ujkeletlive
Lag Baomer – kettős mérce
Annak ellenére, hogy rendőrség tagadja, tömegek jutottak át feltartóztatás nélkül a névlegesen felállított rendőrségi kordonokon, és érkeztek meg a Meron-hegyen Simon bar Jocháj nyughelyénél meggyújtott központi Lag Baomer-i máglya körüli ünnepségre.
A hatóságok tegnap bejelentették, hogy az északi törékeny tűzszünetre, illetve az iráni feszültség fokozódására való tekintettel a Polgárvédelmi Parancsnokság északi korlátozásainak megfelelően – szabadtéri rendezvényeken legfeljebb 200 fő, zárt térben legfeljebb 600 fő vehet részt a korábban engedélyezett 1500 helyett – három máglyagyújtást terveznek a Meron-hegyen, mindegyiken legfeljebb 200 résztvevővel.
Ilymódon, a rendőrség állítása szerint lezárta a Meronhoz vezető összes utat, és akadályokat állítottak fel a zarándokok megállítására, ettől függetlenül a közösségi médiában közzétett felvételek alapján szemmel láthatóan több tízezren érkeztek a helyszínre, és úgy tűnik akadálytalanul jutottak át az állítólagos rendőrségi akadályokon, mi több a hatóságok semmit nem tettek a területek kiürítésére.
A nyilvánvaló tényeket tagadva, a nap folyamán a rendőrség még tegnap délután is azt állította, hogy eleget tettek a zarándokok távol tartása érdekében, azt állítva, hogy azon jelentések miszerint ezrek már bejutottak a meroni komplexumba, és még több ezren vannak útban autóval ameddig lehet, majd gyalog folytatva az utat, mind álhírek, és legfeljebb egy kis számú csoport tudta kijátszani a hatóságokat.
„Ezrek belépését eddig megakadályoztuk a meroni térségbe, és több száz, az előírásokat megszegő autóbusz érkezését is meghiúsítottuk,” – állította a rendőrség közleményében, hangsúlyozva, hogy több száz rendőr dolgozik az útlezárásoknál; ettől függetlenül becslések szerint estére már legalább 20 ezren táncoltak Simon bar Jocháj sírjánál.
A Kan közszolgálati csatorna tudósítója rögzítette, amint egy ultraortodox család magánföldeken keresztül jut el a Meron-hegyre, és nem áll meg a szomszédos település egyik lakójának felszólítására, míg a Ynetnek nyilatkozó egyik zarándok azzal biztatta a többieket, hogy „bárki jöhet,” míg egy másik, magát csak Simonnak nevező férfi elmondása szerint a Jeruzsálem melletti Givat Ze’ev településről vezetett a helyszínre anélkül, hogy bármilyen korlátozásba ütközött volna, amit „csodának” nevezett.
A 45 személy, köztük gyerekek halálát, és több száz sérültet okozó 2022-es szörnyű tragédia után számos biztonsági intézkedést vezettek be, és a rákövetkező években először a COVID járvány, majd a október hetedikei Hamász mészárlások után kezdődött, és azóta tartó háborús helyzetek miatt különböző korlátozások érvényesek a meroni térségben.
A korábbi lezárásokkal ellentétben, amikor a rendőrséggel történő heves összecsapások kísérték a helyszínre betörni próbáló háredi próbálkozásokat, tegnap este azonban a zarándokok feltartóztatás nélkül kerülték meg az akadályokat, így nem volt szükség agresszív ellenállásra sem.
Az esemény helyszínére hétfő este érkező Itamar Ben-Gvir Gvir nemzetbiztonsági miniszter megdicsérte a rendőröket, amiért „kíméletesen” jártak el azokkal, akik megpróbáltak eljutni Meronba, alátámasztva ilymódon, hogy a rendőrségi „puha” kordonok felső utasításra engedték át a tömegeket.
A Lag Baomer-i ünnep nagyobb tömegeket vonzó máglyagyújtása Merontól távol, a fővárosban került megrendezésre. Rabbi Elimelech Biderman Jeruzsálemben mintegy 33 ezer hívő részvételével rendezett ünnepséget, míg egy másik szertartást a Kelet-jeruzsálemi Seikh Dzsarrah negyedben tartották meg a második Szentély korabeli főpap, Simon HaCádik nyughelyéhez közel. Egy kisebb csoport pedig a Siratófalnál gyűlt össze máglyagyújtásra Aharon Bina rabbi, a helyi Netiv Árje jesiva vezetőjének irányításával.
Hormuzi válság – megoldás helyett eszkalálódás
Donald Trump elnök Hormuzi próbálkozása, miszerint amerikai katonai erőkkel kényszerítené Iránt a blokád feloldására borítékolhatóan a feszültség tovább eszkalálódásához vezetett, miközben tűzpárbaj alakult ki a felek között.
A tegnapi zajos események mérlege – az Egyesült Arab Emírségekre kilőtt 15 iráni rakéta, és 4 drón tüzet okozott egy kulcsfontosságú olajlétesítményben, egy Dél-koreai tanker kigyulladt, miközben Ománt is támadás érte, emellett az Egyesült Államok állítása szerint 6 kisebb iráni hajót süllyesztett el, miközben hajói rakétatámadásnak voltak kitéve. Ez utóbbi esetében Washington tagadja az amerikai hajók elleni támadást, míg Irán a kis hajók megakasztását.
A nap végére világossá vált, miszerint Trump saját platformján közzétett bejelentését a külföldi felségjelzésű hajók amerikai eszkortjára, Irán a tűzszünet megsértésének tekinti, és a beígért illetve megvalósított agresszív ellenállás az alig egy hónapja bejelentett fegyvernyugvás összeomlását kockáztatja.
„A hormuzi helyzet egyértelművé teszi – nincs katonai megoldás egy politikai válságra,” – összegezte a viharos eseményeket Abbász Aragchi iráni külügyminiszter, míg Trump szerint a Hormuzi blokád feloldására irányuló tervei nyomán az Emírségeket ért iráni támadások jelentéktelenek, az amerikai tőzsde pedig mindenek ellenére szárnyal, az olaj ára pedig majd le fog menni.
Az említett rekord magasságokról az Egyesült Államok részvénypiaca hétfőn visszaesett, miközben az olajárak megugrottak.
Az S&P 500 index 0,4%-kal csökkent, a korábbi a háború befejezésére irányuló bejelentéseket beárazvq nemrég történelmi csúcsot ért el. A Dow Jones ipari átlaga 557 ponttal, azaz 1,1%-kal esett, míg a Nasdaq kompozit 0,2%-kal gyengült. A gyengülés erőteljesebb volt az olajpiacon, ahol a Brent nyersolaj hordónkénti ára 5,8%-kal, 114,44 dollárra ugrott, míg az amerikai WTI nyersolaj 104 dollár felett mozgott.
A Nemzeti Kisvállalkozói Hét alkalmából rendezett eseményen a Fehér Házban, az elnök kijelentette, hogy „a tőzsde még ezen katonai akció mellett is csúcsokat döntött. Nevezzék, aminek akarják: nem hagyhatjuk, hogy Irán nukleáris fegyverhez jusson… Így tettünk egy kis kitérőt, és ez nagyon jól működik,” – majd ismételten az iráni veszteségeket hangsúlyozva, kijelentette – „nincs flottájuk, nincs légierejük, nincsenek légvédelmi rendszereik. Nincs légi felszerelésük. Nincs radarjuk, nincs semmijük, nincsenek vezetőik. Valójában a vezetők egyszerűen eltűntek. Amennyiben azonban hagyjuk őket nukleáris fegyverhez jutni, olyan problémáik lesznek, amiket senki sem hinne el. De a folyamat nagyon jól halad.”
Végezetül, Trump hozzátette – „amikor ennek vége lesz – és úgy gondolom, ez nagyon hamar meg fog történni –, az olajárak olyan szintre fognak csökkenni, amilyet még nem láttak. Mert rengeteg energia van odakint, a világ minden táján tele vannak vele a hajók. Nem tudnak vele mit kezdeni, mert egy meglehetősen gonosz hely túszul ejtette őket. De mi foglalkozunk a kérdéssel.”
Miközben az iráni fegyveres erők közleményben hangsúlyozták, miszerint „az USA agresszív lépései csak bonyolítják a jelenlegi helyzetet,” és veszélyeztetik az Öbölben lévő hajók biztonságát.
Trump a Dél-koreai hajó elleni támadást követően úgy vélte, miszerint eljött az ideje, hogy a szöuli vezetés csatlakozzon az általa preferált Szabadság Projekthez. Az elnök ENSZ BT. felhatalmazással ösztönözné számos ország csatlakozását, miután a testület elé terjesztett egy határozati javaslatot, miszerint elítélik Iránt a tengeri aknák telepítése, és a Hormuzi-szorosban szedett „vámok” miatt.
„A cél az, hogy diplomáciai fedezetet nyújtsanak más országoknak a szoros aknamentesítéséhez, és a hajózás előtti megnyitásához,” – állította az Axios fehér házi magas rangú forrása, külön kiemelve Németországot, és a skandináv országokat, mint lehetséges résztvevőket.
Úgy tűnik azonban, hogy a jelenlegi helyzet korántsem oldható meg egy ENSZ BT felhatalmazással, ugyanis annak ellenére, hogy Brad Cooper tengernagy, az amerikai központi parancsnokság (CENTCOM) vezetője azt állította, hogy amerikai „védelmi ernyő” alatt megnyílt egy átjáró a szorosban, és miközben Scott Bessent pénzügyminiszter közölte, miszerint az amerikai hadsereg „abszolút ellenőrzése” alatt tartja a vízi utat, a katonai szövetségesek világossá tették már korábban, hogy a szoroson való átkelést kizárólag a háború lezárása után hajlandóak biztosítani, a kereskedelmi hajók pedig nem bíznak a Trump által hangoztatott szabad átkelésben, és inkább nem kockáztatnak.
Eközben Izrael a fegyverszünet összeomlására készül, ami nem újdonság, mivel Binjámin Netanjahu miniszterelnök tulajdonképpen a tűzszünet egy hónappal korábbi bejelentése óta szinte napi szinten a harcok újraindítását szorgalmazza.
A Kan közszolgálati csatornának nyilatkozó biztonsági forrás szerint a Hormuzi-szorosban zajló amerikai hadművelet, és az Egyesült Arab Emírségek elleni iráni támadás árnyékában az erők azonnali készültségben állnak bármilyen Izrael elleni iráni támadás megválaszolására.
Továbbá, a forrás megerősítette, hogy a szoros megnyitására irányuló amerikai hadműveletet egyeztették Izraellel, és miután beigazolódtak azon aggodalmak, hogy az irániak hajókat támadhatnak meg, vagy tüzet nyithatnak a régió országaira, Izraeli tisztségviselők szerint a fejlemények arra késztethetik Trumpot, hogy újrakezdje az iráni elleni háborút.
„Figyelemmel kísérjük az eseményeket, és várjuk, hogy az irániak az eszkaláció mellett döntenek-e – ezzel ugyanis az Egyesült Államok kezére játszanának, és mindenkinek ürügyet szolgáltatnának a harcokhoz való visszatérésre,”- idézi a Kan forrását, utalva egyben az Izraelbe érkezett amerikai katonai gépek, köztük az utántöltők lehetséges iráni támadására is, amelyre a légierő felkészült.
The post A rendőrség tagadja, hogy tízezrek jutottak át feltartóztatás nélkül a meroni kordonon, Ben-Gvir elégedett first appeared on Új Kelet Live.