SzántóGráf

Kettős mérce a tűzparancsban

Avi/ujkelet.live

A cikk fókusza Avi Bluth vezérőrnagy zárt körű beszéde, amelyben a parancsnok kendőzetlen őszinteséggel beszél a Júdea és Szamária területén alkalmazott katonai doktrínákról. Rávilágít a biztonsági protokollok mögötti társadalmi és gazdasági kényszerpályákra, valamint az elrettentés új, fizikai és lélektani módszereire.


Avi Bluth vezérőrnagy, az Izraeli Védelmi Erők Júdea és Szamáriáért felelős Központi Parancsnokságának vezetője egy zárt körű fórumon elismerte: a hadsereg tudatosan különbséget tesz a zsidó és a palesztin kődobálók elleni fellépés során.

Miért fontos ez?

A parancsnok nyíltan vállalta a diszkriminációt, amit társadalmi következményekkel indokolt.

„Sántító emlékművek” és elrettentés

A parancsnok büszkén beszélt az úgynevezett „precíz agresszió” stratégiájáról, amelynek célja egy, az október 7-ihez hasonló támadás megelőzése a területeken.

„Az 1500 megölt közül 70 százaléknál volt fegyver. Az arabok megértik, hogy a Közel-Keleten a ‘ha valaki megölni jön, te ölöd meg’ a norma, ezért úgy ölünk, ahogy 1967 óta nem tettük” – fogalmazott.

Gazdasági kényszer vs. Biztonság

A térségben tapasztalható 30%-os munkanélküliség miatt palesztinok tízezrei kockáztatják meg az illegális határátlépést a jobb fizetés reményében.

A nagy kép

Bluth szerint a jelenlegi stratégia működik, mert bár minden legálisan dolgozó palesztint „potenciális terroristának” tart, a gazdasági függőség és a kemény katonai fellépés (elrettentés) megakadályozza a tömeges lázadást vagy egy újabb intifádát. „Azzal győzök, amim van” – zárta gondolatait a parancsnok.

The post Kettős mérce a tűzparancsban first appeared on Új Kelet Live.

Exit mobile version