ujkeletlive
Omer 28
Azt követően, hogy héber médiajelentések szerint Izrael 2-3 héten belül kiterjesztett libanoni hadjáratra készül, Binjámin Netanjahu miniszterelnök és kormánya szerint amerikai támogatással, az Axiosnak nyilatkozó Donald Trump elnök elmondása szerint kizárólag „sebészi pontosságú” katonai akciókat engedélyezett Netanjahunak, hangsúlyozva azt is, miszerint a miniszterelnöknek el kell kerülnie a háború újrakezdését északon.
Megtörve a Libanonban kialakult teljeskörű, gázai mértékű rombolásra irányuló izraeli hadműveletet, Trump először egy hetes tűzszünetet jelentett be, amit további három hétre hosszabbított meg a felek közötti teljeskörű megállapodás reményében, mely tárgyalások második fordulóját, erősítve saját megjelenésével a Fehér Házban hívott össze. A tűzszünet azonban csak névleges, Izrael önvédelemhez való jogán változatlanul tovább folytatja a légi támadásokat, és a Dél-libanoni lakóházak lerombolását, míg a Hezbollah a tűzszünet megszegésére hivatkozva indít rendszeresen dróntámadásokat.
Ilymódon, a május közepén lejáró három hetes állandó „tűz alatti” tűzszünet, rövid határideje, és a túlságosan merész libanoni politikai elvárások miatt is várhatóan összeomlik, amelyre Jeruzsálemben számítanak az offenzíva kiterjesztése végett.
Az iráni tűzszünettel elvileg együtt életbe lépő libanoni fegyvernyugvást Netanjahu elutasította, és követelte az északi hadművelet feletti ellenőrzést, és bár Trump támogatta a miniszterelnököt, ugyanakkor egyértelmű, hogy az eleve törékeny iráni állapotokat végképp rossz irányba terelné a libanoni háború kiújulása.
Összességében, a izraeli-libanoni tartós békemegállapodást ellehetetleníti, hogy az izraeli hadsereg továbbra is megszállva tartja Dél-Libanont, és szisztematikusan rombolja az infrastruktúrát, miközben a Hezbollah folytatja a rakéta- és dróntámadásokat a Libanonban állomásozó izraeli erők, és a határ menti falvak ellen.
Az Axios izraeli forrásai szerint Trump a héten minden nap beszélt Netanjahuval, aki a választások küszöbén nem hajlandó elállni a libanoni háború újraindításától.
„Azt mondtam Netanjahunak, hogy sebészibb módon kell csinálnia. Ne romboljon le épületeket. Ezt nem teheti meg. Túlságosan borzasztó, és rossz színben tünteti fel Izraelt,” – nyilatkozta Trump az Axiosnak, majd hangsúlyozta, hogy kedveli Libanont ,és annak vezetését, és úgy gondolja, az ország képes a „visszatérésre.”
„Irán tönkretette Libanont. A proxyjuk [Hezbollah] tönkretette Libanont. Ha Iránt kiiktatják, a Hezbollah automatikusan kiiktatódik,” – állította Trump az Axios szerint.
Netanjahu és környezetével ellentétben, a Trump-adminisztráció tisztviselői tagadják, hogy az USA által közvetített tűzszünet összeomlóban lenne, „a Hezbollah nem részese a tűzszünetnek, és megpróbálja kisiklatni azt. A Hezbollah stratégiája világos: provokálni, támadni, majd Izraelt hibáztatni, hogy megöljék a tárgyalásokat és rossz színben tüntessék fel a libanoni kormányt. Nem várhatjuk el reálisan Izraeltől, hogy csak tűrje az ütéseket. Ez nem a Biden-adminisztráció,” – idéz az Axios egy amerikai kormányzati forrást, aki ugyanakkor megjt, hogy a Trump-kormány „önmérsékletre” kérte Izraelt, hogy adjon teret a libanoni diplomáciai folyamatnak.
„Masszívan fokozni fogjuk a Hezbollah elleni politikai kampányunkat, keressük a módját, hogy a libanoni fegyveres erők felülkerekedjenek a kihívásaikon, és ezt igen gyors ütemben tervezzük megvalósítani,” – tette hozzá az idézett forrás.
Eközben Bejrútban – a libanoni vezetésre kettős nyomás nehezedik, miközben az USA a Hezbollah izolálását, és gyengítését követeli, Washingtonban nem vesznek tudomást arról, hogy a Dél-libanoni izraeli megszállás, a falvak lerombolása, és a folyamatos légicsapások miatt a kormányba vetett bizalom gyengül, amit tovább súlyosbítanak a Hezbollah támadásai azzal a céllal, hogy aláássák a kormány tekintélyét az Izraellel folytatott közvetlen tárgyalások miatt.
Bejrút attól tart, hogy a Dél-libanoni izraeli katonai jelenlét lehetővé teszi a Hezbollah számára, hogy visszanyerje legitimációját, mint a „megszálló erővel szembeni ellenállás,” – nyilatkozta egy magas rangú libanoni kormányzati tisztviselő az Axiosnak, amit alátámaszt a Naim Kasszem, a Hezbollah vezetője és Joseph Aoun libanoni elnök hét eleji szokatlanul éles nyilvános szóváltása, miközben kölcsönösen árulással vádolták egymást.
Az előre bejelentett békecsúcs vízióján fellelkesült Trumpon kívül, Netanjahu lelkesedik a legkevésbé, míg Aoun megjelenése a jelenlegi helyzetben azontúl, hogy saját életét kockáztatná, a hatályos libanoni törvények megszegését jelentené, ami tiltja Izraellel a kapcsolatfelvételt.
A körülményektől függetlenül Trump háromoldalú csúcstalálkozót szeretne tartani Netanjahuval és Aounnal, – „nehéz nemet mondani Trump elnöknek és kockáztatni a haragját, de az is egyre nehezebb, hogy fenntartsák a közvetlen tárgyalásokat Izraellel – nem is beszélve egy fehér házi találkozóról Netanjahuval –, miközben a falvak pusztítása és a libanoni életek kioltása folytatódik,” – közölte Firas Maksad, az Eurasia Group Közel-Keletért és Észak-Afrikáért felelős ügyvezető igazgatója.
Netanjahu számára a békecsúcs előmozdítása érdekében tett engedmények, illetve Aoun libanoni elnökkel való kézfogás a Fehér Házban a választások szorításában tálcán kínált lehetőséget nyújtana az ellenzéknek a kritikára, ezért nem valószínű, hogy beleegyezne az utazásba.
Végtelen iráni blokád – 126 dollár felett az olaj
A Hormuzi-szoros kettős blokádjának mindkét fél részéről történő feloldására tett javaslatot Trump némi időhúzás után elutasította, miután az olajára vészesen megugrott, miközben az elnök próbálkozása egy újabb nemzetközi Hormuzi koalíció létrehozására várhatóan kevésbé fogja csökkenteni a globális válságot.
Eközben, Trump nyilvánvalóan sarokba szorított iráni blokádján túl, az elnök a háború újraindítását fontolgatja, a tervek szerint a mai nap kap tájékoztatást a CENTCOM parancsnokától, Brad Cooper admirálistól az Irán elleni lehetséges katonai fellépés lehetőségeiről.
A CENTCOM egy „rövid és erőteljes” csapássorozat tervét készítette el Irán ellen, amely valószínűleg infrastruktúrális célpontokat is magában foglalna –, abban a reményben, hogy ezzel megtörhetik a tárgyalási patthelyzetet, – idéz az Axios három, az ügyet ismerő forrást. A háború újraindítása Izrael belépésével együtt a feszültség eszkalálódását fogja eredményezni, miközben Irán újabb támadásokkal fog válaszolni a térség amerikai létesítményei, illetve Izrael ellen.
Csütörtök reggelre az irányadó Brent nyersolaj ára hordónként 126 dollár fölé ugrott, ami 2022 óta a legmagasabb szint, míg az amerikai WTI nyersolaj 110 dollár fölé emelkedett.
Az egy nap alatt elkönyvelt 10% feletti drágulás miatt a Brent ára a háború kezdete óta nem látott csúcsot ért el, átlépve a 122 dolláros határt nem volt példa Oroszország 2022-es ukrajnai inváziója óta.
A Hormuzi-szoros kettős blokádja közben kialakult diplomáciai patthelyzet valamennyire várakozó helyzetben, de relatív stabil szinten tartotta az olajpiacokat, Trump tegnapi sötét előrejelzése a végtelen ideig tartó amerikai blokádra vonatkozóan azonban áttörte az olajpiaci árakat.
A szektor gazdasági elemzői úgy vélik, hogy a régióban kialakult helyzet a világ valaha volt legnagyobb energiapiaci fennakadását okozza, miközben Teherán – a saját forgalmát leszámítva, gyakorlatilag minden áthaladást blokkol az Öbölben, míg Trump meggyőződése szerint az iráni tankerek széles hatókörű kiszorítása előbb utóbb térdre, azaz a tárgyalóasztalhoz kényszeríti Teheránt a washingtoni nukleáris leszerelési feltételek elfogadására. Az egyelőre nem világos, hogy a kettős blokád terhei alatt Teherán fog először „pislogni,” avagy az iráni háború elutasítása miatt népszerűsége mélypontján lévő Trump a félidős választások nyomása alatt.
Az Egyesült Arab Emírségek OPEC-kiválása révén
Trump ugyan abban reménykedik, hogy a kínálati oldal erősödik, amennyiben így is lesz idén biztosan nem bekövetkezni.
Az úgynevezett OPEC+ várhatóan egy csekély, napi 188 ezer hordós termelésnövelésről állapodik meg a vasárnapi kvóták tekintetében, – közölték a Reuters forrásai. A találkozóra azt követően kerül sor, hogy az Emírségek kilépett az OPEC-ből május 1.-jei hatállyal, ami várhatóan csapást mér az olajtermelő csoport árfolyam-befolyásoló képességére. Az Emírségek távozása lehetővé tenné a termelés növelését az export újraindulása után, az elemzők szerint azonban idén valószínűleg nem fogja befolyásolni a piaci fundamentumokat – különösen a Hormuzi-szoros lezárása, és a háború okozta egyéb termeléskiesések mellett.
„Az Öböl-menti menti országoknak, köztük az Emírségeknek is hónapokba telik majd, mire visszatérnek a háború előtti termelési volumenhez,” – idézi a Reuters a Wood Mackenzie elemzőit.
Trump újabb koalíciós próbálkozásai
Az Egyesült Államok többi ország felé intézett csatlakozási kérelme olyan nemzetközi koalíció felállítása felé irányul, amely lehetővé tenné a tankerek közlekedését a Hormuzi-szoroson át, – jelentette a Wall Street Journal.
A Maritime Freedom Construct (Tengeri Szabadság Kezdeményezés) elnevezésű javaslat szerint a tagok információkat osztanak meg, koordinálnák a diplomáciai lépéseket, és segítenek a szankciók érvényesítésében, – írja WSJ belső külügyminisztériumi levélre hivatkozva.
„Az Önök részvétele erősíteni fogja kollektív képességünket a hajózás szabadságának helyreállítására, és a globális gazdaság védelmére,” – áll az amerikai nagykövetségeknek elküldött táviratban, megjegyezve – „a kollektív fellépés elengedhetetlen az egységes elszántság demonstrálásához, valamint ahhoz, hogy jelentős árat fizettessünk Iránnal a szoroson való áthaladás akadályozása miatt.”
A WSJ riportja szerint az amerikai diplomatáknak kiküldött levélben Washington arra utasítja a címzetteket, hogy külföldi partnereiket szervezzék be, hogy rávegyék országuk vezetőit „diplomáciai és/vagy katonai partnerként” való csatlakozáshoz az amerikai Külügyminisztérium, illetve az Egyesült Államok Középső Parancsnoksága (CENTCOM) által irányított misszióhoz.
„Az MFC kiegészítené a többi tengeri biztonsági különítményt, beleértve az Egyesült Királyság és Franciaország által vezetett tengeri tervezési erőfeszítéseket is,” – idéz a WSJ a diplomáciai távirat tartalmát.
Az MFC nem újkeletű próbálkozása Trumpnak, miáltal nemzetközi legitimitással, nyugati szövetségeseket szervezne katonai bevetésre a Hormuzi-szoros iráni blokádja ellenében. A fenti levélben idézett brit és francia ígéretek a tengeri biztonság fenntartására a régióban, hasonlóan Georgia Meloni olasz kormányfő vállalásai azonban kizárólag az iráni háború végleges lezárása után lépnek hatályba.
The post Trump a libanoni tűzszünetet fenntartaná, de az iráni háború újraindítására készül a Hormuzi blokád kiterjesztése mellett first appeared on Új Kelet Live.
