ujkeletlive
Összefoglaló: Trump amerikai elnök Pekingbe utazik, miközben a közel-keleti és távol-keleti feszültségek kereszttüzében egyensúlyoz. A legfontosabb fejlemények:
- Iráni patthelyzet: Trump „elfogadhatatlannak” minősítette Teherán legutóbbi javaslatát, amely a Hormuzi-szoros megnyitását és a szankciók feloldását követeli a nukleáris tárgyalások megkezdése előtt.
- Izraeli álláspont: Netanjahu a háború folytatása mellett érvel, célja az iráni nukleáris kapacitások teljes felszámolása és a rezsim meggyengítése.
- Kínai csúcstalálkozó: A pekingi tárgyalások fókuszában a vámháború stabilizálása, a technológiai verseny (MI), Tajvan kérdése és az Irán elleni blokád feloldása áll.
- Erőviszonyok: Kína a kritikus ásványi anyagok feletti dominanciáját és az USA fegyvertartalékainak kimerülését használhatja tőkeként a tárgyalóasztalnál.
Omer 39
Donald Trump legutóbbi javaslatára az iráni háború lezárására vonatkozóan, a felek közötti többszöri tűzpárbajjal tarkított napok óta tartó várakozást követően, Teherán végül továbbította válaszát a Fehér Háznak.
A február 28-án Irán ellen kirobbantott amerikai-izraeli háború intenzív támadásainak az elnök negyven nap után vetett véget tűzszünetet hirdetve. A fegyvernyugvás célja a háború lezárására – különösképpen az iráni nukleáris leszerelésre irányuló tárgyalások „nyugodt” hátterének biztosítása. Az eleinte kéthetes időtartamra bejelentett tűzszünetet, az elnök végül határozatlan ideig meghosszabbította, fenntartva a harcok újraindításának jogát, azt követően, hogy a pakisztáni tárgyalások már első fordulót követően megakadtak.
A háború lezárására Irán nukleáris tevékenységének végleges felfüggesztését, illetve a mintegy 400 kg dúsított urán átadását feltételező amerikai követelések kikerülésére a legkézenfekvőbb okot furcsa mód maga Donald Trump elnök biztosította. Az elnök elképzelése szerint az iráni olajforgalmat megakasztó Hormuzi-szoros amerikai lezárása Teheránt térdre fogja kényszeríteni, és inkább előbb mint utóbb a feltétlen megadással egyenértékű feltételek elfogadását fogja eredményezni. Az idő azonban inkább a teheráni rezsim számára teremt előnyösebb feltételeket, és a háború kezdete óta az olajúton való áthaladást tárgyalási alapként használó Irán az amerikai nukleáris leszerelés követelései ellenében előbb a háború lezárásához, illetve a Hormuzi-szoros kettős megnyitásához – következésképpen a szankciók feloldásához köti a nukleáris program tárgyalásának elkezdését.
Az egy hónappal korábban bejelentett tűzszünet ideje alatt a felek többnyire közvetítőkön keresztül juttatták el az amerikai vázlat oda-vissza javított ellen-javaslatait, a legutóbbi esetében Irán módosításai szerint ragaszkodik a háború befejezéséhez, az olajút megnyitásához, és továbbra is elkülönítve tárgyalná a nukleáris megállapodást, ugyanakkor vállalva a birtokában lévő dúsított urán egy részének felhígitását, illetve a fennmaradó rész harmadik országba szállítását.
A Wall Street Journal forrásai szerint Teherán garanciákat követel az urán visszaszállítására abban az esetben, amennyiben a tárgyalások kudarcba fulladnak, vagy ha az Egyesült Államok egy későbbi szakaszban kilép a megállapodásból.
Összességében – az Iszlám Köztársaság hajlandó lenne az urándúsítás felfüggesztésére is, de az Egyesült Államok korábbi javaslatával ellentétben 20 évnél rövidebb időtartamra, – idézi a WSJ a dokumentumot ismerő forrását.
Az iráni memorandumra Trump borítékolható válaszában „teljesen elfogadhatatlannak” nevezte Teherán megjegyzéseit, miszerint alapvetően ragaszkodnak a Hormuzi-szoros feletti iráni szuverenitáshoz, miközben ez utóbbi feltételhez kötve kikerüli az amerikai igényt a nukleáris program és a dúsított uránkészlet korlátozására vonatkozó kötelezettségvállalásokat illetően.
Az elnök Truth Social platformján tette közzé nem tetszését az irániak válaszát illetően, az Axiosnak nyilatkozva pedig megerősítette, hogy nem sokkal korábban telefonon egyeztetett Binjámin Netanjahu miniszterelnökkel többek között az iráni helyzetet illetően.
„Nagyon kellemes beszélgetés volt. Jó a kapcsolatunk,” – idézi az Axios Trump Netanjahura vonatkozó kapcsolatát, ugyanakkor hozzátette, hogy az iráni tárgyalások „az én dolgom, nem másoké.”
Netanjahu hivatala nem adott ki közleményt a beszélgetés részleteiről, a CBS amerikai csatornának korábban felvett interjú azonban nem sokkal a kettejük közötti beszélgetés után került adásba.
A tévécsatornának nyilatkozva, Netanjahu ismételten hangsúlyozta szándékát az iráni háború folytatására, mondván a hadművelet „még nem ért véget.”
„Még mindig van nukleáris anyag, dúsított urán, amit ki kell vinni Iránból. Még mindig vannak dúsító létesítmények, melyeket le kell bontani, még mindig vannak proxyk, akiket Irán támogat, vannak ballisztikus rakéták, amelyeket még mindig elő akarnak állítani… van még tennivaló,” – közölte a miniszterelnök, majd arra a kérdésre, hogy az USA és Izrael hogyan távolítaná el az említett nukleáris anyagot, azt állította, miszerint „bemegyünk, és kivisszük.”
Visszatérve, az amerikai-izraeli közös hadművelet előtti aggodalmakra a nemzetközi olajút lehetséges iráni blokádját illetően, Netanjahu úgy vélekedett, hogy – „senki sem látta előre, hogy Irán ennyire hatékonyan használja majd a Hormuzi-szorost. Nem állítom, hogy tökéletes előrelátással rendelkeztem, és senki másnak sem volt ilyen. Még az irániaknak sem,” – állítja a miniszterelnök, elutasítva azon jelentéseket, miszerint Trumpot azzal győzte meg, hogy Teherán túlságosan meggyengül az izraeli-amerikai légicsapásoktól ahhoz, hogy lezárja a stratégiai fontosságú vízi utat.
Egy másik riport szerint [New York Times] Netanjahu február 11-én egy válságtanácskozáson azt állította, hogy egy közös izraeli-amerikai hadművelet az Iszlám Köztársaság összeomlását idézné elő, a CBS riporterének „hamisnak” nevezte a híreszteléseket, megjegyezve „mindketten egyetértettünk abban, hogy van bizonytalanság és kockázat,” – ami a rezsim megdöntését illeti, Netanjahu szerint „nem lehet megjósolni, mikor történik meg. Lehetséges? Igen. Garantált? Nem. De annyit mondhatok, hogy ez olyan, mint a csőd: tudják, fokozatosan halad előre, aztán egyszer csak beüt az összeomlás.”
A kormányfő elmondtása szerint, nem tudja, mikor vagy egyáltalán elbukik-e az iráni rendszer, de amennyiben megtörténik, az proxy-szervezetei – a Hezbollah, a Hamász, és a hútik végét jelentené, mivel a teheráni rezsim tartja életben őket.
Végezetül, a katonai segélyek washingtoni visszafogására irányuló törekvésekre vonatkozóan, megismételte korábbi állításait, miszerint neki már korábban is szándékában állt egy évtizeden belül megszüntetni Izrael függőségét az amerikai támogatástól, saját vezetői törekvéseit illetően pedig kijelentette, az október hetedikei Hamász mészárlásokig „Izrael történetének talán legvisszafogottabb miniszterelnökének – politikailag keménynek, de katonailag nagyon visszafogottnak tartották, ami nyilvánvalóan megváltozott október 7-én, mert „el akartak pusztítani minket. Nem gondoltam, hogy ez csak a Hamász támadása. Úgy láttam, ahogy volt: az iráni tengely támadása, amely egy halálos hurokkal próbál megsemmisíteni minket,” – közölte, majd hangsúlyozta, hogy a háború kezdetén megfogadta, miszerint Izrael „meg fogja változtatni azt a helyzetet, amelyben összefognak ellenünk.”
A korábbiakhoz képest hűvösebb fogadtatás várható Pekingben
Az iráni háború hevében Donald Trump elnök kénytelen volt halasztani március végére tervezett pekingi látogatását. Xi Jinping kínai elnökkel várható találkozóját március helyett Trump korábban május közepére időzítette, amit a tegnapi „elfogadhatatlannak” nevezett teheráni válasszal egyidőben a Fehér Ház szóvivője megerősített, és bejelentette az elnök szerda esti utazását a kétnaposra tervezett kínai csúcstalálkozóra.
Az iráni háború előtt már elkezdődött zajos vámháború fél évvel ezelőtti, egy Dél-koreai találkozón rögzített ideiglenes tűzszünetében, Trump első kínai látogatása után nyolc évvel érkezik majd Pekingbe.
Megkülönböztetett vendégnek az első alkalommal is kijáró vörös szőnyeg, és ünnepi pompa különböző extrákkal minden bizonnyal most sem fog elmaradni, de a korábbi meleg fogadtatás ezúttal várhatóan hűvösebb lesz. A csúcstalálkozó közös érdeke mindkét félnek, és egyaránt lehetőségként értelmezik az egymásnak feszülő kereskedelmi viharok stabilizálására. Az Egyesült Államok Peking támogatását kéri Iránnal kapcsolatban, míg ez utóbbi kötelezettségvállalásokra törekszik a vámok, és a tajvani fegyvereladások terén, ugyanakkor a tárgyalási feltételek ezúttal Kínának kedveznek jobban.
Elemzők rávilágítanak Kína egyre inkább erősödő, és az Egyesült Államok számára kritikus ásványi anyagok dominanciájára, illetve globális energiaellátói fölényére.
Rush Doshi [CFR] Ázsia-szakértő megjegyzi, miszerint a kínai elnök régóta azt mondja kádereinek, hogy „a Kelet emelkedik, a Nyugat hanyatlik,” illetve – „az idő és a lendület Kína oldalán áll,” mely kijelentéseket alátámasztja, hogy Kína sikeresen hárította Trump példátlan 140% fölé pattintott vámháborúját a ritkaföldfémek és mágnesek „vészhelyzeti eszköze” segítségével, és az oda-vissza vám illetve korlátozási fenyegetések közepette végül Trump volt az, aki inkább visszavonulót fújt.
A két napos csúcstalálkozón megvitatásra kerülő témák:
- Gazdaság – Kína időt akar nyerni technológiai és ipari pozíciójának megerősítéséhez, míg az USA inkább szimbolikus győzelmeket akar prezentálni Boeing-gépek, szója, kereskedelmi és befektetési testületek téren;
- Tajvan – Pekingi nyomásgyakorlás az USA Tajvan-politikájának megváltoztatására – például a fegyvereladások korlátozása;
- Irán – a teheráni olajban érdekelt Kínának nincs ínyére a Hormuzi amerikai blokád;
- MI (mesterséges intelligencia) – kismértékű előrelépés lehetséges biztonsági téren. Chris McGuire (CFR szakértő) szerint a gazdaságra, és a hadviselésre vonatkozóan az USA jelenleg körülbelül 8 hónapos előnnyel rendelkezik, amit Kína rövid időn belül ledolgozhat a párbeszédet elsősorban technológiaátadásra irányítva. Szakértők elővigyázatosságra figyelmeztetik Trumot, miszerint ne adja fel az előnyt, inkább a párbeszédre koncentráljon;
Összességében, Kína kritikus ásványi anyagainak dominanciája magabiztossá teszi Xi elnököt a csúcs előtt. Az iráni háború miatt az USA kimerítette fegyvertartalékait, pótlásukhoz elengedhetetlen nehézföldfémek növelik a függőséget.
Washingtonban egyelőre bizakodnak, mondván, hogy a tavaly ősszel megkötött, és jelenleg is hatályos egyezményt végül meghosszabbítják, egyelőre azonban nincs arra utaló jel, miszerint Trump pekingi látogatása kapcsán a megállapodás valóban megújításra kerül.
Elemzők arra is rávilágítanak, hogy Kína a találkozón minden bizonnyal sokkal lassúbb tempót fog diktálni, és a jelentősebb áttörést igyekeznek kitolni minél közelebb a félidős választásokig, hogy kedvezőbb feltételeket kényszerítsenek ki a politikai nyomás alatt álló Trump elnök, és környezetéből.
The post Iránnal közös egyet nem értése közepette indul Trump a kínai csúcstalálkozóra first appeared on Új Kelet Live.