ujkelet.live
Stratégiai fordulat a Hormuzi-szorosban és izraeli belpolitikai feszültség
- Amerikai-iráni válság: Trump felfüggesztette a katonai műveletet a Hormuzi-szorosban, az Iránnal zajló tárgyalások előrehaladására hivatkozva. Rubio bejelentette az amerikai offenzíva végét, hangsúlyozva, hogy a cél Irán nukleáris ambícióinak diplomáciai és gazdasági korlátozása.
- Netanjahu vádalkuja: A miniszterelnök egyelőre válasz nélkül hagyta Herzog elnök vádalkura vonatkozó javaslatát, miközben a Likud politikusai és a kormányfő családja élesen bírálják az államfő közvetítési kísérletét.
- Választások: Netanjahu tíz biztos befutó helyet követel magának a Likud választási listáján, miközben Joram Cohen, a Sábák volt vezetője hivatalosan csatlakozott Eizenkot „Jásár” pártjához, új dinamikát adva az ellenzéki térfélnek.
Omer 34
Trump felfüggesztette a hormuzi hadműveletet
Mindössze két nappal életbelépése után Donald Trump elnök bejelentette, hogy felfüggeszti a Hormuzi-szoros megnyitására irányuló „Szabadság Projekt” [Project Freedom] amerikai katonai műveletet, arra hivatkozva, miszerint jelentős haladást értek el az Iránnal folytatott tárgyalásokon a háború lezárását célzó megállapodás érdekében.
„Pakisztán és más országok kérésére, valamint az Irán elleni hadjárat során elért hatalmas katonai sikerünk, továbbá az iráni képviselőkkel egy teljes és végleges megállapodás felé tett jelentős előrelépés vonatkozásában kölcsönösen megállapodtunk abban, hogy bár a blokád teljes mértékben érvényben marad, a ‘Szabadság Projektet’ rövid időre felfüggesztjük, hogy meglássuk, be lehet-e fejezni, és alá lehet-e írni a megállapodást,” – közölte az elnök saját Truth Social platformján.
A Hormuzi-akció keretében Washington amerikai katonai erőkkel akarta jobb belátásra bírni Iránt a blokád feloldására, a beavatkozás azonban borítékolhatóan a feszültség tovább eszkalálódásához vezetett, miközben tűzpárbaj alakult ki a felek között.
A hétfői zajos események mérlege – az Egyesült Arab Emírségekre kilőtt 15 iráni rakéta, és 4 drón tüzet okozott egy kulcsfontosságú olajlétesítményben, egy Dél-koreai tanker kigyulladt, miközben Ománt is támadás érte, emellett az Egyesült Államok állítása szerint 6 kisebb iráni hajót süllyesztett el, miközben hajói rakétatámadásnak voltak kitéve. Ez utóbbi esetében Washington tagadja az amerikai hajók elleni támadást, míg Irán a kis hajók megakasztását.
Az iráni támadások kedden is tovább folytatódtak leginkább az emirátusi létesítmények ellen, ilymódon világossá vált, miszerint Trump projektjét a külföldi felségjelzésű hajók amerikai eszkortjára, Irán a tűzszünet megsértésének tekinti, és a beígért illetve megvalósított agresszív ellenállás az alig egy hónapja bejelentett fegyvernyugvás összeomlását kockáztatja.
Annak ellenére, hogy CNN-nek nyilatkozó izraeli forrás szerint Jeruzsálemben úgy vélik, hogy az események következtében a tűzszünet az összeomlás szélén áll, így közös egyeztetések zajlanak az iráni hadművelet újraindítására, a Trump-adminisztráció magas rangú tisztviselői hangsúlyozták, hogy a fegyvernyugvási megállapodás továbbra is érvényben van.
Pete Hegseth védelmi miniszter tegnapi azt nyilatkozta, hogy az Egyesült Államok sikeresen biztosított egy útvonalat a szoroson át, és kereskedelmi hajók százai várakoznak az áthaladásra, majd hangsúlyozta, miszerint az Iránnal kötött négyhetes fegyverszünet érvényben van.
Az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának vezetője, Dan Caine pedig kijelentette, hogy az amerikai erők elleni iráni támadások egyelőre „a jelentősebb hadműveletek újrakezdésének küszöbe alatt” maradtak.
Trump pedig arra a kérdésre, hogy Iránnak mit kellene tennie a tűzszünet megsértéséhez, csak annyit válaszolt „tudják ők jól, mit nem szabad tenniük.”
Rubio: Az iráni offenzíva lezárult, az USA elérte hadműveleti céljait
Marco Rubio külügyminiszter pedig az Irán elleni amerikai katonai offenzíva végét jelentette be, hangsúlyozván, hogy a továbbiakban nem-kinetikus eszközökkel történő nyomást alkalmaznak Teherán nukleáris ambícióinak feladására.
„Nincs lövöldözés, hacsak nem ránk lőnek először…Az Epic Fury” hadművelet lezárult. Elértük a kitűzött célokat,” – szögezte le Rubio egy sajtótájékoztatón, majd azon felvetésekre, hogy amennyiben Irán továbbra sem hajlandó lemondani uránkészletéről, az elnök korábbi kijelentései szerint a háború kvázi nem érhet véget, a külügyminiszter akként fogalmazott, hogy a háború célja a ballisztikus rakéták jelentette „hagyományos pajzs” megsemmisítése volt, amellyel Irán próbálta megakadályozni nukleáris programja elleni fellépést. Továbbá, Rubio szerint az amerikai vezetés jelenlegi tevékenysége a Hormuzi-szoros megnyitására összpontosul, miközben megállapodásra törekszik Iránnal a nukleáris leszerelést illetően, ami a külügyminiszter szerint elérhető közelségbe került az Iránra gyakorolt gazdasági nyomás révén, még ha Teherán fájdalomküszöbe magas is.
„Lennie kell egy olyan pontnak, ahol rájönnek, hogy nem zárhatják le a szorost, különben bénító gazdasági következményekkel, és globális diplomáciai elszigeteltséggel néznek szembe – amire a múltban már bizonyítottan érzékenyek voltak. Magas a fájdalomküszöbük, de nem végtelen. Senkié sem az,” – közölte Rubio.
A Hormuzi katonai akció felfüggesztésének bejelentéséig az Egyesült Arab Emírségek Külügyminisztériuma megerősítette, hogy légvédelmüket továbbra is iráni támadások aktiválják, ami súlyos eszkalációt jelent, és fenntartják a „teljes jogot” a válaszlépésre.
Eközben, az Iráni Forradalmi Gárda egy új térképet tett közzé, amelyen kiterjesztették az iráni ellenőrzési övezetet, és arra figyelmeztették a hajókat, hogy tartsák magukat a kijelölt folyosókhoz, különben „döntő válaszcsapással” kell szembenézniük.
Politika, hírek röviden
Azt követően, hogy Gali Baharav-Miara főügyész elfogadta Jichák Herzog elnök, az érintett felekhez intézett megkeresését Binjámin Netanjahu miniszterelnök képviselőivel történő egyeztetések megkezdésére a vádalkura vonatkozó megállapodás érdekében, Netanjahu nem reagált a javaslatra.
Herzog kezdeményezése azt követően történt, hogy Netanjahu múlt év novemberében levélben küldött mentelmi kérelmét a The New York Times korábbi jelentése szerint az elnök formálisan elutasította, azzal érvelve, hogy folyamatban lévő bírósági vádemelésre – nem lévén ítélet, nem áll módjában felmentést adni, a felek közös megállapodásra való ösztönzése viszont járható útnak bizonyulhat.
Az egy hete küldött megkeresésre az ügyészség formálisan igent mondott, Netanjahu azonban eddig válasz nélkül hagyta, és a Ynet hírportál úgy tudja, valószínűleg nem is fog érdemben reagálnak, főleg azt követően sem, hogy Herzog határideje vasárnap éjfélkor lejárt.
A 12-es csatorna legutóbbi jelentése szerint a színfalak mögött Netanjahu környezetében éles véleménybeli különbségek alakultak ki Herzog ajánlatával kapcsolatban. Egyfelől a miniszterelnök ügyvédei, élükön Amit Hadad, úgy vélik, miszerint Netanjahu jogi érdeke a tárgyalások megkezdése. Érvelésük szerint amennyiben Herzog elnök esetlegesen a kegyelem megadás mellett döntene, igazolnia kell mindenképpen, hogy minden jogi utat, és közvetítési kísérletet kimerített az ügy érdekében.
Netanjahu ügyvédeivel ellentétben, a miniszterelnök felesége, Szara, és fia – Jáir „időpazarlásnak,” tartják Herzog megállapodásra irányuló kezdeményezését; a család szerint az elnök a „közvetítési kísérleteket,” azért dobta be, hogy kibújjon a kegyelmi döntés alól, és hárítsa Trump elnök kritikáját.
A határidő lejárta ellenére az elnöki rezidencián még várják a választ, de a miniszterelnök úgy tűnik a felelősséget Herzogra kívánja irányítani, aki eddig még nem válaszolt a novemberben beadott szűkszavú kegyelmi kérvényre,melyben Netanjahu tulajdonképpen az ellene zajló korrupciós perek törlését kéri nemzetbiztonsági okokra hivatkozva.
Eközben, a Herzog elnök megfenyítésére irányuló politikai gépezet már működésbe is lépett. Jákov Bardugo a miniszterelnökhöz közeli a 14-es csatornán kijelentette – „Netanjahunak be kell fejeznie ezt az őrült játékot, és jövő héten el kell kezdeni az elnöki intézmény eltörléséről szóló törvénykezést,” – fenyegetőzött Bardugo, majd azzal vádolta Herzogot, hogy sérti Izrael biztonságát, miközben Dél-amerikai kéjutazásokra jár, utalva az elnök négy napos hivatalos látogatására Panamába, és Costa Ricába, melyre egyébként Costa Rica újonnan megválasztott elnöke, Laura Fernández Delgado beiktatása alkalmából, a leköszönő elnök, Rodrigo Chaves Robles meghívta meg az államfőt.
Az elnök kezdeményezését a Likud parlamenti képviselői is élesen támadták, Mose Száada egy rádióinterjú kapcsán kijelentette – „nem bízom az elnökben, aki úgy viselkedik, mint egy hivatalnok. Te vagy Izrael állam elnöke – adj neki kegyelmet!”- követelőzött, majd Tali Gotlieb próbálta kikényszeríteni a kedvező választ, mondván – „azt mondtam Herzog elnöknek: légy férfi, és döntsd el, mit teszel – nem egy alvilági választottbíró vagy. Herzog tetőtől talpig politikus. Tudja, hogy nem hívhatja párbeszédre a feleket, szóval mit csinál? Húzza az időt a választásokig. Elég legyen, ez átlátszó, mint a levegő, amit beszívunk,” – emellett Gottlieb arra utasította a miniszterelnökhöt, hogy ne álljon szóba „velük, ez az ügy már halott.”
Választások
Netanjahu saját Likud-listát akar
A kormányzó Likud választási listájának megújítása, hónapok óta tartó ígéretek ellenére eddig nem történt meg, és úgy tűnik Binjámin Netanjahu miniszterelnöknek nincs szándékában a tisztújító választás kiírása. Ellenben, a miniszterelnök 10 garantált – úgynevezett befutó helyet követel az elvileg októberben várható Kneszet-választáson indítandó Likud-listán, és „nem hajlandó kevesebbel beérni,” – jelentette Barak Szeri újságíró a közösségi médiában közzétett bejegyzésében.
A miniszterelnök állítólag olyannyira elszánt, hogy saját közvetítői révén azt üzente, amennyiben nem kapja meg követeléseit, akár egy független lista élén is elindulhat, bár ennek a fenyegetésnek nincs realitása, hiszen Netanjahunak minden szavazatra szüksége van a következő, meglehetősen nagy kihívásnak számító választásokon.
Nagyobb valószínűséggel Netanjahu érvényesíteni fogja akaratát a 10 befutó helyre vonatkozóan, ami meglehetősen kétségessé teszi a frakció számos tagjának politikai jövőjét.
Szeri idéz egy magas rangú likudnyikot, mondván – „ ez egy teljesen őrült helyzet. Olyan politikai mészárlás felé tartunk a listán, amilyenre még nem volt példa,” – utalva arra, hogy az összes miniszternek, és parlamenti képviselőnek az országos listán kellene megmérettetnie magát, miután várhatóan mintegy felük kiesne, a túlélők helyére pedig Netanjahu beültetné a saját preferált képviselőit.
A Likud a legutóbbi választásokon 32 mandátumot szerzett, a kibővített „norvég törvény” értelmében a miniszterek egyharmada lemondott parlamenti székéről, így további tíz képviselő jutott be. Most mindannyiuknak az országos listás helyekért kell csatába szállniuk, miután a Likud jelenlegi minisztereinek, és képviselőinek körülbelül 70 százaléka várhatóan kiesik a következő parlamentből.
Netanjahu azzal indokolja döntését, miszerint a Likud jelenlegi névsora „rossz,” szavazatveszteséget okozna, ezért olyan személyeket kell szerepeltetni, akiket a miniszterelnök jónak lát a győzelem biztosítása érdekében, mint például a kormánnyal szimpatizáló október 7-i gyászoló családtagokat, illetve túszok hozzátartozóit.
Másrészt, a Maariv tegnap arról számolt be, hogy Netanjahu eleve a listás választások átszervezését fontolgatja, és a klasszikus megmérettetés helyett a jelenlegi formátumot változatlanul hagyná, miközben saját 10 biztos befutójával rendezné át a sorokat.
Netanjahu-közeli Likud-források arra figyelmeztetnek, hogy a hagyományos előválasztás a jelenlegi képviselők elmozdításához vezethetne, régi sérelmeket hozna felszínre, új táborokat hozna létre, és elmélyítené a bizonytalanságot a párton belül, így egy célzott módosításokkal fenntartott meglévő lista kényelmesebb megoldás lehet Netanjahu számára, – jelenti a Maariv.
A Likud párt közleményében azonban határozottan cáfolta a híreszteléseket, mondván – „a legutóbbi közlések teljes mértékben álhírek. Másokkal ellentétben Netanjahu miniszterelnök nem ugrál pártok,és ideológiák között, és a következő választásokon is a Likud mozgalmat fogja a nemzeti tábor győzelmére vezetni. A miniszterelnök, és sokan mások számára a Likud volt, és mindig is az otthon marad, az otthont pedig nem hagyja el az ember.”
A Sábák volt főnöke csatlakozott Eizenkot pártjához
A Sábák belbiztonsági szolgálat volt vezetője, Joram Cohen közös sajtótájékoztatón jelentette be csatlakozását Gadi Eizenkot Jásár [Egyenesen] pártjához. Az új támogató tagot bejelentő egykori vezérkari főnök – Eizenkot felidézte közös munkájukat még a második intifáda idejéről, amikor Júdea és Szamária, valamint Jeruzsálem területén együtt küzdöttek az öngyilkos merényletek megállítása, és a nyugalom helyreállítása érdekében.
Eizenkot hangsúlyozta, hogy Cohen nemcsak operatív tapasztalatot, hanem kreativitást, és felelősségteljes gondolkodást is hoz a politikába, miközben felhívta a figyelmet arra, hogy a kormány a több mint két és fél éve húzódó többfrontos háborúban képtelen a katonai eredményeket stabil politikai, és biztonsági helyzetté alakítani, miközben a körkörösen egymásra épülő összecsapásokat ismétli Iránnal, Gázával, és Libanonnal szemben.
Az afganisztáni gyökerekkel rendelkező Cohen [az „afgán”] bemutatkozó beszédében a tel-avivi Szapira negyedtől egészen a Sábák éléig vezető életútját vázolta, megjegyezve, hogy hosszú mérlegelés után döntött a politikai szerepvállalás mellett, annak utána, hogy véleménye szerint a jelenlegi helyzet fenntartása felelőtlen, és veszélyes. A „Jasár!” pártot olyan állami-cionista otthonnak nevezte, amely az értékrendet, és a tisztességet kereső választókat képviseli, majd beszédét tórai idézettel zárta – „cselekedd azt, ami egyenes (jásár) és jó.”
Joram Cohen 35 évet töltött a biztonsági szolgálatnál, 2011 és 2016 között volt a Sábák igazgatója. Karrierje során végigjárta a ranglétrát az arab szektorban végzett operatív feladatoktól kezdve a vezetésig. A vallásos cionizmus ismert alakja, aki a Nemzetbiztonsági Főiskolán végzett, és politológiából szerzett mesterdiplomát.
The post Két nap után Trump felfüggesztette a hormuzi hadműveletet; Rubio szerint véget ért az iráni katonai offenzíva first appeared on Új Kelet Live.