ujkeletlive
Omer 27
Hormuzi olaj-hidegháború
A legfrissebb közvélemény kutatások szerint tovább zuhan Donald Trump elnök népszerűségi mutatója. Az elnök második ciklusát megelőző választási MAGA kampányában az amerikaiak jólétének kizárólagosságát helyezte előtérbe, és elődeivel ellentétben a béke elnökének nevezve magát, azt állította, hogy nem fogja belerángatni az országot „végtelen háborúkba,” ellenben a meglévő konfliktusokat lezárná, ahelyett, hogy újakat robbantana ki.
Az idén novemberben várható úgynevezett félidős választások az elnökről, és pártjáról szóló népszavazásnak minősülnek, a jelenlegi állás szerint a szenátusi többséget egyelőre magukénak tudó republikánusok jelentős veszteségek elé néznek, miután Trump elfogadottsága második ciklusának legalacsonyabb szintjére esett vissza, és ami az iráni konfliktus által kiváltott megélhetési költségek emelkedésének kezelésével függ össze.
A Reuters/Ipsos kedden közzétett közvélemény-kutatása szerint Trump népszerűsége 34 százalékra csökkent, ami 2 százalékponttal alacsonyabb az április közepén és márciusban mért adatoknál, emellett hasonló lefelé irányuló elmozdulás tükröződik az elutasító mutató esetében, amely a márciusi 62 százalékról 64 százalékra emelkedett.
Az elnök jelenlegi népszerűségi mutatója megegyezik első ciklusának második legalacsonyabb – 33%-os indexével, amelyet a Reuters/Ipsos a 2021. január 6-i Capitolium-lázadás után 6 nappal tett közzé.
Szavazói elutasítása ellenére az elnök nem akar kiszállni, és tovább bonyolódna az iráni háborúba, konkrétan a Hormuzi-szoros kettős blokádjába, maga után vonva a globális, és nem utolsó saját szavazótáborát is érintő gazdasági válságba.
Az elnök és Károly brit király
A Közel-keleti feszültség tovább fokozódása, és a legutóbbi iráni javaslattal kapcsolatos hallgatás közepette Trump úgy tűnik Károly brit királyt is bele kényszerítené az iráni konfliktusba.
III. Károly brit királyi, és Kamilla királynő amerikai látogatása kapcsán, a tegnapi Fehér Házban tartott állami vacsorán, az elnök felvetve a Közel-keleti konfliktus kényes témáját azt állította, hogy a brit király nem akarja, hogy Irán atomfegyverrel rendelkezzen, – jelentett a Reuters.
A Kongresszus előtt korábban elhangzott beszédében Károly nem említette közvetlenül az iráni háborút, de kitért Trump NATO-val kapcsolatos kritikájára, kiemelte az Egyesült Államok Ukrajnának az Oroszországgal folytatott háborúban nyújtott folyamatos támogatásának fontosságát, valamint az izolacionizmus veszélyeit. A királyi pár négy napos amerikai útját beárnyékolják Trump heves bíráltai, amelyekkel Keir Starmer brit miniszterelnököt vette, azt kifogásolva, hogy Starmer elutasította a megfelelő segítségnyújtást az iráni háborút illetően.
Az Egyesült Királyság köztudottan ellenzi Teherán nukleáris fegyverekre irányuló erőfeszítéseit, ugyanakkor a Károly nevében elhangzó Trump bejelentéskkel kapcsolatos megkereséseket elől a washingtoni brit nagykövetség kitért, és a Reuters hírügynökséget a Buckingham-palotához irányította, amely szintén nem reagált az elhangzottakkal kapcsolatban.
Háttérben az iráni javaslat a Hormuzi blokád feloldására
Trump döntő győzelmi víziójába nem illeszkedik egy kompromisszumos megoldás az iráni háború lezárására, és mivel a rendelkezésre álló opciók egyike sem kínál gyors kiutat a konfliktusból, arra utasította tanácsadóit, hogy készüljenek fel Irán tartós blokádjára, – jelentette a Wall Street Journal amerikai tisztviselőkre hivatkozva.
Trump meggyőződése, hogy az iráni olajforgalom megakasztása révén a rezsim bevételeinek elvágása következtében arra kényszerítheti Teheránt, hogy feltételek nélkül adja fel nukleáris ambícióit, amit eddig határozottan elutasított.
A közelmúltbeli megbeszéléseken, beleértve a hétfői magas szintű biztonsági egyeztetést, Trump úgy döntött, hogy továbbra is az iráni gazdaságot, és az olajexportot veszi célba, mondván, hogy a kialakuló kvázi olaj-hidegháború sokkal kisebb kockázattal jár, mint a bombázások felújítása vagy a konfliktusból való teljes kivonulás, mindazonáltal végleges döntés a válságstáb tanácskozáson nem született.
Azt követően, hogy a diplomáciai erőfeszítések megakadtak az említett fojtóblokád miatt, Teherán áthidaló javaslata a Hormuzi-szoros kétoldalú megnyitását szorgalmazza, a nukleáris kérdést oedibs háború lezárásaként – későbbi időpontban tárgyalná, Trump viszont ellenáll.
Eközben, az iráni konfliktus a hidegháborúra emlékeztető szakaszba lépett: pénzügyi szankciók, hadihajókkal végrehajtott feltartóztatások és „tárgyalások a tárgyalásokról” jellemzik, – közli az Axios elemzésében, miközben feszült patthelyzetnek egyelőre nem látni a végét, így az energiaárak folyamatosan növekedni fognak, és bármelyik pillanatban kirobbanhat egy „forró” háború, ami az izraeliek számára lehet, hogy elfogadott lenne, de az amerikaiak többsége azonban élesen elhatárolódik.
Az Axiosnak nyilatkozó, több amerikai tisztviselő is kifejezte aggodalmát amiatt, hogy Amerika belesodródhat egy „befagyott konfliktusba,” miközben nincs sem háború, sem megállapodás, de az USA-nak hosszú hónapokig a térségben kellene állomásoztatnia csapatait, a Hormuzi-szoros zárva maradna, a blokád folytatódna, és mindkét fél arra várna, hogy a másik pislogjon először – vagy tüzeljen.
Trump dilemmája a forró háború újrakezdése, vagy a gazdasági kivéreztetésre való várakozás között, és az elnök és egyes héja tanácsadói szerint – „az iráni vezetők csak a bombákból értenek,” – az elmúlt negyvennapos intenzív háború tapasztala azt mutatja Irán egzisztenciális tűrőképessége mind katonai, mind gazdasági vonalon jóval túlmutat azon a politikai áron, amit az elnöknek és Republikánus pártjának meg kell fizetnie a közelgő félidős választásokon. A háttérben az amerikai hírszerzés azt elemzi, hogyan reagálna Irán, amennyiben Trump egyoldalú győzelmet hirdetne a két hónapja tartó háborúban, különös tekintettel egyrészt egy gyors deeszkaláció nyomán az elnökről elháruló politikai nyomást illetően, másrészt pedig azon fennálló veszélyre vonatkozóan, hogy egy megerősödött Irán idővel újjáépíthetné nukleáris programját.
A gazdasági fojtás víziója, és a realitás
A Bloomberg gazdasági hírportál jelentése szerint Iránnak még 22 napra elegendő tárolókapacitása van, de valójában jóval hosszabb ideig tudja tartani a jelenlegi állóháborút.
„Az Iszlám Köztársaságnak még 12–22 napra elegendő kihasználatlan tárolókapacitása van” – jelentik a Kpler elemzői, ugyanakkor hangsúlyozva, – „a blokád azonban nem fogja olyan gyorsan érinteni Irán nyereségét, mivel a bevételekre gyakorolt hatás csak körülbelül három-négy hónap múlva lesz érezhető.”
Politika – hírek, röviden
Informális mediáció a vádalku reményében
Azt követően, hogy a New York Times a héten arról számolt be, miszerint Jichák Herzog elnök úgy döntött, hogy nem ad kegyelmet Netanjahunak az ellene folyamatban lévő korrupciós ügyekben, hanem közvetíteni próbál a felek között, az elnök tárgyalásra hívta a feleket.
Herzog megbeszélésre hívta a Binjamin Netanjahu miniszterelnök pereiben érintett feleket egy esetleges vádalku kidolgozása érdekében, még mielőtt érdemi döntést hozna a miniszterelnök által benyújtott kegyelmi kérvényről, – áll a főügyész elnöki rezidenciának küldött levelében, hozzátéve – „az eljárás célja a megértés, és a megállapodás előmozdításának vizsgálata egy előzetes szakaszban, mielőtt az elnök megvitatná magát a kegyelmi kérvényt.”
Jelen pillanatban, mind Gali Baharav-Miara főügyész, mind a miniszterelnök védőügyvédje kinyilvánította hajlandóságát a párbeszédre, ennek ellenére a megegyezés a vádalkura vonatkozóan nem borítékolható.
Az Ocma Jehudit minisztere Amichai Elijahu a kormány nevében nyújtotta be szakvéleményét az elnöki hivatal kegyelmi osztályának, támogatva a Netanjahu elleni perek féltelek nélküli ejtését, a fejleményeket kommentálva kijelentette – „amikor először láttam a New York Times hírét, azt hittem, az elnök elutasítja a kegyelmet. De alaposabban megvizsgálva, és az elnök környezetével folytatott beszélgetéseim után világossá vált, hogy éppen az ellenkezője történik: az elnök elfogadja az álláspontomat a kegyelmi osztállyal szemben, amely azt állította, hogy nem is nyújtottak be kegyelmi kérvényt. Az elnök kimondta: ‘várjunk csak, a kérvény be lett nyújtva, de jelenleg időt kérek a kompromisszumos kísérletekre, és onnan lépünk majd tovább a kegyelem felé’.”
A Maariv újságírója, pénteki véleménycikkében megjegyezte, miszerint a színfalak mögött olyan lépéseket mérlegelnek, amelyek a bíróság falain kívüli egyezséghez vezethetnek, legyen szó hivatalos közvetítésről (mediációról) vagy a perrel párhuzamosan zajló informális keretekről.
Caspit úgy véli, hogy már napirenden van „egy olyan lépés, amely bíróságon kívüli megállapodást eredményezhet a felek között,” és már felmerültek olyan bírók nevei is, akik vezethetnék ezt a folyamatot. Az ilyen irányú kezdeményezés várhatóan az ügyészség ellenállásba ütközik, a háttérben pedig informális közvetítési kísérlet** zajlik, amely során egy különálló bírói szereplő találkozik a felekkel a büntetőeljárás mellett, azzal a céllal, hogy a feleket kompromisszumos megoldásra próbálja rábírni.
Ultraortodox tüntetők csaptak össze a rendőrséggel, miközben katonai vezető otthonába is betörtek
A rendőrség közlése szerint 25 gyanúsítottat tartóztattak le – köztük kiskorúakat –, akik részt vettek a katonai rendőrség parancsnoka, Juval Jamin dandártábornok otthonába való betörésben egy ultraortodox szélsőségesek által szított askelóni zavargás során.
Az extremista „Jeruzsálemi Frakcióhoz” tartozó ultraortodox tüntetők kedden agresszivitásba torkolló demonstrációkat tartottak országszerte. Bnei Brak közelében lezárták a 4-es főutat, Askelónban pedig betörtek a hadsereg katonai parancsnokának otthonába, ilymódon tiltakozva a katonai szolgálatot megtagadó jesiva-hallgatók letartóztatása miatt.
A hadsereg közlése szerint a szélsőségesek akkor rontottak be Jamin dandártábornok házába, „amikor családja is bent tartózkodott, behatoltak az udvarra, erőszakosan léptek fel, és megzavarták a környék nyugalmát.
Az incidenst magas rangú tisztviselők, köztük Binjámin Netanjahu miniszterelnök is elítélték.
„Határozottan elítélem a katonai rendészet vezetője elleni féktelen, és erőszakos támadást, és követelem, hogy a résztvevőkkel szemben keményen lépjenek fel,” – írta Netanjahu rövid közleményében, míg Ejál Zamir vezérkari főnök hozzátette – „a biztonsági személyzet, és családtagjaik bántalmazása egy veszélyes vörös vonal átlépését jelenti,” mire a Jeruzsálemi Frakció közölte – „vörös vonalakat léptek át; hagyják békén a Tóra-hallgatókat!”
A radikális ultraortodox frakció egy körülbelül 60 ezer tagot számláló szélsőséges csoport, rendszeresen tartanak zajos tüntetéseket a jesiva-hallgatók besorozása ellen, forródróton mozgósítják a tagokat, és pénzügyi jutalmat fizetnek a behívót megtagadóknak az „inkább meghalunk, mintsem bevonuljunk; jobb ultraortodoxként meghalni, mint a hadsereg katonájaként élni,” jelszó alatt.
A rendőrség tegnap letartóztatta a Breszlov haszid frakció három tagját is, akiket azzal gyanúsítanak, hogy szombat este Bét Semesben rátámadtak Joszef Rozenbergerre, a hadsereg egyik ultraortodox katonájára, miközben azt skandálták – „rátok gyújtjuk a házat a gyerekekkel együtt!”
Vádemelés előtt a Kobi Jakobi nyomozás
Gali Baharav-Miara főügyész úgy döntött, hogy vádat emel az Izraeli Büntetés-végrehajtási Szolgálat vezető tisztje Kobi Jákobi ellen a „Ben Gvir-társak ügyében;” Jákobit bizalommal való visszaéléssel, és a nyomozás akadályozásával vádolják.
A főügyész közel egy évig tartó mérlegelés után döntött a vádemelés mellett, – jelentette a héber média kedden. A gyanú szerint Jákobi értesítette kollégáját, Avisáj Mualemet egy ellene folyó titkos nyomozásról.
Mualem ellen már korábban vádat emeltek, miután a zsidó nacionalista erőszakkal kapcsolatos nyomozásokat próbálta eltüntetni, így próbálva elnyerni Itamar Ben-Gvir nemzetbiztonsági miniszter bizalmát. Jákobi, aki akkoriban Ben-Gvir biztonsági titkáraként dolgozott, állítólag egy lehallgatott telefonbeszélgetés során szivárogtatta ki az ellene várható nyomozásról az információt Mualemnek.
Jákobi ügyvédje, Uri Korb szerint nem tájékoztatták őket a döntésről, és „alaptalannak” nevezte a vádakat.
Ben-Gvir videónyilatkozatban gyalázta a főügyészt – „elbocsátott, antidemokratikus, bűnöző tanácsadónak” nevezve Baharav-Miarát, a vádemelést pedig „koholmánynak„, Jákobit pedig „az ország története legjobb parancsnokának” nevezte.
„Felszólítom a börtönparancsnokot, Izrael hősét, hogy maradjon posztján és folytassa a fontos munkát,” – állította Ben-Gvir, hozzátéve, hogy Jákobi „visszaállította az elrettentő erőt a börtönökben” a korábbi évek „elhanyagoltsága” után, amikor szerinte a terroristák irányították a börtönszárnyakat.
The post Olaj-hidegháború, és ultraortodox tüntetők törtek be katonai vezető otthonába first appeared on Új Kelet Live.
