Avi/ujkelet.live
Összefoglaló
- Belpolitikai botrány Izraelben: A Braverman elleni súlyos szexuális vádak tanúvédelmi fordulatot hoztak. A rendőrség identitásváltást és külföldi védelmet ajánlott a koronatanúnak, aki azonban tart a politikai következményektől.
- Válság a hadsereg vezetésében: A vezérkari főnök éles hangvételű beszédben ment neki a katonai vezetésnek a Libanonban tapasztalt fosztogatások és az egyenruhán viselt politikai jelképek miatt, rendet követelve az izraeli hadsereg soraiban.
- Libanoni diplomáciai sakkjátszma: Bejrútban nő a feszültség a Szaúd-Arábia és az Emírségek által szorgalmazott eltérő béketörekvések, valamint az Izraellel folytatandó tárgyalások miatt.
Dróntámadás Dél-Libanonban
Az izraeli hadsereg tájékoztatása szerint hétfőn robbanó drón csapódott be Dél-Libanonban, melynek következtében egy izraeli katona súlyosan, egy másik pedig könnyebben megsérült. A sérülteket kórházba szállították, családjaikat értesítették. A hadsereg hangsúlyozta, az eset a tűzszüneti megállapodás egyértelmű megszegése a Hezbollah terrorszervezet részéről.
Több mint 1900 terroristát vesztett a Hezbollah
Az Izraeli Védelmi Erők adatai szerint több mint 1900 Hezbollah-operatívot öltek meg Libanonban az ellenségeskedések márciusi eszkalációja óta.
Összehangolt csapások a tűzszüneti sértésekre válaszul
Az izraeli hadsereg tegnap mintegy 20 Hezbollah-helyszínt támadott Dél-Libanonban és a Beqaa-völgyben. A művelet válasz a terrorcsoport által a tűzszünet alatt elkövetett ismételt támadásokra.
- Dél-Libanon: Több fegyverraktárt és olyan épületeket értek találatok, amelyeket a Hezbollah Izrael elleni rakétaindításokra használt.
- Beqaa-völgy: Csapást mértek egy fegyvergyártó és -tároló helyszínre. A hadsereg szerint a Hezbollah megpróbálta helyreállítani ezt a létesítményt a korábbi támadások után.
Belpolitikai feszültség Bejrútban
A libanoni belpolitikai színtér forráspontig jutott: Joseph Aoun elnök és Naim Qasszem, a Hezbollah terrorszervezet vezetője között súlyos szóváltás alakult ki, ami hűen tükrözi az országon belüli mély megosztottságot. A Kan közszolgálati műsorszolgáltató értesülései szerint Bejrútban megerősítették Simon Kerem diplomata védelmét, aki várhatóan az Izraellel folytatandó közvetlen tárgyalások delegációját vezeti majd.
- Félelem a Hezbollah-tól: “A légkör rendkívül feszült. Nem véletlenül erősítették meg Kerem nagykövet házának őrizetét. Fennáll a félelem, hogy a Hezbollah lépni fog valamit” – nyilatkozta egy Hezbollah-ellenes politikai forrás a Kan-nak.
Öböl-menti nézeteltérések a tárgyalásokról
Bár a térség országai élénken figyelik a libanoni eseményeket, a stratégiai céljaik eltérnek:
- Egyesült Arab Emírségek: Az Ábrahám-egyezmények mintájára a diplomáciai kapcsolatok teljes normalizálása felé terelnék Libanont.
- Szaúd-Arábia: Kevésbé lelkesednek a normalizációért. Az ő képletük: a Hezbollah teljes leszerelése az izraeli csapatok Libanonból való kivonásáért cserébe. Jazid al-Farhan herceg, szaúdi különmegbízott, már fel is vette a kapcsolatot Nabih Berri parlamenti elnökkel az egységes libanoni álláspont kialakítása érdekében.
Washingtoni a képben
A Nidaa al-Watan libanoni lap szerint intenzív egyeztetések folynak Bejrút és Washington között egy érzékeny találkozó ügyében:
- A cél: Elkerülni a közvetlen találkozót Aoun libanoni elnök és Binjámin Netanjahu között Washingtonban. Bejrút azt szeretné, ha Aoun csak Donald Trump elnökkel tárgyalna a Fehér Házban.
- A kockázat: Egy Aoun-Netanjahu találkozó lángba boríthatja Libanon belpolitikai színterét. Ugyanakkor, ha elkerülik a találkozót, az kiválthatja Netanjahu haragját, ami a tűzszünet összeomlásához és újabb eszkalációhoz vezethet.
Törékeny stabilitás
Bár az Aoun elnök, Nabih Berri parlamenti elnök és Nawaf Szalám miniszterelnök közötti csúcstalálkozó tegnap elmaradt, a napokban várható az egyeztetés. A cél a Hezbollah fegyvereinek átadásán alapuló egységes platform létrehozása. Aoun elnök folyamatos kapcsolatban áll Nada Moawad washingtoni nagykövettel, hogy megfékezzék az utóbbi órák izraeli és Hezbollah-oldali eszkalációját, és megmentsék a tűzszünetet.
Öböl-menti csúcstalálkozó Dzsiddában az iráni agresszió ellen
Szaúd-Arábiában ma összeülnek az Öböl-menti Együttműködési Tanács (GCC) vezetői, hogy közös stratégiát dolgozzanak ki a térségben zajló fejlemények kezelésére.
- Fő napirendi pontok: Az Öböl-menti országokat érő iráni támadások elleni fellépés, különös tekintettel a civil infrastruktúrát, olajlétesítményeket és stratégiai célpontokat ért csapásokra.
- Tengeri blokád: Kiemelt téma a Hormuzi-szoros folyamatos lezárása és a hajózási útvonalak szisztematikus zavarása, amely súlyos fenyegetést jelent a régió biztonságára.
„Ilyen hadsereget akartok?”
Ejal Zamir vezérkari főnök rendkívüli beszédében élesen bírálta a parancsnoki kart a katonai fegyelem és az alapértékek meggyengülése miatt. „Ez nem egy apró incidens, hanem lázadás az Izraeli Védelmi Erők értékei ellen” – fogalmazott.
Politikai jelvények és engedetlenség
Zamir egy konkrét esetet is kiemelt: a képernyőre kivetített egy „Nem a gyűlöletre, igen az erőszakra” feliratú tépőzáras jelvényt, amelyet katonák viseltek az egyenruhájukon.
- Vezetői felelősség: Elmesélte, hogy Bint Dzsbeilben személyesen utasított egy harckocsizót egy szabálytalan jelvény eltávolítására. Zamir dühét az váltotta ki, hogy a közvetlen parancsnokok (szakasz- és századvezetők) nem végezték el az ellenőrzést, hagyva a szabályszegést.
- Digitális tisztogatás: Külön egységet hoznak létre a közösségi média monitorozására. Ahogy az egyenruha viselését, úgy a katonák (sorállományúak és tartalékosok) politikai megnyilvánulásait is szigorúan ellenőrizni és szankcionálni fogják.
„A fosztogatás szégyen”
A vezérkari főnök zéró toleranciát hirdetett a Libanonban tapasztalt fosztogatásokkal szemben.
- Szigorú fellépés: „Nem vagyok hajlandó elfogadni, hogy a fosztogatás seregévé váljunk” – mondta, hozzátéve, hogy a katonai rendőrség már felállított ellenőrző pontokat a határon.
- Írásos elszámoltatás: Minden zászlóaljparancsnoknak egy héten belül jelentést kell tennie, amelyben személyes aláírásával kezeskedik azért, hogy egységénél történt-e fosztogatás.
- Jézus-szobor: Zamir elítélte a fosztogatásokról szóló jelentések mellett a Jézus-szobor szétverését is Libanonban, ami nemzetközi felháborodást váltott ki.
Fegyelem és parancsnoki háttérország
Zamir teljes támogatásáról biztosította a parancsnokot, aki fegyelmi eljárást indított olyan katonanők ellen, akik nem az előírásoknak megfelelő öltözetben jelentek meg a leszerelés napján.
- A vezérkari főnök hangsúlyozta: a szabályok betartatása nem vallási kérdés („nem erkölcsrendészet”), hanem a katonai rend alapja, és minden parancsnok kötelessége fellépni a szabályszegőkkel szemben.
Tanúvédelmi programba hívták a Braverman-ügy kulcsszereplőjét
A rendőrség beleegyezett, hogy tanúvédelmi programba vegyék azt a nőt, aki súlyos szexuális bűncselekményekkel vádolja Tzachi Bravermant, Binjámin Netanjahu bizalmasát és Izrael kijelölt londoni nagykövetét, jelentette a Haaretz.
Rendkívüli biztonsági intézkedések
A rendőrség a legmagasabb kockázati szintű tanúknak fenntartott programot ajánlotta fel, amely általában bűnszervezetek elleni vallomástétel esetén jár. Ez magában foglalhatja a személyazonosság megváltoztatását és az állam által finanszírozott külföldre költözést is. A döntés a nő vallomásának várható hatásai és a fenyegetettség elemzése után született meg.
Megrekedt az együttműködés
Bár a rendőrség még a hivatalos feljelentés előtt megállapodott a nővel a védelemről, ő végül nem jelent meg a vallomástételre.
- Félelem a következményektől: A források szerint a nő tart Braverman befolyásától. Egy ismerőse a Haaretznek elmondta: „Fél, és tart a közvetlen környezete reakciójától is, akik támogatják a miniszterelnököt.”
- Sikertelen meggyőzés: Még egy szexuális bűncselekményekre szakosodott nyomozónő bevonása sem járt sikerrel. Amikor a rendőrök felkeresték az otthonában – azon a napon, amikor Bravermant a „Bild-ügy” hátráltatása miatt hallgatták ki –, a nő megtagadta az együttműködést.
„Megrázó leírások” és bizonyítékok
Hivatalos feljelentés hiányában is a nő megosztotta a vádak részleteit a rendőrséggel.
- A vádak súlya: Egy ügyet ismerő forrás szerint a leírások „megrázóak”, és azokat állítólag tanúvallomások, valamint közvetlenül az eset után keletkezett bizonyítékok támasztják alá.
- Braverman álláspontja: Tagadja a vádakat, és zárt körben azt állítja, zsarolni próbálják. Ennek ellenére nem fordult a rendőrséghez.
The post Szigorú intézkedések a hadseregben és a felajánlott tanúvédelmi program first appeared on Új Kelet Live.