ujkeletlive
Összefoglaló: Trump katonai kísérettel nyitná meg a Hormuzi-szorost az iráni blokád ellenében. Miközben az olajpiac feszülten figyeli a fejleményeket, az amerikai elnök népszerűsége mélypontra süllyedt. Ezzel párhuzamosan Izraelben fontos jogi fordulat várható: az ügyészség kész tárgyalni Netanjahu vádalkujáról. Emellett Jichák Herzog államfő Latin-Amerikába utazik, hogy megerősítse a stratégiai partneri kapcsolatokat.
Omer 32
„Project Freedom”
Donald Trump elnök újabb kísérlete a Hormuzi-szoros iráni blokádja ellenében humanitárius okokra hivatkozva biztosítana amerikai katonai kíséretet a több mint két hónapja a régióban megrekedt hajók áthaladására.
Az elnök preferált kommunikációs csatornáján, Truth Social közösségi oldalán közzétett újabb bejelentése szerint az amerikai haditengerészet hétfőtől megkezdi a nemzetközi felségjelzésű tankerek kísérését a Hormuzi-szoroson keresztül, majd azzal fenyegette Iránt, amennyiben útjába áll a folyamatnak, az amerikai hadsereg erőt fog alkalmazni. Trump állításai, amennyiben beigazolódnak a háború eszkalálódását válthatják ki az esetleges iráni válasz esélyét figyelembe véve, főleg abban az esetben, ha Washington előzetes iráni egyeztetés nélkül készül az említett akció kivitelezésére.
Mit mond Trump?
Az elnök bejegyzésében azt állítja, konkrétumok megnevezés nélkül, hogy a világ számos, háborúban nem érintett országa kérte az Egyesült Államok segítségét a szorosban rekedt hajóik kiszabadításához
„Ezeknek a hajóknak a legénysége fogytán van az élelemnek, és egyéb készleteknek, emellett egészségügyi, és higiéniai problémákkal küzdenek. A hajómozgás célja pusztán az, hogy kiszabadítsuk azokat az embereket, vállalatokat, és országokat, amelyek semmi rosszat nem tettek – ők a körülmények áldozatai. Ez egy humanitárius gesztus az Egyesült Államok, és a Közel-keleti országok, de különösen Irán részéről. Közöltük ezen országokkal, hogy biztonságban kivezetjük hajóikat a korlátozott útvonalakból, hogy szabadon folytathassák tevékenységüket. Amennyiben ezt a humanitárius folyamatot bármilyen módon megzavarják, azt a beavatkozást sajnos erővel kell megtorolnunk,” – állítja az elnök.
Az elnök „Szabadság Projektként” [Project Freedom] hivatkozott a kormányzata legújabb kísérletére az olajút újranyitására, és bár „humanitárius” okokra hivatkozott, a szándék egyértelműen Teherán blokádjának megakasztása, miközben az amerikai hadsereg párhuzamosan blokkolja az iráni olajforgalomat, Trump reménye szerint ilymódon térdre kényszerítve a teheráni rezsimet.
Mi történik valójában?
Az Axiosnak nyilatkozó két amerikai tisztviselő szerint a kezdeményezés nem feltétlenül jelenti azt, hogy az amerikai haditengerészet eszközei közvetlenül kísérik majd a kereskedelmi hajókat, legfeljebb azt, hogy a „közelben” tartózkodnak majd, hogy megakadályozzák az iráni hadsereget a kereskedelmi forgalom megtámadásában. Emellett, a források azt állítják, hogy a haditengerészet információkkal látja el a hajókat a legbiztonságosabb – az aknasávokat kikerülő útvonalról.
Eközben, a háttérben továbbra is zajlanak a felek közötti közvetlen diplomáciai erőfeszítések, különböző javaslatok, és ellenválaszok küldése révén. Iráni legutóbbi kezdeményezésére – ami egy hónapot adott a Hormuzi kettős blokád feloldása, és a háború befejezésére irányuló tárgyalásoknak, és amennyiben sikerrel zárulnak újabb egy hónapos egyeztetésekre kerülhetne sor a nukleáris leszerelés céljából, Trump azt állította elutasítja, mert „Irán még nem fizetett meg eléggé,” ugyanakkor tegnapi bejegyzésében már azt állította, hogy képviselői „nagyon pozitív megbeszéléseket folytatnak” Iránnal, és hangsúlyozta, hogy ezen tárgyalások „mindenki számára nagyon pozitív eredménnyel zárulhatnak.”
Nem világos, hogy az elnök legújabb lelkesedése mire vonatkozik valójában, az Axios forrásai szerint az Egyesült Államok vasárnap újabb módosított tervezetet küldött a háborút lezáró megállapodáshoz, válaszul az iráni tisztviselők legutóbbi javaslatára.
Mit mond a piac?
Az elmúlt órák fejleményei hátterében az ázsiai piacokon óvatos optimizmussal indult a hét, miután az amerikai elnök bejelentette a Hormuzi-szoros részleges megnyitását, az olajexportáló országok pedig a kínálat bővítéséről döntöttek.
Ilymódon, hétfő reggelre valamennyire mérséklődött az olajárfolyam, korrigálva az elmúlt hét drasztikus emelkedését, de az irányadó Brent nyersolaj még így is 108 dollár felett, míg az amerikai WTI nyersolaj 102 dollár környékén mozog, ami egy százalék alatti mérsékelt csökkenést jelent a hétvégi záráshoz viszonyítva.
A visszafogott optimizmus oka, hogy Trump bejelentése a Hormuzi forgalom lassú újraindításáról egyelőre nem tudni, milyen szintű változást fog eredményezni a két hónapja Irán által blokkolt szoros forgalmának újraindítása végett, másrészt az OPEC+ legutóbbi ülésén a szövetség hét tagja megerősítette, hogy napi 188 ezer hordóval emeli a kitermelési célszámokat júniusban, elemzők ugyanakkor figyelmeztetnek: a kvótaemelés egyelőre csak papíron létezik.
A jelenlegi korrekció szerint a kereskedők előre beárazták a diplomáciai áttörés lehetőségét, de az olajpiaci stabilitásához egy végleges, és fenntartható békemegállapodásra lenne szükség, amely egyelőre láthatáron sincs, így Trump bejelentése az amerikai eszkortra vonatkozóan a Hormuz-szoros forgalmának újraindítására jelentős változást nem fog eredményezni.
Kevesebb mint két hét múlva tervezett pekingi látogatására Xi Jinping kínai elnökkel Trump kézzelfogható eredményekkel kellene utaznia, ami az iráni háború lezárását feltételezné, de az elnök egyelőre még mindig a harcok kiújulására utalt azon megjegyzései révén, hogy leginkább „szétbombázná Iránt,” illetve, Teherán „még nem fizetett elég nagy árat,” hogy megállapodásra jussanak.
Trump külpolitikája, különösen az iráni háború elindítása, illetve kezelése az amerikaiak széles körű elutasításába ütközik. A The Washington Post és az ABC News–Ipsos közös tegnap közölt felmérése szerint az elnök népszerűsége jelentősen romlott a 2026-os félidős választásokhoz közelítve – elutasítottsága 62%-ra emelkedett, ami elnöksége eddigi leginkább negatív értékelése, míg a támogatottsága körülbelül 37%. A felmérés szerint a közvélemény meglehetősen elégedetlen azzal, ahogyan Trump az iráni háborút, és a gazdasági helyzetet kezeli – különösen az infláció, és a megélhetési költségek kezelése kapcsán legfeljebb 23% érzi jónak az elnök politikáját.
A megkérdezettek többsége úgy érzi, hogy az ország rossz irányba halad, a republikánusok körében ugyan – főleg Trump MAGA szavazói körében valamennyit veszített ugyan népszerűségéből, de még mindig szignifikáns támogató bázis áll mögötte, ami a demokraták erősödése miatt azonban nem valószínű, hogy elég lesz a novemberi – tulajdonképpen az elnök munkáját értékelő novemberi félidős választások megnyerésére.
Politika
Az államügyész elfogadta Herzog meghívását
Gali Baharav-Miara főügyész, és Amit Iszman államügyész válaszoltak Jichák Herzog elnök felhívására, miután Binjámin Netanjahu miniszterelnök képviselőivel együtt egyeztetések megkezdését javasolta vádalkura vonatkozó megállapodás érdekében a miniszterelnök korrupciós ügyeiben.
„Készek vagyunk a párbeszédre, feltéve hogy nincsenek előfeltételek, és ez nem akadályozza a per előrehaladását,” – közölte Iszman, és Baharav-Miara főügyész, hozzátéve, hogy a vád képviselői készek párbeszédet folytatni a védelemmel egy megfelelő vádalku kialakításáról, emellett – „jelenleg nem kívánunk további kérdésekre kitérni, beleértve a tárgyalások formáját, módját és helyszínét,” – áll az ügyészség hivatalos válaszában.
Herzog kezdeményezése azt követően történt, hogy Netanjahu múlt év novemberében levélben küldött mentelmi kérelmét a The New York Times mult heti forrásokra alapozott jelentésre szerint az elnök formálisan elutasította, azzal érvelve, hogy folyamatban lévő bírósági vádemelésre – nem lévén ítélet, nem áll módjában felmentést adni, a felek közös megállapodásra való ösztönzése viszont járható útnak bizonyulhat.
Korábbi vádalku törekvések azonban rendre elbuktak, mivel Netanjahu nem volt hajlandó sem megbánás, sem politikai áldozatok vállalására, ami az ügyészséggel való megegyezés mellett, egyébként bármely elnöki kegyelem feltétele is.
Ilymódon, Herzog meghívását múlt hét kedden kézbesítették a vád, illetve Netanjahu jogi képviselői részére, az alábbiak szerint – „ez az eljárás annak lehetőségét hivatott megvizsgálni, hogy előrelépés történhet-e megértések, és megállapodások felé, és csupán egy előkészítő szakasz, mielőtt az államfő magát a kegyelmi kérelmet megvizsgálná. A feleket arra kérték, hogy mielőbb, jó szándékkal és őszinte akarattal jelenjenek meg. Egyértelművé tettük számukra, hogy a meghívás elfogadása nem jelent beleegyezést vagy jóváhagyást egyik fél részéről sem a bíróság előtt vitatott kérdésekben.”
Netanjahu novemberi kegyelmi kérvényében nem szerepelt a folyamatban lévő korrupciós ügyek kapcsán semmilyen felelősség vállalás, ellenben a miniszterelnök az ország nemzetbiztonságára hivatkozva jelentette be igényét az ellene zajló perek törlésére.
Herzog hivatala tovább küldte a kérelmet a Igazságügyi Minisztérium kegyelmi osztályára véleményezésre. A végső konklúzióit – Járiv Levin [Likud] igazságügyi miniszter összeférhetetlensége miatt Amichai Elijahu [Ocma Jehudit] állapította meg, miszerint Netanjahut pere nem zárult le, ezért nem kényszeríthető mentelmi kérelmének elfogadása értelemben megbánás tanúsítására olyan vádak alapján, amelyben nem született döntés.
Foglalt az elnöki különgép
Jichák Herzog elnök hivatala közölte, hogy az államfő négy napos hivatalos látogatására Panamába, és Costa Ricába bérelt El Al repülőgéppel utazik, ugyanis a Cion Szárnya állami vezetők számára fenntartott gépet a Miniszterelnöki Hivatal Binjámin Netanjahu miniszterelnök várható útjára tartja fenn.
A miniszterelnök esedékes útja miatt a Cion Szárnya foglalt, bár az nem világos, hogy pontosan milyen sürgősségi külföldi látogatásról van szó még a héten. Az időközben megrekedt libanoni békemegállapodások hátterében Donald Trump elnök többször is utalt ugyan egy lehetséges fehér házi találkozóra Netanjahu és Joseph Aoun libanoni elnök között, de mind a libanoni, és mind az izraeli feszült belpolitikai helyzet miatt ilyen irányú esemény a közeljövőben esélytelennek tűnik.
Visszatérve Herzog Dél-amerikai látogatására Costa Rica újonnan megválasztott elnöke, Laura Fernández Delgado beiktatása alkalmából, a leköszönő elnök, Rodrigo Chaves Robles hivatalos meghívását követően vált esedékessé, miután Delgado és Robles egyaránt elkötelezett támogatói Izraelnek.
Az állami látogatás első állomása Panama, amely szintén fontos közép-amerikai partner, és jelenleg az ENSZ Biztonsági Tanácsának tagja.
Panamai tartózkodása során az elnök politikai megbeszélést folytat José Raúl Mulino elnökkel, és kormányának tagjaival a két ország közötti kapcsolatok elmélyítéséről, és az együttműködés bővítéséről. Emellett Herzog várhatóan találkozik a helyi zsidó közösség tagjaival is, majd ezt követően utazik tovább Costa Ricába, ahol Izraelt képviseli Fernández Delgado beiktatási ünnepségén. A látogatás hátterében politikai megbeszélést folytat az új elnökkel, és részt vesz az államfők tiszteletére rendezett ünnepi vacsorán, amelyre a házigazda leköszönő elnök, Robles küldött meghívást.
Herzog, ezentúl politikai megbeszéléseken vesz részt Közép- és Dél-Amerika államfőivel, és vezetőivel, valamint más, a világ különböző részeiről érkező vezetőkkel, akik részt vesznek az eseményen, és természetesen találkozik Costa Rica történelmi zsidó közösségének vezetőivel, és tagjaival is.
Az elnöki hivatal közleménye szerint: „ezen látogatás tükrözi a latin-amerikai országokkal fenntartott kapcsolatok fontosságát, valamint az Izrael és a közép- és dél-amerikai államok közötti kapcsolatok új lendületét. A látogatás célja a stratégiai partnerség elmélyítése és megerősítése az országok és népek között.”
The post Trump újabb próbálkozása a Hormuzi-szoros megnyitására first appeared on Új Kelet Live.