ujkeletlive
Összefoglaló: Trump váratlanul felfüggesztette a Hormuzi-szoros védelmét célzó „Szabadság Projektet”, miután Szaúd-Arábia közölte, nem teszi szabaddá légterét az amerikaiknak. Miközben az amerikai külügy a kinetikus háború végét hirdeti, Izrael szkeptikus marad, és fenntartja a hadi készültséget. A békülés hírére az olajárak zuhanni kezdtek, a globális tőzsdék pedig emelkedéssel reagáltak.
Trump várakozása Izrael szerint egy újabb TACO manőver
Miközben Binjámin Netanjahu miniszterelnök több vonalon is fenntartja az iráni háború újraindítására irányuló fehér házi nyomást, Donald Trump elnök alig két nappal életbelépése után, szerda hajnalban váratlanul bejelentette a Hormuzi katonai akció – a Szabadság Projekt felfüggesztését, míg külügyminisztere, Marco Rubio az ‘Epic Fury’ amerikai hadművelet céljainak megvalósítása következtében az Irán elleni kinetikus háború végét deklarálta újságírók előtt.
Rubio szerint az USA elérte a teheráni rezsim megakasztására irányuló háború céljait, a továbbiakban a Hormuzi blokád révén nem-kinetikus eszközökkel, kvázi gazdasági nyomás révén éri el, hogy Irán lemondjon nukleáris programjának fejlesztéséről, miután a szoros felszabadítása is bekövetkezik megállapodás értelmében.
Ezt követően az Axios jelentése felbolygatta a világot, miszerint a Fehér Házban úgy vélik, hogy a háttérben közvetítőkön keresztül zajló iráni egyeztetések az eddiginél legközelebbi álláspontot eredményezték, következésképpen a nukleáris leszerelés vonatkozásában a felek közötti küszöbön álló megállapodás akár órákon belül megszülethet.
A Hormuzi iráni áthaladó forgalomra vonatkozó blokádot Trump ugyan fenntartja, ugyanakkor a megállapodás reményében a Szabadság Projektet – azaz a nemzetközi felségjelzésű hajók védelmi kíséretére aktívált katonai műveletet felfüggeszti.
- Megjegyzendő, a hétfői zajos események mérlege: az Egyesült Arab Emírségekre kilőtt 15 iráni rakéta, és 4 drón tüzet okozott egy kulcsfontosságú olajlétesítményben, egy dél-koreai tanker kigyulladt, miközben Ománt is támadás érte, emellett az Egyesült Államok állítása szerint 6 kisebb iráni hajót süllyesztett el, miközben hajói rakétatámadásnak voltak kitéve. Ez utóbbi esetében Washington tagadja az amerikai hajók elleni támadást, míg Irán a kis hajók megakasztását.
A legfrissebb fehér házi hírek szerint Trump továbbra is optimista az „üzletet” illetően, hangsúlyozván, az elmúlt 24 órában nagyon jó tárgyalásokat folytatott Iránnal, minek utána lehetséges a megállapodás, és amelynek csúcspontja az lesz, hogy az Egyesült Államok meg fogja kapni Irántól a mintegy 400 kg dúsított uránt.
Az iráni háború lehetséges befejezésére működésbe léptek a tőzsdék, és nyomában a mesterséges intelligencia alapú kalkulációk, az olajárak meredek zuhanását, illetve a globális tőzsdék emelkedését váltva ki. Az irányadó Brent nyersolaj határidős ára a jelentések nyomán 97 dollárra esett hordónként, majd vissza korrigált 101 dollár fölé a Trump bejelentése előtti 108 dollárról. Az amerikai WTI nyersolaj 95 dollár körül mozog.
A londoni FTSE 100 index, és a német DAX több mint 2%-kal zárta a napot, míg a francia CAC 40 3%-kal emelkedett. Az ázsiai indexek is magasabban zártak, az amerikai S&P 500 pedig 1%-kal emelkedett a korai kereskedésben.
Eközben Izraelben
Az elmúlt órákban Jeruzsálem az iráni háború heves újraindítására készítette fel az izraelieket, a héber médiában külföldi utazás esetén ismét háborús vészhelyzeti tanácsokkal fűszerezett riportok jelentek meg, és még Trump bejelentése előtt a CNN-nek nyilatkozó izraeli forrás a tűzszünet összeomlását, és az eszkalálódás fokozódását jelezte előre, azt állítva, hogy az elnök és Netanjahu megbeszéléseket folytat a várható katonai akció mikéntjét illetően. A háború újraindítása tényének alátámasztására az izraeli kabinet kedden, a maximálisan kiterjeszthető újabb két hétre – április 19-ig hosszabbította meg az ország vészhelyzeti állapotát.
A tegnapi meglehetősen ellentétes izraeli hírek hátterében – az iráni háború lezárására vonatkozó küszöbön álló megállapodást illetően, a héber médiában nyilatkozó politikai források tagadták, hogy a korábban bejelentett harcok újraindítására irányuló Trump – Netanjahu egyeztetések után az elnök döntése váratlanul érte volna Jeruzsálemet. Ellenkezőleg, – állítják, kijelentve, hogy a miniszterelnöknek minden fejleményről tudomása van, miközben a névtelen politikai források azt sugallják, hogy a belengetett megállapodás nem fog létrejönni, ahogyan tavaly júniusban, és az idén februárban sem jött létre. Következésképpen, a fehér házi optimizmus egy újabb katonai stratégia – egyrészt a teheráni rezsim megvezetésére, másrészt az elnök bevett TACO – Trump always chickens out – húzása a tőzsdék megnyugtatására.
Összességében – Netanjahu célja a háború újraindítására változatlan, a hadsereg pedig napi szinten teszi világossá, hogy ugrásra készen várja a fehér házi zöld utat, például Trump szerdai Truth Social platformján közölt bejelentését szem előtt tartva, miszerint – „ha nem értenek egyet, akkor elkezdődik a bombázás, és sajnos sokkal nagyobb mértékben és intenzitással, mint korábban.”
Bármi is legyen Trump célja, egyelőre kivár, ami egyszerre jelentheti azt, hogy az ominózus megállapodás tényleg a spájzban van, avagy a vihar előtti csendet.
Előzmények – kínai szál, és a szaúdi erő
A Fehér Ház Irán válaszát várja egy egyoldalas, közös megállapodási nyilatkozatra (MOU), amely véget vetne a háborúnak, és keretet adna a részletesebb nukleáris tárgyalásoknak, – számolt be róla elsőként az Axios, míg a CNN legutóbbi jelentése szerint, Irán várhatóan ma adja meg a közvetítőkön keresztül válaszát a háború befejezésére irányuló amerikai javaslatra.
- A megállapodás többek között iráni moratóriumot tartalmaz a nukleáris dúsításra, míg az USA feloldja a szankcióit, és felszabadít több milliárd dollár befagyasztott iráni vagyont, valamint mindkét fél feloldja a Hormuzi-szoroson keresztüli átjárást korlátozó intézkedéseket.
Az Axios amerikai politikai forrásai megosztottak, egyesek szerint „nem vagyunk messze, de még nincs megállapodás,” a militáns héják azonban most is elutasítják a megegyezés lehetőségét.
Az említett háborút preferáló héjákkal, és Netanjahu elvárásaival szemben Trump úgy tűnik inkább a diplomáciai erőfeszítéseket helyezi előtérbe, annak is inkább, mivel a jövő hétre tervezett Xi Jinping kínai elnökkel várható találkozójára hangsúlyos győzelemmel a zsebében kíván megjelenni.
- megjegyzendő – a teheráni rezsim közvetítője Abbász Aragchi iráni külügyminiszter megelőzve Trumpot, az elmúlt órákban bejelentkezett Kínában, és közvetlenül moszkvai látogatása után tárgyalásokat folytatott a régióban kialakult helyzettel kapcsolatban.
Miközben Teheránban egyelőre gondolkoznak a válaszon, Trump szerdán optimistán nyilatkozott kerülve saját nyilvános tárgyalási határidőnek megerősítését.
„Olyan emberekkel tárgyalunk, akik nagyon szeretnének megállapodást. Meglátjuk, hogy egyetértenek-e, és ha nem, akkor röviddel ezután egyet fognak érteni,” – közölte az elnök egy fehér házi eseményen, de a várható áttörés időpontját hol egy héten, hol meghatározatlan határidőn belül említette.
Egy apró betűs rész, ami Irán ellenállását válthatja ki
Teherán az amerikai tárgyalásokon azt követelte, hogy Izrael állítsa le a libanoni csapásokat, így valószínűleg nem véletlen, hogy a Trump által optimistán hangoztatott áttörés küszöbén Netanjahu pontosan ebben az időszakban parancsot adott egy bejrúti légicsapásra két magas rangú Hezbollah-parancsnok ellen. Bejrútot először érte támadás a Trump által bejelentett tűzszünet, és azóta, hogy a légicsapások visszafogását kérte Netanjahutól az iráni, és libanoni béketárgyalások érdekében.
A Hormuzi akció leállítása mögött álló befolyásos szövetséges
Kivéve egy barátot, az Öböl-menti szövetségeseket, és nyilvánvalóan Izraelt is meglepte, hogy Trump elnök alig 36 órán belül egyszerűen felfüggesztette a Hormuzi katonai akciót.
A hétfőn életbeléptetett Szabadság Projekt ugyanis állítólag felháborította a szaúdiakat, – jelentette az NBC, és azonnali válaszul Rijád világossá tette, hogy nem teszi szabaddá légterét az amerikaiak számára, azaz nem engedélyezi az amerikai katonai repülőgépek felszállását a Rijádtól délkeletre található Prince Sultan légibázisról, sem a szaúdi légtér feletti átrepülést a művelet támogatására, – idézi a csatorna forrásait.
A felek közötti feszültséget Trump és Mohammed bin Szalmán szaúdi trónörökös közötti telefonbeszélgetés nem oldotta, és mivel a kritikus légterhez való hozzáférés elengedhetetlen támaszpontja az amerikai hadseregnek az elnöknek nem volt más választása, mint az akció szüneteltetése, – jelenti az NBC.
- Kulisszák mögött – egy szaúdi forrás az NBC Newsnak rávilágított, hogy Trump és a trónörökös „rendszeresen tartják a kapcsolatot,” – emellett szaúd-arábiai tisztviselők az elnökkel, JD Vance alelnökkel, az amerikai Középső Parancsnoksággal (CENTCOM), és Marco Rubio külügyminiszterrel is nyilvánvalóan egyeztettek.
Összegezve – a nemzetközi felségjelzésű hajók átsegítése, akár amerikai katonai tűz kíséretében Trump ugyanolyan váratlan – több szövetséges értesítése nélküli döntése volt, mint a két nappal későbbi felfüggesztése. Ilymódon, az elnök csak a művelet megkezdése után értesítette, többek között például Katar vezetőit.
- Fehér Házi tisztviselő szerint [NBC] a régióbeli szövetségeseket előre értesítették az amerikai erőfeszítésről a hajók Hormuzi-szoroson való áthaladásának segítésére, ugyanakkor egy közel-keleti diplomata megjegyezte, hogy az Egyesült Államok csak Trump bejelentése után egyeztetett Ománnal – „az USA bejelentést tett, és csak utána egyeztetett velünk,” – mondta a diplomata, hozzátéve, hogy „nem voltunk feldúltak vagy dühösek.”
- Továbbá, Trump kizárólag az akció megkezdése után hívta fel Katar emírjét, állítólag azért, hogy a tűzszüneti megállapodásról és annak „a tengeri biztonságra és a globális ellátási láncokra gyakorolt következményeiről” tárgyaljanak. Az eseményt megerősítő katari nyilatkozat szerint az emír hangsúlyozta a de-eszkaláció fontosságát.
A Hormuzi akció felfüggesztése után, az állítólagos lúdas rijádi forrás kitérő választ adott a történtekre, és arra vonatkozóan, hogy meglepődtek-e, azt választ adta – „az a probléma ezzel a feltevéssel, hogy a dolgok valós időben, gyorsan történnek,” – majd hozzátette, hogy Szaúd-Arábia „nagyon támogatta” Pakisztán diplomáciai erőfeszítéseit az Irán, és az Egyesült Államok közötti megállapodás közvetítésében a háború lezárására, ami újfent rávilágít Rijád kettős játékára, miszerint hol az iráni rezsim elleni erőteljes hadműveletet szorgalmazza Washingtonban, hol pedig a békemegállapodás elkötelezett támogatójaként szólal fel.
Megjegyzés
Az amerikai hadsereg vadászgépeket, légi utántöltő repülőgépeket, és légvédelmi rendszereket tart fenn a szaúd-arábiai Prince Sultan légibázison. A szaúdiak korábban engedélyezték az amerikai gépek felszállását, valamint a közelben állomásozók átrepülését, az iráni háború alatt.
„A geopolitikai helyzet miatt szükség van a regionális partnerek együttműködésére, hogy felhasználhassuk légterüket a határaik mentén,” – közölte az NBC-nek nyilatkozó amerikai tisztviselő, hozzátéve, miszerint egyes esetekben nincs más lehetőség elkerülésükre. A katonai vadászgépek támogatása kritikus a hajók védelméhez a Szabadság Projekt során, lényegében egy védelmi ernyőt biztosítva. Az amerikai hadsereg az ABO kifejezést használja (access, basing and overflight – hozzáférés, bázis, és átrepülés) más országok területeinek használatára vonatkozó engedélyre. A vadászgépeknek, utántöltő gépeknek, és támogató repülőgépeknek egyaránt engedélyre van szükségük a kulcsfontosságú regionális szövetségesektől, így Szaúd-Arábia és Jordánia kritikus a bázisteremtés szempontjából, Kuwait az átrepüléshez, Omán pedig mindkettő esetében, illetve a haditengerészeti logisztikához egyaránt nélkülözhetetlen szövetséges.
The post Iráni háború vagy leállás? – háttérben a szaúdi nyomás first appeared on Új Kelet Live.