ujkeletlive
Omer 26
Az Irán ellen február 28-án kirobbantott amerikai-izraeli háború immár második hónapjának küszöbén egyelőre csak egy dolog biztos – a tűzszünet, amit Donald Trump elnök 40 nap intenzív oda-vissza harcok közepette jelentetett be először két hétre, majd legutóbb határozatlan időre meghosszabbított.
A fegyvernyugvást követően az iszlámábádi közvetlen, és azonkívül közvetítőkön keresztül zajló béketárgyalások az USA és Irán között – izraeli jelenlét nélkül zajlanak. Binjámin Netanjahu miniszterelnök szerint Teherán nukleáris, illetve ballisztikus képességeinek, illetve a rezsim proxy-szervezetei támogatásának felszámolása nélkül Trump elnök semmilyen megállapodás nem fogad el, kizáróan az említett követelések teljesítését, és a feltétel nélküli megadást. Ugyanakkor a miniszterelnök úgy véli ezen követeléseket Irán minden bizonnyal elutasítja, így a rezsim felszámolására irányuló harcok újraindítása elkerülhetetlen.
Az iszlámábádi közvetlen tárgyalások, két héttel korábbi első sikertelen fordulója, és ezt követően a Hormuzi-szoros kettős blokádja miatt kialakult diplomáciai patthelyzet közepette, Irán újabb javaslattal állt elő, amely a felek [USA és Irán] közötti megállapodást megakasztó két sarkalatos kérdés közül az egyiket feloldaná, a másik megvitatását későbbre halasztaná.
Ilymódon, az ayatolah-rezsim Abbász Aragchi iráni külügyminiszter révén közvetített javaslata szerint az USA és Irán is feloldaná a Hormuzi-szoros blokádját a tűzszünet határozatlan idejű meghosszabbítása, vagy a háború befejezése feltételeként, míg a nukleáris leszereléssel kapcsolatos amerikai követelések – urándúsításra vonatkozó 20 éves moratórium, illetve a tavalyi Felkelő Oroszlán hadművelet során berobbantott 440 kg urán átadása az amerikaiaknak – megvitatása későbbi időpontra halasztódna.
A jelenlegi állás – a tárgyalások azt követően rekedtek meg, hogy Trump tervei szerint múlt hétvégére megbízottait – Jared Kushner és Steve Witkoff, küldte volna egy újabb iszlámábádi fordulóra, és annak ellenére, hogy ugyanezen időpontban Araghchi is a pakisztáni fővárosba indult, Teherán kijelentette, miszerint az iráni külügyminiszter tervei között nem szerepel tárgyalás az amerikaiakkal, így az elnök lefújta a delegáció utazását.
Az új javaslatot egyébként Aragchi pénteken kezdődőtt diplomáciai körútján ismertette, és közvetítőkön keresztül jutatta el a Fehér Házba, miközben az iráni külügyminiszter először Iszlámábádban tárgyalt, majd az ománi fővárosba utazott onnan pedig vissza egyeztetésre Pakisztánba. Ezt követően tegnap már Oroszországban folytatott tárgyalásokat Vladimir Putyin orosz elnökkel.
Időközben, Trump szintén tegnap nemzetbiztonsági ülésen vitatta meg az iráni javaslatot, melyre vonatkozóan egyelőre hivatalosan nem nyilatkozott.
Összefoglalva a tengerentúli média jelentéseit, úgy tűnik az elnök bár nem elégedett a szóban forgó javaslattal, de egyelőre nem is utasította el nyíltan, és akár a további tárgyalások alku-alapjaként esetleg használhatónak tartja.
The New York Times – forrásokra hivatkozva jelentette, miszerint Trump elnök közölte tanácsadóival, hogy nem elégedett Irán legutóbbi javaslatával. A Times megjegyzi, hogy az egyelőre nem világos, miért nem elégedett Trump a javaslattal, bár többször is hangsúlyozta, hogy Irán nem rendelkezhet nukleáris fegyverekkel, a névtelenül nyilatkozó amerikai tisztviselő szerint leginkább azért, mert a nukleáris leszerelés tárgyalásának halasztása Trumpot politikai győzelem nélkül hagyná.
A Hormuzi kettős blokáddal kapcsolatban az amerikai kormányzat megosztott arra vonatkozóan, hogy az olajút lezárása Teherán vagy Washington számára biztosít jobb alkupozíciót, azaz a szoros blokádja miatt okozott gazdasági nehézségek elviselése az USA illetve Irán számára elviselhetőbb, és mennyire hosszú távon.
- Irán gazdasági fojtása az olajút lezárásával alapvetően idő kérdése, és az eddigi háborús tapasztalatokból kiindulva a teheráni rezsim tűréshatára – lévén egzisztenciális háborúról van szó, sokkal inkább hosszútávú, mint amennyi ideje Trumpnak van a konfliktus megoldására. Az elnök ugyanis több fronton áll politikai nyomás alatt, így a magas benzinárak, és az infláció politikai költségei gyors cselekvésre késztethetik. Hasonlóan, a június-juliúsban megrendezésre kerülő labdarúgó-világbajnokságot is eleve beárnyékolja a súlyosbodó kerozinválság.
- Emellett, a többszöri halasztás után május közepére bejelentett Xi Jinping kínai elnökkel várható találkozón Trump nyilvánvalóan egy győztes iráni hadjárattal a zsebében kíván megjelenni.
Az iráni javaslat és Trump dilemmája
A nukleáris tárgyalások halasztása ugyan módot adna egy gyors megállapodásra, miáltal a Hormuzi-szoros lezárása miatti globális energia- és pénzügyi piacok válsága enyhülne. Ugyanakkor a nukleáris tárgyalások leállítása – akár átmenetileg is, Trump számára azt jelentené, hogy a háború, és legfőképpen a Hormuzi amerikai blokád nem érte el fő célját, azaz Teherán térdrekényszerítését nukleáris leszerelés ügyben.
Összegezve – az iráni javaslat elfogadásáról szóló vita középpontjában a Trump-kormányzatot megosztó gazdasági nyomásgyakorlás kérdése állt, valamint az, hogy milyen további amerikai katonai műveletek lennének szükségesek ahhoz, hogy Teheránt jelentős engedményekre kényszerítsék a tárgyalásokon, – idézi forrásait a Times.
Egyes kormányzati tisztviselők úgy vélik, hogy a blokád további két hónapig történő fenntartása jelentős, hosszú távú károkat okozna Teherán energiaszektorában, ezért szerintük Irán inkább megállapodást kötne, hogy elkerülje a totális gazdasági csődöt.
A blokád kormányzaton belüli ellenzői azonban úgy vélik, hogy Irán álláspontja megkeményedett, és az Iszlám Forradalmi Gárda tovább erősítette hatalmi pozícióját. Másrészt, az amerikai kormány megítélése szerint az iráni tárgyalókat nem hatalmazták fel – sem Modzstaba Hámenei legfelsőbb vezető, sem a Forradalmi Gárda magas rangú tisztviselői, hogy engedményeket tegyenek a nukleáris program ügyében. A katonai megoldásra vonatkozóan, még ha a bombázásokat újraindítanák, kevés bizonyíték utal arra, hogy ezáltal megváltozna Irán döntéshozatali háttere, ráadásul amennyiben Trump energialétesítmények elleni támadásokat indítana el az a nemzetközi jog megsértésének minősülne, és korántsem biztos, hogy a teheráni rezsimet megadásra kényszerítené. Következésképpen, a kormányzat egyes tisztviselői szkeptikusak azzal kapcsolatban, hogy Irán készen áll-e engedményekre, és úgy vélik, hogy a szoros megnyitásáról szóló megállapodás a legjobb előrelépési lehetőség, – jelentette a Times.
CNN – közvetítők szerint az USA és Irán közötti szakadék nem is olyan mély, Irán a nukleáris kérdés elhalasztását, és a Hormuzi-válság elsődleges megoldását javasolta – idéz a csatorna telefonos egyeztetésben résztvevő közvetítőket, hozzátéve, miszerint a Fehér Háznak javasolt megállapodás visszaállítaná a háború előtti status quót, az iráni fizetési követelések nélkül.
A közvetítők mindkét félre nyomást gyakorolnak a megegyezés érdekében, – „a következő napok rendkívül kritikusak,” – összegezték a CNN-nek.
The Wall Street Journal – arról számolt be, hogy Irán első lépésként garanciákat követel a háború teljes lezárására még a Hormuzi-szoros megnyitásáról szóló kezdeti megállapodás előtt, Trump és csapata azonban eleve szkeptikus a javaslattal, és legfőképpen azzal kapcsolatban, hogy Teherán később hajlandó lenne a nukleáris leszerelés washingtoni feltételeinek biztosítására. A WSJ forrásai szerint Trump a biztonsági ülésen ugyan nem utasította el rögtön a javaslatot, de kétségét fejezte ki Irán szándékainak őszinteségét illetően. Egyelőre az USA folytatja a tárgyalásokat, és az elnök várhatóan a következő napokban ad választ.
Marco Rubio külügyminiszter – tegnap este a Fox News-nak nyilatkozott, mondván, – „amit a szoros megnyitása alatt értenek, hogy igen, a szoros nyitva van, amíg egyeztetnek Iránnal, és ha nem fizetnek felrobbantjuk őket – nem hívható a szoros megnyitásának. Ez egy nemzetközi vízi út, és nem fogadhatjuk el kísérletüket egy olyan rendszer normalizálására, ahol az irániak döntik el, ki használhatja a nemzetközi útvonalat, és mennyit kell fizetniük érte,” – közölte, ugyanakkor a nézeteltérések ellenére Rubio úgy vélte, Irán „komolyan gondolja” a megegyezési szándékot.
„Szerintem komolyan ki akarnak lábalni abból a csávából, amibe kerültek. Irán összes korábbi problémája továbbra is fennáll. Néhány hónapja zavargások voltak náluk, méghozzá gazdasági okokból. Minden gondjuk, ami a konfliktus előtt megvolt, megmaradt, és a legtöbb súlyosbodott. Az infláció rosszabb. Továbbra is tartós aszállyal küzdenek. Még mindig nehézséget okoz nekik a bérek kifizetése. A gazdaságuk befagyott, és megbénító globális szankciókkal néznek szembe.”
Továbbá, felsorolta a Trump által korábban említett iráni háború alatt elért amerikai eredményeket, – „rakétáik fele megsemmisült, nincsenek gyáraik, nincs haditengerészetük vagy légierőjük. Mindezt elpusztították. Tehát a helyzetük rosszabb, ők pedig gyengébbek. Szóval igen, szerintem komolyan próbálnak rájönni, hogyan nyerhetnének maguknak több időt. Ezt nem hagyhatjuk nekik. Nagyon jó, és tapasztalt tárgyalók. Biztosítanunk kell, hogy bármilyen alku születik, az véglegesen megakadályozza őket abban, hogy bármikor is atomfegyverhez jussanak,” – közölte Rubio, azonban kitért a válaszadás elől, arra vonatkozóan, hogy mi történik, ha nem születik megállapodás, mondván „ez az elnöktől függ.”
Karoline Leavitt, a Fehér Ház szóvivője – megerősítette, hogy Trump sürgős biztonsági egyeztetéseket folytatott a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadóival, – „csak azért, mert már megjelent a hírekben, megerősíthetem, hogy az elnök ma reggel találkozott nemzetbiztonsági csapatával,” – közölte, majd az elnök Iránnal kapcsolatos vörös vonalait hangsúlyozva kijelentette – „nem mondanám, hogy a kormányzat a szó klasszikus értelmében ’mérlegeli’ a javaslatot; csupán annyi történt, hogy ma reggel szakmai vita zajlott a kérdésről, amelyet nem szeretnék megelőlegezni,” – hozzátette, Trump hamarosan személyesen fog nyilatkozni álláspontját illetően.
A nyugati szövetségesek ellenállása Trump támadásaival szemben
Míg az önvédelemre, és a globális biztonságra vonatkozóan a tavaly júniusi Felkelő Oroszlán hadművelet az USA és Izrael nyugati szövetségeseinek teljes körű támogatását tudhatta a háttérben, addig az idei két hónapja zajló megoldás nélküli konfliktus megosztja a nemzetközi a szövetséges államokat.
Az ok, többek között visszavezethető Trump NATO ellenes támadásaira miután a tagállamok összezártak, és elutasították az elnök jóval az iráni háború közepén hangoztatott követeléseit a harcokban való külsős szerepvállalásra vonatkozóan.
A nyugati szövetségesek ellenállásához csatlakozva, Friedrich Merz német kancellár tegnap éles kritikát fogalmazott meg, mondván az Egyesült Államokat „megalázza” Irán vezetése, miközben a német kancellár arra figyelmeztetett – „nem lát kilépési stratégiát” a Közel-keleti konfliktus lezárására.
Washington „nyilvánvalóan mindenféle stratégia nélkül vágott bele ebbe a háborúba, és a tárgyalások során sem mutatott fel semmilyen valóban meggyőző stratégiát,” – közölte Merz egy nyugat-németországi iskolalátogatáson elhangzott beszédében, majd hozzátette – „az irániak szemmel láthatóan nagyon ügyesen tárgyalnak – vagy egyszerűen csak nagyon ügyesen nem tárgyalnak; hagyják, hogy az amerikaiak Iszlámábádba utazzanak, majd eredmény nélkül távozzanak.„
„Egy egész nemzetet aláz meg az iráni vezetés, különösen az úgynevezett Forradalmi Gárda. És ezért remélem, hogy ez a lehető leghamarabb véget ér,” – közölte Merz, aki kezdetben hasonlóan a nyugati szövetségesekhez támogatta az Irán elleni amerikai-izraeli háborút, de az időközben kialakult globális olajválság, és gazdasági következményei, illetve az Egyesült Államok és NATO-szövetségesei közötti konfliktus hátterében a német kancellár kancellárral ezúttal ellentmondott korábbi véleményének, miszerint ” nem most van ideje Washington leckéztetésének.”
The post Iráni javaslat – Trump nincs megelégedve, de egyelőre nem is utasította el first appeared on Új Kelet Live.