ujkeletlive
Omer 37
A Hormuzi kettős blokád feszültsége a napokban egymást követően kétszer is tűzpárbajt eredményezett Irán, és az amerikai erők a végső összeomláshoz közel sodorva az amúgy is érzékeny tűzszünetet.
Donald Trump elnök mindkét esetben jelentéktelennek állította be az eseményeket, míg a legutóbbi péntek hajnali incidenst követően, a tűzszünetre vonatkozóan kijelentette – „igen, érvényben van. Ma próbálkoztak velünk. Elsöpörtük őket,” – míg legutóbb Washington legutóbbi javaslatára vonatkozó megállapodás esélyeit illetően, úgy vélekedett – „lehet, hogy nem jön össze, de bármelyik nap megtörténhet. Úgy gondolom, ők [Irán] jobban akarják az egyezséget, mint én.”
Izraelben azonban a harcok újraindítását szorgalmaznák, és az említett incidensek, illetve Trump békemegállapodás javaslatainak elutasítására felkészülve a Miniszterelnöki Hivatal többször is azt azt üzenetet közvetítette, hogy Binjámin Netanjahu miniszterelnök és az elnök kész tervei révén – konkrétan az iráni energialétesítmények támadása, és a felsővezetők likvidálása, csak idő kérdése a tűzszünet összeomlása.
Trump, és hasonlóképpen Irán feszegetve a határokat ugyan, de nem sietik el a háború ismételt berobbanatását, noha a Kan közszolgálati csatorna izraeli politika forrása szerint az elnök a múlt héten már a támadások megújítására készült, de végül meggondolta magát.
Jeruzsálemben úgy tudják, hogy komoly amerikai előkészületek zajlottak az iráni nemzeti energetikai infrastruktúra megtámadására, de az elnök többek között megbízottai, Steve Witkoff és Jared Kushner tanácsára visszakozott, és egyelőre sem az USA, sem a teheráni rezsim nem érdekelt a kinetikus támadásokhoz való visszatérésben.
Trump negyven napig tartó intenzív bombázások után jelentett be eleinte két hetes tűzszünetet, amelyet határozatlan ideig meghosszabbított időt hagyva Irán nukleáris leszerelésére irányuló béketárgyalási erőfeszítéseknek. Időközben mindkét fél blokádot tart fenn a Hormuzi-szoroson, az USA az iráni olajforgalomnak gátat szabva gyakorol nyomást a teheráni rezsimre a háború befejezését biztosító feltételek elfogadására, míg Irán újabb aknákat elhelyezve továbbra megakadályozza a olajszállítók áthaladását.
A jelenlegi köztes – se kinn, se benn állapotban, Trump reményei szerint a fojtó gazdasági nyomás alatt az iráni rezsim megadja magát a feltételeknek, míg Teheránban úgy vélik, hogy az idő nekik dolgozik.
Egyelőre az Egyesült Államok egyelőre a háborút lezáró egyoldalas megállapodás-memorandumra (MOU) várja a választ, mely megállapodás keretet adna a részletesebb nukleáris tárgyalásoknak, eközben pedig JD Vance alelnök tegnap az egyik kulcsfontosságú közvetítővel, Mohammed bin Abdulrahman al-Thani katari miniszterelnökkel találkozott az ügy érdekében, – jelentette az Axios.
- „a találkozón a miniszterelnök hangsúlyozta, hogy minden félnek pozitívan kell reagálnia a folyamatban lévő közvetítési erőfeszítésekre, oly módon, amely megnyitja az utat a válság gyökereinek békés eszközökkel, és párbeszéden keresztül történő kezeléséhez, és elvezet egy átfogó megállapodáshoz, amely tartós békét hoz a térségben,” – összegez a katari Külügyminisztérium nyilatkozatában.
Hivatalosan ugyan Pakisztán közvetít a felek között, a Fehér Házban azonban különösen hatékony közvetítőként számítanak a dohai közreműködésre az Iránnal folytatott tárgyalások során, – idéz az Axios az ügyben jártas amerikai tisztviselőket, mondván, a katari miniszterelnök kizárólag a péntek reggeli Vance-találkozó miatt utazott Washingtonba, és utána el is hagyta a várost.
A tűzszünet bejelentése után rögtön létrejött iráni-amerikai csúcstalálkozó első fordulója után megakadtak a további tárgyalások, majd a katariak indították újra a háttérben zajló közvetítési erőfeszítéseiket.
- Az Axios, ügyet ismerő két forrása szerint a katariak a legalább három háttércsatorna egyikét működtetik az USA és Irán között, úgy mint:
- tartják a kapcsolatot az iráni döntéshozatalban részt vevő magas rangú Forradalmi Gárda-tábornokokkal;
- emellett koordinálják erőfeszítéseiket a pakisztáni közvetítőkkel
Február 28-án a teheráni rezsim ellen kirobbantott amerikai-izraeli háború intenzív harcai során, Irán korábbi ígéretéhez híven elsősorban a régióban található amerikai létesítmények, és katonai bázisok ellen indított megtorlócsapásokat, így Katart, illetve az ország területén lévő amerikai érdekeltségeket, illetve az energetikai infrastruktúrákat sem kímélte. Állandó tűz alatt a dohai vezetés sokáig nem volt hajlandó közvetíteni Irán, és az USA között, mígnem a tűzszünet után is Washington komoly erőfeszítésébe tellett Katar meggyőzése az ügy érdekében.
A sikeres katari közvetítés reményében, és az iráni válaszra várva Marco Rubio külügyminiszter pénteken újságírók előtt közölte – „látni fogjuk, mit tartalmaz válaszuk. Reméljük, hogy valami olyasmi, ami komoly tárgyalási folyamatba vihet minket. Remélem, komoly ajánlat lesz. Tényleg remélem.”
Eközben, az USA ugyan módosította az Iránnal kapcsolatos ENSZ-határozattervezetet, Kína és Oroszország azonban továbbra élni fog vétójogával, – jelentette a Reuters hírügynökség.
A Biztonsági Tanács tagjaival megosztott frissített tervezet ezúttal nem tartalmazza az ENSZ Alapokmány VII. fejezetére való hivatkozást, amely lehetővé tenné a Tanács számára szankciók, vagy akár katonai fellépés bevezetését, de a kemény Irán-ellenes megfogalmazás változatlanul megmaradt. Ezenkívül, a Bahrein-el közösen megfogalmazott javaslat egy olyan záradékot is tartalmaz, miszerint a rendelkezések iráni be nem tartása esetén, a Tanács „újra összeül, hogy hatékony intézkedéseket fontoljon meg… beleértve a szankciós intézkedéseket is, annak érdekében, hogy biztosítsa a navigáció szabadságát a térségben,” – idézi a Reuters a kiszivárogtatott dokumentumot.
Az nem világos, hogy Washington mikor szándékozik szavazásra bocsátani a tervezetet, de a jelenlegi vázlat kínos árnyékot vet Donald Trump május 14-15.-én Xi Jinping kínai elnökkel tervezett pekingi találkozójára.
Előzmények
Az iráni olajszállítmányok blokádja mellett, Washington a Biztonsági Tanácshoz benyújtott határozattervezettel gyakorolna erőteljes nyomást, amely arra szólítja fel Iránt, hogy hagyjon fel a támadásokkal, és aknatelepítéssel a Hormuzi-szorosban.
Megjegyzendő, hogy a szöveg ugyan nem engedélyezi explicit módon az erő alkalmazását, de nem is zárja ki azt, és „ismételten megerősíti a tagállamok jogát… hogy megvédjék hajóikat a támadásoktól és fenyegetésektől, beleértve azokat is, amelyek aláássák a navigációs jogokat és szabadságokat,” következésképpen borítékolható a kínai vétó.
A Reuters-nek nyilatkozó diplomaták szerint a határozat eredeti változata eleve erős kínai és orosz ellenkezésbe ütközött, míg az említett kisebb változtatás szintúgy nem semlegesíti a kínai, és orosz kifogásokat.
Peking ENSZ-képviselete nem kommentálta az új tervezetet, az orosz misszió pedig nem reagált azonnal, majd egy csütörtöki nyilatkozatban Moszkva kijelenti, hogy a Biztonsági Tanács tagjainak tartózkodniuk kell az „egyoldalú és konfrontatív határozattervezetek erőltetésétől, amelyek újabb eszkalációs hullámot válthatnak ki a Közel-Keleten. Pontosan ezért blokkolta április 7-én Oroszország Kínával együtt a Hormuzi-szoros helyzetéről szóló határozattervezet elfogadását.”
Rubio a javasolt határozatot az ENSZ hasznosságának tesztjeként állította be, és még kedden felszólította Kínát és Oroszországot, hogy ne vétózzák meg.
The post Irán: katari közvetítés, és orosz-kínai vétó várható az amerikai ENSZ BT javaslatra first appeared on Új Kelet Live.