A daganatos betegségek előfordulása történelmi távlatban növekszik, amiben szerepe van a várható élettartam emelkedésének is, hiszen az életkor az egyik legfontosabb kockázati tényező. Ugyanakkor az elmúlt évtizedekben jelentős eredményeket ért el az onkológia: a daganatos betegségek halálozása a korábbi arányokhoz képest nagymértékben csökkent. A professzor szerint a genetikai hajlam fontos, de a daganatok többségében nem ez a meghatározó tényező. Sokkal nagyobb szerepe lehet az életvitelnek, a testsúlynak, a dohányzásnak, az alkoholfogyasztásnak, a táplálkozásnak, a fizikai aktivitásnak, az alvásnak és a napfényártalomnak. Külön is felhívta a figyelmet arra, hogy az alkoholfogyasztás társadalmi megítélése Magyarországon túlságosan megengedő, miközben az alkohol bizonyított rákkeltől kockázati tényező. A professzor szerint már az is jelentős előrelépés lenne, ha az alkoholfogyasztást sokan az ünnepi alkalmakra korlátoznák.
Bodoky György úgy fogalmazott: egészségtudatos életvitellel a daganatos betegségek legalább egy része megelőzhető lenne. Ebben szerepet kapna a testsúlykontroll, a mediterrán jellegű étrend, a zöldség- és gyümölcsfogyasztás, a cukorbevitel mérséklése, a rendszeres mozgás, a megfelelő alvás és az erős napsugárzás kerülése. A magyar társadalomban ugyanakkor még mindig jelentős az edukációs hiány, ezért a megelőzésben nemcsak az egyéni döntéseknek, hanem a közpolitikai, társadalmi és egészségkommunikációs lépéseknek is nagy jelentőségük lenne.
Az interjúban a hazai daganatos halálozási mutatókról is szó esett. Bodoky György szerint nem lehet belenyugodni abba, hogy Magyarország régóta kedvezőtlen helyet foglal el az európai daganatos megbetegedési és halálozási statisztikákban. A helyzet hátterében életmódbeli, társadalmi és gazdasági tényezők egyaránt állnak. A kevés szabadidő, a stressz, a mozgáshiány és a kedvezőtlen egészségmagatartás mind hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a megelőzés lehetőségei nem érvényesülnek kellő mértékben.
A szűrésekről szólva a professzor különösen súlyos problémának nevezte az alacsony részvételi arányt. Példaként említette, hogy az emlőszűrésen a meghívott nőknek csak kisebb része jelenik meg, miközben az időben felfedezett emlődaganatok jelentős része jó eséllyel gyógyítható. A vastagbéldaganatok esetében a kolonoszkópia nemcsak korai felismerésre alkalmas, hanem a daganatmegelőző polipok eltávolítása révén valódi megelőző beavatkozás is lehet. Bodoky György szerint hosszú távon egy olyan országos szűrőház-hálózat jelenthetne előrelépést, ahol a lakosság szervezetten, egy napon több szűrővizsgálaton is részt vehetne.
A már diagnosztizált betegek ellátásában az egyik fő gondot a betegutak szervezetlensége jelenti. A professzor szerint a központosított, centrumokra épülő onkológiai ellátás nemzetközi összehasonlításban is jó irány, a probléma gyakran az, hogy a beteg mikor és hogyan jut el a megfelelő helyre. A szakember- és infrastruktúrahiány miatt a magyar onkológusokra rendkívül nagy betegszám jut, ami az odafigyelésben, a gondozásban és a betegkísérésben is hiányokat okozhat. Bodoky György hangsúlyozta: bizonyos beavatkozásoknál a beteg biztonságát szolgálhatja, ha tapasztaltabb, nagyobb betegforgalmú centrumba kerül, még akkor is, ha ez hosszabb utazással jár.
A teljes interjú a Pénzcentrum portálon olvasható.