Miért érződnek egyes álmok élénknek és életszerűnek, miközben mások zavarosak vagy nehezen megjegyezhetők?
Több mint 3700 beszámolót gyűjtöttek össze 207 fiatal és idősebb résztvevőtől és a hatalmas mennyiségű adatot mesterséges intelligenciával elemezték. A résztvevők 2020 és 2024 között számoltak be álmaikról és ébrenléti élményeikről, naponta rögzítették tapasztalataikat, a kutatók pedig részletes adatokat gyűjtöttek alvási szokásaikról, kognitív készségeikről, személyiségjegyeikről és pszichológiai profiljaikról.
Mesterséges intelligencia tárja fel az álmok rejtett struktúráit
Ennek az óriási adathalmaznak az elemzéséhez fejlett természetes nyelvi feldolgozási (NLP) eszközöket használtak.
Az NLP itt azt jelenti, hogy a kutatók nem „kézzel” olvastak el több ezer álomleírást, hiszen az szinte kivitelezhetetlen lett volna. Ehelyett számítógépes szövegelemző módszerekkel vizsgálták, hogy az egyes szövegek miről szólnak, milyen fogalmak, témák és érzelmi tartalmak jelennek meg bennük, és ezek hogyan kapcsolódnak egymáshoz.
A tanulmányban két konkrét megközelítést alkalmaztak. Az egyik egy nagy nyelvi modell (LLM) volt, amellyel előre meghatározott szempontok szerint értékelték a szövegeket – például hogy mennyire jelenik meg a mozgás, a bezártság, az érzékelés, a társas interakció. A másik egy úgynevezett lexikális tartományelemzés, amely a szövegekben előforduló szavak statisztikai mintázatait kereste, előzetes feltételezések nélkül.
Az eredmények azt mutatták, hogy az álmok nem véletlenszerűen vagy kaotikusan alakulnak. Ehelyett az egyéni jellemzők – például a gondolatok elkalandozására való hajlam, az álmok iránti érdeklődés és az alvásminőség –, valamint külső hatások, köztük a nagyobb társadalmi események, például a Covid–19 világjárvány közötti összetett kölcsönhatásokat tükrözik.
Az agy alvás közben nem egyszerűen újrajátssza az ébrenléti életet, hanem átformálja ezeket az élményeket. Az ismerős helyszínek, munkahelyek, kórházak, iskolák nem passzívan reprodukálódnak: élénk és magával ragadó jelenetekké alakulnak, és váratlan módon változtatják meg a perspektívát. Agyunk az emlékeket kreatívan ötvözi elképzelt vagy előre sejtett eseményekkel, új és néha szürreális forgatókönyveket hozva létre:
„Elménk a rendező, az életünk a forgatókönyv, és az álmaink azok, amiket minden este a saját magánszínházunkban játszunk.”
A személyiség és az életesemények befolyásolják az álom stílusát
Nem mindenki álmodik ugyanúgy. Akiknek hajlamosak elkalandozni a gondolataik, gyakrabban számoltak be töredezett és állandóan változó álmokról. Ezzel szemben azok, akik úgy vélik, álmaik fontosak és értelmet hordoznak, gazdagabb és magával ragadóbb álmokat tapasztalnak.
A Covid–19 miatti karantén alatti álmok érzelmileg intenzívebbek voltak, és gyakran a bezártság és a korlátozás témáit ölelték fel. Idővel és az emberek alkalmazkodásával ezek a mintázatok fokozatosan elhalványultak, ami arra utal, hogy az álomtartalom az élethelyzetekhez való pszichológiai alkalmazkodással együtt fejlődik.
Az álmok dinamikus mentális folyamatot tükröznek
„Eredményeink azt mutatják, hogy az álmok nem csupán a múltbeli tapasztalatok tükröződései, hanem dinamikus folyamatok, amelyeket az alakítja, hogy kik vagyunk és mit élünk át” – magyarázza Valentina Elce, az IMT kutatója és a tanulmány vezető szerzője
A tanulmány arra is felhívja a figyelmet, hogy a mesterséges intelligencia miként segítheti az álmok vizsgálatát. Az NLP modellek az emberi értékelőkhöz hasonló pontossággal tudták rögzíteni az álombeszámolók jelentését és szerkezetét. Ez megkönnyítheti a tudat, az emlékezet és a mentális egészség folyamatainak nagyobb léptékű feltérképezését.