
A viszketés és a vakarózás közötti kapcsolat sokkal kifinomultabb, mint eddig gondoltuk. A Biophysical Society kutatói egy olyan rejtett idegi jelzést azonosítottak, amely az agyban azt szabályozza, mikor kell abbahagyni a vakarózást. A kulcsszereplő egy TRPV4 nevű molekula, amely nem csupán a viszketés érzésében vesz részt, hanem egyfajta belső fékként is működik.

Fotó: sruilk / Shutterstock
A kísérletek során a tudósok egereken vizsgálták a krónikus viszketést, amely az ekcémához hasonló állapotokat modellezte. Meglepő eredményt kaptak: azok az állatok, amelyekből hiányzott ez a jelzőrendszer, ritkábban vakarták magukat, de amikor mégis, sokkal tovább nem tudtak leállni. Vagyis a probléma nem a viszketés erőssége volt, hanem az, hogy hiányzott a „most már elég” jelzés – írja a Science Daily.
A vakarózás kontrollálatlanná válhat
A kutatók szerint a TRPV4 az idegrendszerben egy negatív visszacsatolási kör része. Amikor vakarózunk, ez a rendszer jelzi az agynak, hogy a kellemetlenség csökkent, és ideje abbahagyni. Ha ez a jel kiesik, a vakarózás kontrollálatlanná válik – pontosan ezt látták a vizsgálat során kísérleti állatoknál is.
A felfedezés nemcsak érdekes biológiai érdekesség, hanem orvosi szempontból is fontos lehet.
A krónikus viszketés milliók életét keseríti meg, például ekcéma vagy vesebetegségek esetén. A kutatók azonban figyelmeztetnek: a TRPV4 teljes blokkolása nem biztos, hogy megoldás, mert míg a bőrben a viszketést kiválthatja, az idegrendszerben épp a „megállj” jelzést közvetíti.

