ujkeletlive
Összefoglaló: Trump „gyengéd figyelmeztetésnek” nevezte a Hormuzi-szorosnál kialakult újabb tengeri tűzpárbajt, hangsúlyozva, hogy a tűzszünet továbbra is érvényben van. Miközben Washington az „Epic Fury” hadművelet sikerét és az iráni gazdaság összeomlását hirdeti, egy kiszivárgott CIA-elemzés szerint Teherán katonai képességei nagy részét megőrizte, és a blokád ellenére még hónapokig képes az ellenállásra.
Omer 36
Tegnap esti tengerentúli jelentések eleinte még arról számoltak be, hogy Irán „tanulmányozza” az Egyesült Államok „egyoldalas” követeléseit a háború befejezésére, majd hirtelen a Hormuzi-szoros körül kialakult újabb csetepatéról szóló hírek kerültek címlapra.
A teheráni állami média szerint az iráni haditengerészet három amerikai rombolót vett célba, míg washingtoni hírcsatornáknak amerikai források megerősítették, miszerint erőik csapásokat mértek az olajút mentén található célpontokra.
A helyszínen kialakult parázs helyzet közepette a felek végül egymást okolták a támadás elindításával.
Az Egyesült Államok Központi Parancsnoksága (CENTCOM) közleményében tudatta, hogy erőik „provokáló iráni támadásokat fogtak fel, és önvédelmi csapásokkal válaszoltak,” miközben az amerikai haditengerészet három rombolója áthaladt a szoroson; mire Irán azzal vádolta az Egyesült Államokat, hogy megsértette a két ország közötti tűzszüneti megállapodást azáltal, hogy több célpontra is csapást mért a szorosban, és annak környékén.
A háború újraindítására vonatkozó találgatásoknak Donald Trump elnök vetett véget, mondván, hogy a tűzszünet továbbra is érvényben van, az amerikai megtorlócsapásokat mindössze „gyengéd figyelmeztetésnek” nevezte.
A háttérben – az Axiosnak nyilatkozó amerikai tisztviselő szerint a tűzpárbaj azután tört ki, hogy iráni hajók tüzet nyitottak – USS Truxtun; USS Rafael Peralta, USS Mason amerikai rombolókra, melyek kereskedelmi hajókat kísértek volna át a a Hormuzi-szoroson az Ománi-öböl irányába. Az amerikai erők viszonozták a támadást, miközben robbanások hallatszottak az iráni Keshm, és Bandar-Abbász kikötőkben.
Az incidens a héten a második súlyos eszkaláció, azt követően, hogy Trump továbbra is erőlteti a nemzetközi felségjelzésű hajók amerikai katonai kíséretével történő áthaladást az iráni blokád alatti szoroson. A hét elején életbeléptetett Szabadság Projekt hétfői mérlege – az Egyesült Arab Emírségekre kilőtt 15 iráni rakéta, és 4 drón tüzet okozva többek között egy kulcsfontosságú olajlétesítményben; emellett egy Dél-koreai tanker kigyulladása, miközben Ománt is támadás érte. Másrészt, az Egyesült Államok állítása szerint 6 kisebb iráni hajót süllyesztettek el, miközben rombolóik rakétatámadásnak voltak kitéve. Ez utóbbi esetében Washington tagadja az amerikai hajók elleni támadást, míg Irán a kis csónakok megakasztását.
Az amerikai kísérettel párosuló Projektet Trump alig 36 órán belül felfüggesztette, majd úgy tűnik mégis engedélyezte az áthaladási kísérletet. Másrészről, az elnök mind a hétfői, mind a tegnap éjszakai incidens mértékét igyekszik jelentéktelennek beállítani, bár emiatt Szaúd Arábia, és Kuvait hirtelen felfüggesztették a területükön lévő bázisok, és légterük amerikai használatát, mivel a „szaúdi tisztviselőket feldühítette, hogy a Pentagon elbagatellizálta a hétfői iráni csapásokat,” – állítja a Foxnews riportere, hozzátéve, hogy mindkét ország azóta állítólag feloldotta légterük, és bázisaik használatára vonatkozó tiltást.
Viharos tűzszünet
„Igen, érvényben van. Ma próbálkoztak velünk. Elsöpörtük őket,” – utalt Trump a tűzszünet folytonosságára újságírók előtt, míg legutóbbi javaslatára vonatkozó megállapodás esélyeit illetően, úgy vélekedett – „lehet, hogy nem jön össze, de bármelyik nap megtörténhet. Úgy gondolom, ők [Irán] jobban akarják az egyezséget, mint én.”
Miközben, az amerikai erők okozta „hatalmas károkat” Trump saját platformján is ismertette, – „három világszínvonalú amerikai romboló éppen most haladt át, igen sikeresen, tűz alatt a Hormuzi-szorosból kifelé. A három rombolóban nem esett kár, de hatalmas kár érte az iráni támadókat. Teljesen megsemmisültek számos kisebb hajóval együtt,” – állítja az elnök, majd újabb támadásokkal fenyegette meg Iránt, -„egy normális ország megengedte volna ezeknek a rombolóknak az áthaladást, de Irán nem egy normális ország. ŐRÜLTEK vezetik őket, és ha esélyük lenne atomfegyvert használni, megtennék, kétség kívül. De soha nem kapják meg rá a lehetőséget, és ahogy ma is kiütöttük őket, a jövőben sokkal keményebben, és sokkal erőszakosabban fogjuk kiütni őket, ha nem írják alá a megállapodást, GYORSAN!”
Mekkora valóban a 40 napos háború alatt Iránnak okozott kár
Donald Trump elnök, és külügyminisztere Marco Rubio a héten hangsúlyozta az Irán elleni ‘Epic Fury’ hadművelet végét, hangsúlyozva, hogy az amerikai vezetés jelenlegi tevékenysége a Hormuzi-szoros megnyitására összpontosul, miközben megállapodásra törekszik Teheránnal a nukleáris leszerelést illetően, ami az elnök szerint elérhető közelségbe került a rezsimre gyakorolt gazdasági nyomás révén, még ha Teherán fájdalomküszöbe magas is.
Amerikai kormányzati döntéshozók elé a héten tárt bizalmas CIA-elemzés azonban arra a következtetésre jutott, hogy Irán legalább három-négy hónapig képes túlélni az amerikai tengeri blokádot, mielőtt súlyosabb gazdasági nehézségekkel kellene szembenéznie, – jelentette a The Washington Post, rávilágítva, hogy a CIA-elemzés megállapításai éles ellentétben állnak a Trump-kormányzat azon nyilvános kijelentéseivel, melyek szerint a rezsim az összeomlás szélén áll.
Az amerikai hírszerzés Iránnal kapcsolatos titkos értékelései, ellentétben a kormányzat nyilvános nyilatkozataival sokkal reálisabb képet tárnak fel a valódi iráni állapotokról, megállapítva azt is, hogy Teherán a többhetes intenzív amerikai, és izraeli bombázás ellenére jelentős ballisztikus rakétaképességekkel rendelkezik.
- Irán megőrizte háború előtti mobil indítóállásainak mintegy 75 százalékát, és a rakétakészleteinek nagyjából 70 százalékát, – idézi a Post az ügyet ismerő forrást, hozzátéve azt is, bizonyítékok mutatnak rá, hogy a rezsim képes volt helyreállítani, és újranyitni szinte az összes földalatti tároló létesítményét, megjavított néhány sérült rakétát, sőt, olyan új rakétákat is összeszerelt, melyek a háború kezdetekor már majdnem készen voltak.
- Gazdasági fájdalomküszöb – a negyven napig tartó intenzív bombázások és a felsővezetők likvidálása, illetve azt követően a bevezetett olajblokád „valódi és fokozódó károkat” okoz, elvágva a kereskedelmi útvonalakat, és megtizedelve a bevételeket –, a CIA szerint azonban a teheráni vezetés bízik abban, hogy túlélheti az amerikai politikai, és katonai nyomást akár hónapokig. Ilyen hosszú távú háborús készültségre, beleértve a Hormuzi-szoros kettős blokádját- Trumpnak azonban nem valószínű, hogy meglesz a megfelelő politikai háttere, miközben a félidős választások közeledtével népszerűsége mélypontjára zuhant a háború miatt.
Ellentmondva a hírszerzés adatainak, és a valós helyzetet másképpen összegezve, Trump a héten úgy nyilatkozott, hogy az iráni gazdaság már összeomlott, valutájuk értéktelen, rakétáik többségét pedig megsemmisítették.
Az elnök, Pete Hegseth védelmi miniszter, illetve más tisztségviselők következetesen elsöprő amerikai katonai győzelemként mutatják be a hadműveletet, annak ellenére, hogy Irán még mindig nem fogadta el Washington követeléseit az urándúsítás leállítására, a készletek átadására, és természetesen a Hormuzi-szoros újranyitására vonatkozóan.
A Postnak nyilatkozó egyik tisztviselő úgy véli, hogy Irán ellenállóképessége a tartós gazdasági nehézségek elviselésére sokkal nagyobb, mint amire a CIA következtet – „a vezetés radikálisabbá, elszántabbá vált, és egyre biztosabbak abban, hogy túlélhetik az amerikai politikai akaratot.”
A hírszerzési becslése szerint Irán 90-120 napig – vagy tovább is kitarthat, a blokád miatt üresen álló tankerekben tárolja az olajat, és csökkenti a kitermelést, hogy a kutak működőképesek maradjanak. Az elemzés szerint a rugalmasságot méginkább alábecsülhetik, ha Iránnak sikerül szárazföldi úton, például vasúton Közép-Ázsián keresztül olajat ácsempésznie.
Ami a fegyvereket illeti, Iránnak a háború előtt mintegy 2500 ballisztikus rakétája, és több ezer drónja volt. Másrészt, a vizuális vizsgálatok szerint az iráni válaszcsapások legalább 228 Közel-keleti létesítményt, vagy eszközt rongáltak meg amerikai katonai bázisokon, ami jóval több, mint amit az amerikai kormány elismer.
Ráadásul, a Hormuzi-szoros ellenőrzéséhez a drónok fontosabbak a rakétáknál, melyeket kis raktárakban, könnyen elrejthető helyeken is le lehet gyártani.
„Elég egyetlen drón, amely eltalál egy hajót, és senki nem fog többé biztosítást kötni az olajszállítókra,” – idézi a Post Danny Citrinowiczt, a tel-avivi Nemzetbiztonsági Tanulmányok Intézetének kutatóját, aki rávilágít arra is, miszerint – „a probléma az, hogy ők nem gondolják úgy, hogy meg kellene adniuk magukat; emellett, ami a rezsim megdöntésére, és képességeinek felszámolására irányult, az végül egy erősebb iráni rezsimet hagyhat hátra, amely megtartotta rakétaképességeit, és az urándúsítást a saját földjén.”
https://anchor.fm/s/51fceecc/podcast/rss
The post Trump szerint „gyengéd figyelmeztetés” volt az újabb Hormuzi tűzpárbaj first appeared on Új Kelet Live.