Magyar Péter miniszterelnök: szembenézésre, igazságtételre, megbékélésre és újrakezdésre van szükség

Magyar Péter azt kérte a tömegtől, hogy most ünnepeljenek, örüljenek.

Végre legyen tánc

– mondta a miniszterelnök.

Köszönjük, hogy velünk vagytok. Isten áldja a szabad Magyarországot. (…) A haza minden előtt

– zárta beszédét Magyar Péter.

Magyar Péter szerint a következő évek legfontosabb feladata, hogy meg kell tanulni közösségként tekinteni magunkra.

Akik csalódottak az eredmények miatt, azokra is szükség van.

Együtt fogjuk újjáépíteni Magyarországot, mert nincs jobb, nincs bal, csak magyar

– mondta az új miniszterelnök.

Egy ország valódi ereje nem a győztesek mandátumszámában mérhető, hanem hogy hogyan bánunk a legelesettebbekkel

– fogalmazott.

Megjegyezte, az emberek nélkül nem szeretnének és nem is tudnak kormányozni.

Minden magyar embert képviselni fogunk, de ehhez ti is kelletek

– mondta Magyar Péter.

Magyarország nem a gyűlölet és félelem országa, hanem „bátor, szabad és tisztességes emberek hazája”.

Magyar Péter szerint a mai

a szabad, demokratikus Magyarország első napja.

Mindig emlékezni fogunk a szabadságszerető emberek rendszerváltó erejére

– mondta Magyar Péter, köszönetet mondva a magyar embereknek.

Magyar Péter elmondta, az elmúlt két évben 700 magyar településen járt.

Megjegyezte, soha nem felejti el, amit azok a magyar emberek tanítottak neki, akikkel találkozott.

Magyar Péter arról beszélt, hogy a hatalmi gépezezet csak hús-vér emberek győzhetik le.

Ennél nagyobb erő nincs

– mondta.

Szerinte ezt majd a történelemkönyvekben fogják tanítani.

Magyarország képes talpra állni, újra hinni önmagában, és képes közös hazája lenni minden magyar embernek

– mondta a Kossuth téren Magyar Péter.

A frissen megválasztott miniszterelnök a tömegnek azt mondta, visszavették a Parlamentet a maguk számára, amely épület korábban „az elnyomás, a hatalmi gőg és a kivagyiság szimbóluma volt”.

Ez itt most a ti hazátok, a ti rendszerváltásotok, a ti országgyűléseket, és mi ezt most köszönjük nektek

– fogalmazott Magyar Péter.

A földkerekség minden kontinense elámulva, irigységgel figyelte és figyeli a csodát, amit a magyar emberek véghez vittek és visznek

– mondta a miniszterelnök.

Ma minden szabadságszerető ember a világon szeretne egy kicsit magyar lenni

– tette hozzá.

Az Országgyűlésben tartott miniszterelnöki beszéde után most a Parlament előtt, a Kossuth téren összegyűlt tömegnek tart beszédet Magyar Péter.

Rég nem láttunk ennyi mosolyt

– mondta az újonnan megválasztott miniszterelnök.

Magyar Péter beszéde lezárásában felidézte Varga Bélát, az 1946 előtti utolsó szabadon választott nemzetgyűlés egykori elnökét, aki 1990-ben – emigrációból hazatérve – az alakuló ülésen figyelmeztető szavakat mondott. Ezt a gondolatot emelte át a jelenbe:

A szabadság súlyos felelősség. Felelősség a hazánkért, felelősség egymásért, felelősség azért, hogy milyen országot hagyunk a gyermekeinkre. Rajtunk múlik, hogyan élünk azzal a szabadsággal, amit a magyar nemzettől most kaptunk ajándékba.

Beszédét ezt követően a következő szavakkal zárta:

Isten áldja Magyarországot! Isten áldjon meg minden magyart itthon és szerte a nagyvilágban.

Az új miniszterelnök ezt követően minden frakcióhoz szólt: azt kérte, hogy a képviselők – akár kormánypártiak, akár ellenzékiek – értsék meg a választás üzenetét és történelmi súlyát.

Külön kitért a kétharmados többséggel rendelkező kormánypárti frakció felelősségére, és figyelmeztetett arra, hogy a választási győzelmet nem szabad „erkölcsi és politikai tévedhetetlenséggel” összekeverni. Saját oldaláról azt ígérte: a hatalmat korlátként is kezelik, átfogó felülvizsgálatot indítanak az alkotmányos rendszerben, megerősítik a fékek és ellensúlyok rendszerét, helyreállítják a „valódi intézmények” függetlenségét, és kezdeményezik a miniszterelnöki ciklusok számának korlátozását.

A saját képviselőinek külön erkölcsi mércét is felállított: azt kérte, úgy lépjenek be nap mint nap a parlamentbe, hogy másfél–két évvel korábbi önmaguk is büszke lehessen rájuk. Azt is mondta: a hatalom első kísértése, hogy elfeledteti, honnan hová indultak, és kikért vállalták a feladatot.

Ezt követően a Fideszes képviselőkhöz fordult, és azt mondta, a parlamenti munkát kölcsönös tisztelettel kell megkezdeni. A kijelentés után azonban egy ügy mellett nem ment el szó nélkül, ez pedig „Ágh Péter ügye” volt.

 Vas megye 2. választókerületében (Sárvár központtal) elindult egy Magyar Péter nevű személy is, aki a szavazatok 1,64%-át vitte el, összesen 909 szavazatot. Az első két hely között ennél kisebb különbség volt, mindössze 248 szavazat döntött a mandátum sorsáról, Ágh Péter 46,25%-ot, Strompová Viktória 45,80%-ot kapott.

Ígérete szerint az ilyen – a magyar demokráciához méltatlannak tartott – gyakorlatokat ki fogják vezetni a közéletből. Emellett azt mondta, nem lehet jogállamot és demokráciát „manipulatív, piti, jogellenes” választási módszerekre építeni, és külön súlyosnak nevezte, hogy a kampányban valakinek a magyarságát is kétségbe vonták felvidéki származása miatt.

 Strompová Viktóriát, a Tisza jelöltjét felvidéki származása miatt Lázár János a kampányban „szlovák asszonynak” nevezte.

Ezt követően Magyar Péter békésebb hangnemet ütött meg: a Fidesz-képviselőket ugyanakkor nem ellenségként, hanem a nemzet újraegyesítéséhez szükséges szereplőként írta le. Hangsúlyozta, hogy ők a kisebbségbe szorult, csalódott és sokszor bizonytalan állampolgárok képviseletét látják el, ezt tiszteletben tartják. Mint modnta, a kormányzati felhatalmazás nem teszi kevésbé fontossá azokat a milliókat, akik más jövőt képzeltek el.

Végül azt kérte tőlük:

legyenek ellenfelek és szigorú bírálók, ha kell, de legyenek partnerek abban, hogy Magyarország tiszta, átlátható, közös ország legyen.

Magyar Péter ezt követően a „működő” és az „emberséges” Magyarország fogalmát bontotta ki, mint a Tisza egyik nagy ígéretét.

Működőnek azt az államot nevezte, amely végre elvégzi a feladatát: gyógyít, tanít, véd, megszervezi a közlekedést, biztonságot ad, esélyt teremt, és pontosan elszámol a rábízott vagyonnal.

Emberségesnek pedig azt az államot, amely nem felejti el, hogy minden döntés mögött emberi sorsok állnak – gyermekeké, szülőké, időseké, betegeké, dolgozóké, tanároké, ápolóké, rendvédelmi és szociális dolgozóké, vállalkozóké, gazdáké, diákoké, valamint a külhoni és külföldön élő magyaroké.

Ezt követően Magyar Péter „újrakezdést” és „tégláról téglára” történő újjáépítést ígér. Ez alatt az elmondása szerint az államot, a bizalmat, a közszolgáltatásokat, a tisztességes versenyt, a nemzeti összetartozást és a reményt érti.

Víziójában egy olyan országról beszél, amelyben:

• a szegénységből van felemelkedési esély,
• ahol az idősek megbecsültek, a nyugdíj biztonságot ad, és senkinek nem kell alapvető szükségletek között választania.
• Ígéretet tesz az egészségügy helyreállítására (működő kórházak, elérhető háziorvosok, megbecsült ápolók és orvosok).
• Állítja, a bölcsőde–óvoda–iskola újra a felemelkedés kapuja lesz, és a tudás nem kiváltság.
• hazavárja a külföldön élőket, Magyar Péter szerint ugyanis érdemes lesz hazatérni és itthon jövőt tervezni.
• Tisztes megélhetés, bérek fokozatos, európai szintű felzárkóztatását.

Olyan Magyarországot fogunk építeni, ahol a beruházó minden beruházó tiszteletben tartja a törvényeinket, a környezetünket, a munkavállalóinkat és a helyi közösségeink biztonságát

– jelentette ki.

Ezt követően kijelentette: a közvagyon ismét a nemzeté lesz, nem pedig politikai kapcsolatok, párthűség és személyes

Külpolitikai-irányként azt ígéri, Magyarország visszaszerzi becsületét Európában és a világban, nem sodródik ki a saját szövetségi rendszereiből, nem „hajbókol” idegen érdekek előtt, és nem keveri össze a szuverenitást a magányossággal.

Magyarország helye Európában van, és mi erős, megbecsült, saját érdekeit világosan képviselő európai Magyarországot építünk.

A magyar emberek most saját maguknak adtak egy történelmi esélyt, és ezt az esélyt kötelességünk megőrizni, azzal jól sáfárkodni – folytatta beszédét Magyar Péter.

A beszédben ezután kifejezetten a társadalomhoz fordul, és azt kéri, hogy a polgárok tanuljanak a múlt hibáiból, és „ne hagyják magukra a politikusokat a politikával”.

Arra biztat, hogy figyeljék a döntéshozókat, kérjék számon az ígéreteket, vitatkozzanak a hatalommal, és ne engedjék, hogy bárki visszaéljen a tőlük kapott felhatalmazással.

Magyar Péter ezt követően kiemelte: a politika miatt megszakadt családi, baráti, szomszédsági viszonyokat is helyre kellene állítani, és ezúttal nem meggyőzni vagy legyőzni kell egymást, hanem megérteni.

Ezt követően a frissen választott magyar miniszterelnök megígérte, hogy

a rövidesen megalakuló Tisza-kormány minden magyar kormánya lesz.

Magyar Péter ezt követően kijelentette: a magyar államnak végre minden ember felé ugyanazzal a tisztelettel, méltósággal és felelősséggel kell fordulnia.

Ne csak a gazdagok, ne csak a befolyásosak, ne csak a politikailag hűségesek, hanem mindenki, aki ebben az országban él, dolgozik, gyermeket nevel, adót fizet, remél és jövőt szeretne magának, mert a haza nem kiváltság. A haza közös otthon és a magyar államnak végre minden ember felé ugyanazzal a tisztelettel, ugyanazzal a méltósággal és ugyanazzal a felelősséggel kell fordulnia.

A beszéd innen visszakanyarodott a korábbi hármas ívhez.

Ha túl leszünk a szembenézésen és az igazságtételen, akkor megbékélésre van szükség

– folytatta gondolatmenetét Magyar Péter.

Ezután úgy fogalmazott, az elmúlt két évtized áldozatainak sora hosszú: olyan emberekről beszélt, akiknek az állam a védelem helyett kiszolgáltatottságot jelentett, akik segítséget kértek, de hallgatást kaptak, és akik bíztak az intézményekben, mégis cserbenhagyták őket.

A megbocsátás nem felejtés. Valódi megbékélés nem születhet kimondatlan fájdalmakra, elhallgatott bűnökre és feldolgozatlan, elvarratlan sebekre sem.

Ezt követően frissen megválasztott és felesküdött magyar miniszterelnökként bocsánatot kért:

• a bicskei áldozatoktól,
• a Szőlő utcai áldozatoktól,
• valamint a magyar gyermekvédelmi rendszer minden áldozatától.

Üzenetként azt mondta nekik: nincsenek egyedül, az ország „mostantól nem fordítja el a fejét”, mert az állam kötelessége megvédeni a rábízott gyerekeket, és ez nem tűr halasztást, magyarázkodást vagy politikai mellébeszélést.

Magyar Péter ezután bocsánatot kért mindazoktól, akik az elmúlt évtizedekben azt tapasztalták, hogy az állam nem egyformán védi és nem egyformán tiszteli a polgárait. Bocsánatot kért az elvesztegetett lehetőségekért, a megaláztatásokért, a leszakadás újratermelődéséért. Bocsánatot kért civilektől, tanároktól, újságíróktól, egészségügyi dolgozóktól és közéleti szereplőktől, akiket szerinte megbélyegeztek, meghurcoltak vagy ellenségként kezeltek, mert felemelték a hangjukat, kiálltak az elesettek mellett, kritikát fogalmaztak meg, vagy egyszerűen más véleményt képviseltek.

Ezt követően hangsúlyozta:

Az elmúlt évek legsúlyosabb bűne az volt, hogy a politika szándékosan szembefordította a magyart a magyarokkal. Családokat, barátságokat, közösségeket szakított szét a gyűlölet, a megbélyegzés és az állandó uszítás.

Magyar Péter kijelentette: gyerekek nőttek fel gyűlöletkampányok közepette, idősek rettegtek a jövőtől, a háborútól és egymástól, és egy egész ország lelkiállapotát mérgezte meg a mesterséges félelemkeltéssel „cinikusan játszadozó” politika. Hozzátette:

a magyar állam ilyet többé nem tehet a saját polgáraival.

Magyar Péter ezt követően éles felszólítást intézett azokhoz a közjogi méltóságokhoz és intézményvezetőkhöz, akik szerinte az „elmúlt rendszer” politikai kiszolgálóivá váltak.

Legyen bennük egyszer bátorság szembenézni a saját felelősségükkel és félreállni Magyarország demokratikus megújulásának az útjából. Mondjanak le ma, de legkésőbb május 31-ig és kezdje a sort rögtön Sulyok Tamás

– mondta ki Magyar Péter.

Ezután kijelentette: az államfő méltatlanná vált az egész nemzet és a jogállamiság képviseletére, mivel az elmőlt két évben nem szólalt fel akkor, amikor szükség lett volna rá. Az új kormányfő példákat is sorolni kezdett:

• Nem állt ki akkor, amikor Orbán Viktor a fél országat kiirtandó rovarnak (poloskának) nevezte;
• amikor bírókat, művészeket és civileket fenyegetés vagy vegzálás ért;
• amikor gyermekvédelmi ügyekben a sértettek mellett kellett volna kiállni;
• amikor a titkosszolgálatokat a legnagyobb ellenzéki pártra „küldték”;
• illetve amikor közpénzmilliárdokból „háborús gyűlöletet” öntöttek a társadalomra.

Magyar Péter az igazságtétel esetében kijelentette: az új Országgyűlés megalakulása után az első intézkedések között benyújtják a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalról szóló törvényt.

Ezt a tervezett intézményt a „2026-os rendszerváltás” egyik legfontosabb pillérének nevezte, amelynek feladata az elmúlt húsz év közvagyont érintő visszaéléseinek feltárása, a korrupciós és vagyonkimentési konstrukciók kivizsgálása, a büntetőeljárások előkészítésének és támogatásának segítése, valamint a jogellenesen megszerzett közvagyon visszaszerzése minden törvényes eszközzel.

Magyar Péter azt is kijelentette: az új hivatal nem a kormány alá rendelt politikai eszközként működne, hanem autonóm, független állami szervként, amely kizárólag az Országgyűlésnek tartozna beszámolással.

A hitelesség feltételeként a függetlenséget, a szakmaiságot és az átláthatóságot nevezte meg, mondván:

mert az igazságtétel csak akkor lehet hiteles, ha maga az intézmény is jogállami alapokon áll.

• Az ezt követő felsorolás alapján a hivatal vizsgálati fókuszába kerülne:
• az állami közbeszerzések rendszere,
• a koncessziós szerződések,
• az alapítványokba kiszervezett közvagyon,
• az állami beruházások túlárazzásai,
• az uniós forrásokkal kapcsolatos visszaélések,
• a Magyar Nemzeti Bankhoz kötődő pénzügyi konstrukciók,
• a TAO-rendszer pénzmozgásai,
• a magántőkealapok szerepe,
• valamint minden olyan ügylet, ahol felmerülhet a közvagyon sérelme és különféle bűncselekmények gyanúja.

A szembenézés után, és csak utána igazságtételre van szükség. Az igazságtétel a demokratikus újjáépítés egyik alapfeltétele – jelentette ki az új miniszterelnök.

Ezt követően arról beszélt, hogy nem lehet új korszakot építeni elhallgatott bűnökre, eltitkolt szerződésekre, magánérdekek szolgálatába állított közvagyonra és következmények nélkül hagyott hatalmi visszaélésekre.

Magyar Péter hozzátette: a magyar embereknek joguk van megismerni, miként működött az elmúlt évtizedek hatalmi rendszere, és milyen döntések vezettek oda, hogy a nemzet közös vagyonának jelentős része egy szűk politikai és gazdasági elit kezében összpontosult.

Mint mondta, konkrét válaszok kellenek arra:

• Hogyan válhatott a közpénz magánvagyonná?
• Az állami vagyon politikai befolyássá?
• A közbeszerzés hűbéri rendszerré?
• A koncesszió kiváltsággá?

Magyar Péter beszédében azt is hangsúlyozta, hogy minden politikai oldalnak szembe kell néznie a saját felelősségével. A volt kormánypárti képviselőktől és a Fideszhez kötött hatalmi elittől szerinte hosszú út vezet a valódi szembenézésig.

A valódi szembenézés akkor jön majd el, amikor az a kérdés is feltehető, hogy hogyan engedhette a polgári jobboldal az egykori polgári jobboldal ezt a károkozást.

Az új miniszterelnök ugyanakkor a parlamentből kiesett „valaha volt ellenzéket” sem kímélte: azt mondta, nekik is van elszámolnivalójuk abban, hogy sokszor a saját politikai túlélésüket tartották fontosabbnak az ország jövőjénél, és éveken át beérték a „következmények nélküli ellenzékiséggel”, miközben az ország egyre súlyosabb válságba sodródott.

Magyar Péter ígéretet tett arra, hogy a Tisza képviselői lezárják azt a korszakot, amely újra és újra egymással fordította szembe a magyarokat. Célként a bizalom, az emberség és a közös hazaszeretet „nyelvének” megerősítését jelölte meg, valamint azt, hogy az együttműködés, a kíváncsiság, az egymás iránti tisztelet és a közös felelősség érzése határozza meg a politikát. Külön kiemelte: tiszteletben tartják minden magyar ember méltóságát azokét is, akik őket támogatták, és azokét is, akik más politikai közösségben hittek.

Magyar Péter ezt követően számokat kezdett el sorolni: ma szerinte 3 millió ember él szegénységben, 800 ezer nyugdíjas létminimum alatt, 400 ezer gyermek nélkülözésben és kirekesztettségben.

A költségvetésről azt mondta, a leköszönő kormány három hónap alatt összehozta az évesre tervezett hiány több mint 90%-át, miközben a hatalom a távozása előtt is igyekezett „ellopni mindent, ami mozdítható”.

Ezt követően az egészségügyről is ejtett néhány szót, mint mondta: évente több tízezer ember hal meg idő előtt, 900 ezer embernek nincs saját háziorvosa, és vizsgálatokra, műtétekre hónapokat vagy éveket kell várni.

Az oktatásról azt mondta, a felemelkedés helyett egyre inkább a társadalmi különbségek újratermelésének eszközévé vált, és sokszor már a születés pillanatában a családi háttér és a lakóhely dönti el egy gyerek sorsát.

A megélhetési helyzetet úgy írta le, hogy a felnőtt magyarok fele 300 ezer forintnál kevesebből próbál megélni, miközben az árak elszabadultak, a pénz „értékének közel a felét” elveszítette, a lakhatás pedig fiatal családok százezrei számára elérhetetlen luxussá vált.

A gyermekvédelem kapcsán kijelentette: a korábbi rendszer sok esetben magára hagyta a legkiszolgáltatottabbakat, és rengeteg fiatal félelemben, megaláztatásban vagy szeretet nélkül nőtt fel olyan intézményekben, amelyeknek biztonságot kellett volna adniuk.

Magyar Péter ezt követően az állam működéséről és a korrupcióról is ejtett néhány szót. Mint mondta:

az állam a polgárai helyett egy szűk politikai és gazdasági elit meggazdagodását segítette

Beszédében kijelentette: az elmúlt években „ezermilliárdok” tűntek el alapítványokból, a Nemzeti Bank környékéről, túláraztott és szerinte felesleges beruházásokon, illetve politikai klientúrákon keresztül. Magyarországot az Európai Unió „legkorruptabb” tagállamaként jellemezte, és azt állította, mintegy 20 ezer milliárd forintra becsülhető az a vagyon, amelyet az elmúlt másfél évtized rendszere kivont vagy ellopott a közösből.

Hozzátette: emellett 8 ezer milliárd forintnyi uniós forrás vált elérhetetlenné a korrupció és a jogállam „szándékos leépítése” miatt.

Magyar Péter kijelentette azt is: a korábbi rendszer a magyarokat a magyarok ellen fordította, és emberek milliói veszítették el a hitüket abban, hogy Magyarország igazságos, emberséges, közös hazája lehet minden magyarnak.

Magyar Péter kijelentette, beszédes, hogy az általa „Orbán–Gyurcsány-korszaknak” nevezett időszak két névadó miniszterelnöke nincs jelen a padsorokban, így szerinte nem lehet velük nyíltan és egyenesen beszélni a „ránk hagyott örökségről”. Úgy fogalmazott, nem pusztán választási vereségről van szó:

értékelése szerint ez a politikai világ politikailag, emberileg és erkölcsileg is megbukott.

A bírálat középpontjában az a politikai működés állt, amely szerinte egymás ellenében mozgósította a társadalmat, miközben „kifosztotta a hazát”, és felélte Magyarország gazdasági, erkölcsi és társadalmi tartalékait. A képet az EU-csatlakozás utáni időszakra is kiterjesztette: azt mondta, 22 évvel a csatlakozás után az ország „felperzselt föld” lett, amelyet

kifosztottak, szétraboltak, elárultak, megvezettek.

Magyar Péter beiktatási beszédének részletében azt hangsúlyozta, hogy a miniszterelnöki feladatot szolgálatnak tekinti, amelyet addig kíván ellátni, amíg annak hasznát látja az ország, és ameddig a magyar nemzet igényli. Kiemelte:

Azért állok itt, mert a magyarok milliói, a magyarok milliói úgy döntöttek, hogy változást akarnak.

A beszédben a rájuk ruházott bizalmat egyszerre nevezte megtiszteltetésnek és súlyos erkölcsi kötelezettségnek, ugyanakkor felemelő érzésnek is. Magyarországot olyan országnak írta le, ahol egyedülálló módon sűrűsödik össze tehetség, kitartás, fájdalom és élni akarás, és amely történelme során újra és újra képes volt talpra állni. Szavai szerint mindebben meghatározó szerepe van azoknak is, akik „csendben, tisztességgel” dolgoznak nap mint nap a családjukért, közösségeikért és a hazájukért.

Beszédében felidézte, hogy 2026. április 12-én példátlan erővel álltak a magyarok a változás oldalára, és ezt a fordulatot a „harmadik Magyar Köztársaság” történetében is rendkívülinek nevezte. Úgy fogalmazott, ez a felhatalmazás arra szól, hogy lezárják az „évtizedek sodródását”, új fejezetet nyissanak az ország történetében, és ne pusztán kormány-, hanem rendszerváltás történjen. Ennek feltételeként a megbékélést, az igazságtételt és a szembenézést nevezte meg, mondván:

újrakezdés nincs megbékélés nélkül, megbékélés nincs igazságtétel nélkül, igazságtétel pedig nincs szembenézés nélkül.

Magyar Péter Batthyány Lajos, Nagy Imrét és Antall Józsefet nevezte meg példaképnek.

Azért fogok dolgozni az év minden napján, a nap minden órájában azért, hogy megfeleljek az olyan elődök figyelmeztető példájának, mint Batthyány Lajos, Nagy Imre vagy éppen Antall József. Tisztesség, bátorság, bölcsesség

– jelentette ki.

Ezután arról beszélt, hogy „látta”, hogyan válik a politikus fokozatosan saját rendszerének foglyává, hogyan képes egy politikai közösség elveszíteni a kapcsolatát saját választóikkal. Mint mondta, egy országot fel lehet emelni bátor döntésekkel, de önzéssel le is lehet rombolni.

Én nem uralkodni fogok Magyarországon, szolgálni fogom a hazámat

– mondta. Ezzel kimondatlanul is Orbán Viktor 16 éves kormányzására utalt, bár név szerint nem említette.

Lezajlott a hivatalos eskütétel, Magyar Péter jelenleg az országgyűlés közepén fogadja a gratulációkat. Elsőként Sulyok Tamás köztársasági elnök gratulált, majd ezt követően a parlamenti frakciók vezetői.

140 igen, 54 nem szavazattal Magyar Pétert választotta a frissen megalakult országgyűlés Magyarország miniszterelnökévé.

Saját pártja, a Tisza összesen 141 képviselőt delegálhatott az országgyűlésbe, míg a Fidesznek 52, a Mi Hazánknak pedig 6 képviselője lesz a következő négy évben.

Az új kormányfő első beszédéről ebben a cikkünkben tudósítunk.