére tervezték, az azonban nem világos Trump, hogy a szenátor útja összefügg-e a a májusra tervezett csúcstalálkozóval.
Kína stratégiai fölénye
A negyvennapos iráni háború eddigi mérlege – többek között rávilágított az amerikai hadsereg sebezhetőségére is. A háború kezdete óta Irán sikeresen támadott amerikai radar,- és kommunikációs rendszereket, ami drasztikusan rontotta a légvédelem hatékonyságát, ráadásul a filléres iráni dróntámadás semlegesítésére akár 10-12 több millió dolláros elfogórakétát vetettek be, ami napi több százmillió dolláros költséget jelentett az Egyesült Államoknak.
A „gallium-csapda” és Kína dominanciája
Az amerikai védelmi ipar kritikus pontja a rakétagyártáshoz elengedhetetlen gallium és egyéb ritkaföldfémek (terbium, diszprózium) készlete. Ugyanis Kína dolgozza fel a nehéz ritkaföldfémek több mint 90%-át, a gallium piacát pedig szinte teljesen uralja. Az USA tartalékai bizonyos anyagokból már csak hetekre vagy hónapokra elegendőek, bár a gallium kinyerése technikailag megoldható (alumíniumgyártás melléktermékeként), az alternatív ellátási láncok kiépítése évekbe telik, miközben a fegyverkészletek sokkal gyorsabban merülnek ki, és pótlásuk azonnali biztonsági szükséglet.
Peking domináns pozíciója jelentősen erősíti Xi alkupozícióját a Trumppal május közepére tervezett csúcstalálkozón, egy újonnan eszkalálódó kereskedelmi háború kockázatával a háttérben. Trump ugyan megkezdte a stratégiai készletek felhalmozását, és az ázsiai partnerekkel való megállapodást, de ezek a lépések rövid távon még nem hárítják el a kínai függőségből eredő kockázatokat.
Összegezve – az iráni konfliktus rávilágított, hogy az amerikai katonai fölény fenntartása közvetve a kínai nyersanyagszállítmányoktól függ, ami stratégiai kényszerpályára helyezi Washingtont a közelgő tárgyalásokon.
Eközben, Kína bővíti gazdasági nyomásgyakorlási eszköztárát, miközben fenntartja a kereskedelmi fegyverszünetet Trumppal. A cryptobriefing.com rámutat, hogy az ázsiai piacokon annak az esélye, hogy Trump május 31.-ig ellátogat-e Kínába, 73,5%-ra csökkent a tegnapi 76%-ról a fogadási piacokon, – a május 31.-i részpiacon éjfél után egy 3 pontos emelkedéssel 71%-ról 74%-ra emelkedett az árfolyam, majd visszakorrigált. Az április 30.-i piac stagnál (0,1% IGEN), ami azt jelzi, hogy a kereskedők szinte egyáltalán nem bíznak abban, hogy a látogatásra a következő hat napon belül sor kerül. A június 30.-i határidőnél 80,5% az IGEN-ek aránya, ami arra utal, hogy a piac hosszabb időtávval számol a diplomáciai találkozót illetően, – elemzi a cryptobriefing.
A gazdasági hírportál megjegyzi, hogy Kína kiterjesztett nyomásgyakorlási taktikái megnehezíthetik vagy késleltethetik Trump tervezett látogatását, – azaz 26 centes áron egy „NEM” részvény a május 31.-i látogatásra 1 dollárt fizet, ha az út nem valósul meg – ami potenciálisan 3,85-szörös megtérülés. Az „IGEN”-re való fogadás bizalmat igényel arra vonatkozóan, hogy mindkét kormány képes kezelni a feszültségeket olyannyira, hogy időpontot jelöljenek meg, és le is bonyolítsák a a találkozót, ezért a Trump kínai útjával kapcsolatos bejelentései jelentősen befolyásolják a piaci mozgásokat.
A nagy dobás: Bennett-Lapid fúzió
Az izraeli belpolitikában manapság bármi megtörténhet, de a tegnap, minden előzmény nélkül bejelentett Bennett-Lapid fúzió mindent vitt.
A rendszerváltás egyesített erőire hivatkozva, a Lapiddal közösen bejelentett indulással Bennett egyértelmű célja, hogy végül meggyőzze az egyre népszerűbb Gadi Eizenkotot a csatlakozásra, mondván – „a megosztottság korszaka véget ért,” miközben Lapid arra szólította fel az egész nemzetet, hogy sorakozzon fel az új vezető mögött.
Naftali Bennett volt miniszterelnök, és Jáir Lapid tegnap este sajtótájékoztatón hivatalosan jelentették be, hogy is egyesítik pártjaikat „Együtt – Bennett vezetésével,” közös listán, mely összefogást a „leginkább cionista, és hazafias tettnek” nevezte, amit valaha az országért tettek.
Bennett két dolgot hangsúlyozott, miszerint „jobboldali, liberális cionista” koalíciót hozna létre, ami kizárólag cionista pártokra fog támaszkodni – utalva ezzel arra, hogy nem lépne szövetségre arab pártokkal –, és minden izraeli, még azok is, akik nem rá szavaznak, érezni fogják a kormány támogatását, ugyanakkor hangsúlyozta Eizenkot csatlakozásának súlyát.
„Nem a baloldali vagy a jobboldali blokkban vagyunk, hanem az egész izraeli nemzet blokkjában,” – közölte Bennett, miközben az is egyértelmű, hogy a volt miniszterelnök teleoes-központú politikai ideológiai elképzelései nem mindenben egyeznek Lapid Jes Atid bal-centrista vonalával, de az izraeli politikában elfogadott az ilyen jellegű fúzió, ami a választások után külön frakcióba való szétválást is jelenthet. Szignifikáns példa, Becalel Szmotrich (Vallásos Cionizmus) és Itamar Ben-Gvir (Ocma Jehudit) közös listája, ami a választások után nem ideológiai hanem a felek hatalmi törekvései miatt mindig szétválással végződtek.
Lapid a maga részéről kijelentette, hogy személy szerint, és centrista pártja részéről „félreteszik az egót, és azt teszik, ami Izrael Állam számára helyes,” azzal érvelve, hogy „a választások megnyeréséhez a teljes izraeli centrumnak Naftali Bennett mögé kell állnia.”
„Azért egyesülünk ma, hogy megnyerjük a választásokat, és egy erős, stabil cionista kormányt hozzunk létre. Partnerséget a centrum, és a jobboldal, a vallásosak, és a világiak, az északiak, és a déliek között – sorkatonai kibúvók és szélsőségesség nélkül,” – mondta Lapid, majd hozzátéve – „Izraelben a világ legjobb emberei élnek. Megérdemelnek egy hatékony, működőképes és tisztességes kormányt, amely befektet a dolgozó lakosságba, a hadseregben szolgálókba, a tartalékosokba és családjaikba „Egy kormányt, amely biztonságot nyújt, az oktatásra összpontosít, csökkenti az árakat, küzd a korrupció ellen, és besorozza a háredi lakosságot is.”
Az ellenzék frakciói, többek között Avigdor Liberman Jiszráél Beitenu, az említett Eizenkot, de még Beni Gantz is üdvözölte a fúziót, a kormánytagok – legfőképpen a Likud, és Szmotrich, illetve Ben-Gvir az iszlám-terrorista kormány víziójával kezdtek el kampányolni Bennett ellen.
Magyar-modell
A Kan közszolgálati adónak nyilatkozva a múlt héten Bennett elmondta: létfontosságúnak tartja az ellenzék cionista-liberális blokkjának egyesülését a nemrégiben Magyarországon látott modell alapján, ahol Orbán Viktor korábbi konzervatív szövetségese Magyar Péter egy nagyrészt liberális ellenzéki koalíció élén döntötte meg a volt miniszterelnök megdönthetetlennek hitt hatalmát.
„Izraelben szintén, ha ismét olyasvalakit próbálnak hozni, aki nem jobboldali figura, veszíteni fogunk, ahogy 2009 óta mindig. Csak egy jobboldali személy győzheti le ezt a kormányt,” – mondta, megerősítve, hogy javasolta Eisenkotnak a közös indulást.
Meron – tiltás az idei Hilulra
Binjámin Netanjahu miniszterelnök elrendelte az idei meroni tömeg-ünnepség (Hilula) törlését, és az események „kizárólag jelképes formában” történő megtartását engedélyezte, – tájékoztatta Joszi Fuchs kormánytitkár a kormányzati képviselőket egy hétfő hajnalban kiküldött levélben.
A miniszterelnök a hétfő esti szűkített kabinet ülése után döntött, ahol az Iránnal kapcsolatos feszültség árnyékában megvitatták az ünnepség kérdését.
„Több biztonsági értékelést követően, figyelembe véve a Polgári Védelem (Pikud HaOref) frissítését a határ menti települések – köztük Meron, Bar Jocháj, Or HaGanuz és Szafszufa – védelmi politikájáról, amely maximum 1500 főben korlátozza a gyülekezést, a meroni Rabbi Simon bar Jocháj-ünnepséget idén nem rendezik meg tömeges formában, hanem csak jelképesen,” – írta levelében a kormánytitkár, majd hozzátette, hogy a védelmi irányelvek valószínűleg nem fognak változni az ünnepség időpontjáig.
A Kan közszolgálati csatorna által idézett levélben az is szerepel, hogy az utasítás oka egy esetleges sok áldozattal járó eseménytől való aggodalom, tekintettel „a Libanonnal szembeni tűzszünet törékenységére, a helyszín határközelségére, a térséget érő rakétatüzekre, valamint arra, hogy a résztvevők kimenekítése ilyen nagy létszám mellett a kritikus időablakon belül nehézségekbe ütközne.”
A közlemény tisztázta, hogy a „jelképes formátumra” vonatkozó részletes iránymutatásokat az illetékes hatóságok az ünnepség időpontjához közelebb fogják közzétenni.
A meroni hilula Lag baOmer ünnep csúcsa, amelyet évente több százezer zsidó hívő ünnepel a galileai Meron hegyen, Rabbi Simon bar Jochai (Rashbi) 2. századi misztikus bölcs sírjánál ijár hónap 18-án, az Omer-számlálás 33. napjá. A hagyomány szerint a rabbi halálának évfordulója – „hilula” ünnepén akár több százezeres tömeg jelenik meg, így a miniszterelnök döntése valószínűleg a háredi pártok ellenkezését, és a tiltás ellenére az ultraortodox tömegek megjelenését fogja eredményezni.
The post Közel-keleti konfliktus – Irán bekeményít, háttérben Moszkva és Peking, illetve Bennett, és a ‘Magyar-modell’ first appeared on Új Kelet Live.