ujkeletlive
Omer 40
Az USA és Irán közötti béketárgyalások összeomlását, és a háború újraindítását hintette el a helyi médiában Donald Trump elnök azt követően, hogy a közvetítőkön keresztül továbbított legújabb amerikai javaslatra a teheráni rezsim az elnök számára „elfogadhatatlan” választ küldött a Fehér Háznak.
A háború lezárására irányuló Irán nukleáris tevékenységének végleges felfüggesztését, illetve a mintegy 400 kg dúsított urán átadását feltételező amerikai követelések kikerülésére a legkézenfekvőbb okot furcsa mód maga az elnök biztosította. Trump elképzelése szerint az iráni olajforgalmat megakasztó Hormuzi-szoros amerikai lezárása Teheránt térdre fogja kényszeríteni, és inkább előbb, mint utóbb a feltétlen megadással egyenértékű feltételek elfogadását fogja eredményezni. Az idő azonban inkább a teheráni rezsim számára teremt előnyösebb feltételeket, és a háború kezdete óta az olajúton való áthaladást tárgyalási alapként használó Irán az amerikai nukleáris leszerelés követelései ellenében előbb a háború lezárásához, illetve a Hormuzi-szoros kettős megnyitásához – következésképpen a szankciók feloldásához köti a nukleáris program tárgyalásának elkezdését.
Összegezve, Trump feltétlen megadással járó javaslatát Irán továbbra sem hajlandó elfogadni, és ragaszkodik a háború befejezéséhez, az olajút megnyitásához, illetve továbbra is elkülönítve tárgyalná a nukleáris megállapodást, ugyanakkor vállalva a birtokában lévő dúsított urán egy részének felhígitását, illetve a fennmaradó rész harmadik országba szállítását. A Wall Street Journal forrásai szerint Teherán garanciákat követel az urán visszaszállítására abban az esetben, amennyiben a tárgyalások kudarcba fulladnak, vagy ha az Egyesült Államok egy későbbi szakaszban kilép a megállapodásból.
Miközben Trump tegnap összehívta nemzetbiztonsági csapatát az iráni háború további menetének megvitatására, beleértve a katonai akciók esetleges felújítását, Mohammad Bagher Ghalibaf, az iráni parlament elnöke a közösségi médiában közzétett bejegyzésében hangsúlyozta, hogy „nincs más alternatíva,” mint hogy az Egyesült Államok elfogadja Teherán tűzszüneti javaslatban megfogalmazott követeléseit, illetve „bármilyen más megközelítés teljesen eredménytelen lesz; nem hoz mást, csak egyik kudarcot a másik után. Minél tovább húzzák az időt, annál többe fog ez kerülni az amerikai adófizetőknek,” utalt az amerikaiak kétharmados mértékű elutasítására az iráni háború, és legfőképpen az újabb terheket jelentő gazdasági következményeire vonatkozóan.
Ghalibaf megjegyzései azt követően történtek, hogy Trump tegnap este kijelentette – „az Iránnal kötött tűzszünet jelenleg gépi lélegeztetésen van,” – majd hozzátette, miszerint Teherán korábban beleegyezett abba, hogy átadja dúsított uránkészletét az Egyesült Államoknak. Ez utóbbi állítások ugyan nem kerültek megerősítésre a másik fél részéről, de az elnök ragaszkodik ahhoz, hogy az irániak láthatóan irányt váltottak, miután vasárnapi válaszukban már említést sem tettek a kérdésről, következésképpen Trump szerint az iráni vezetés megosztott a „mérsékeltek, és az őrültek” között.
Az Axios amerikai politikai forrásai hivatkozva jelentette, miszerint Trump ugyan megállapodással akart véget vetni a háborúnak, ugyanakkor ragaszkodik ahhoz, hogy a megegyezésre vonatkozóan kizárólag Iránnak kell engedményeket tenni, és elfogadni követeléseit, és mivel ez utóbbi elutasítja a nukleáris program leszerelésének amerikai követeléseit, a katonai opció ismételten napirendre került.
Az általa bejelentett fegyvernyugvás teljes időtartama alatt Trump valójában a béketárgyalások, illetve a közvetítőkön keresztül történő javaslatok hátterében folyamatosan fenyegette Iránt infrastruktúrájának végzetes bombázásával.
- a február 28-án Irán ellen kirobbantott amerikai-izraeli háború intenzív támadásainak az elnök negyven nap után vetett véget tűzszünetet hirdetve. A fegyvernyugvás célja a háború lezárására – különösképpen az iráni nukleáris leszerelésre irányuló tárgyalások „nyugodt” hátterének biztosítása. Az eleinte kéthetes időtartamra bejelentett tűzszünetet, az elnök végül határozatlan ideig meghosszabbította, fenntartva a harcok újraindításának jogát, azt követően, hogy a pakisztáni tárgyalások már az első fordulót követően megakadtak.
A követelések szerinti iráni elutasítás és következményeinek megvitatására a hétfői fehér házi megbeszélésre meghívást kapott JD Vance alelnök, Steve Witkoff fehér házi különmegbízott, Marco Rubio külügyminiszter, Pete Hegseth védelmi miniszter, Dan Caine tábornok (a vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke), John Ratcliffe, a CIA igazgatója, illetve más magas rangú tisztviselők.
„Van egy tervem. Iránnak nem lehet nukleáris fegyvere,” – közölte Trump újságírók előtt az Ovális Irodában összehívott megbeszélés előtt, miközben az Axiosnak nyilatkozó két amerikai tisztviselő megerősítette, hogy Trump hajlik a nyomás növelésére a rezsim ellen újabb katonai akció formájában, mivel meggyőződése szerint ezáltal engedményekre kényszerítheti Iránt nukleáris programjukkal kapcsolatban.
„Kicsit helyreteszi majd őket,” – fogalmazott az egyik Trumphoz közeli héja tisztségviselő, míg egy másik szerint „azt hiszem, mindannyian tudjuk, hová vezet ez.”
Az elnök számára elfogadhatatlan iráni választ követően elemzők egyelőre csak találgatni tudnak a lehetséges következményekre vonatkozóan, miközben a héber médiában a tűzszünet elmúlt egy hónapjában folyamatosan az izraeli masszív részvétellel várható háború újraindítására készítik fel az országot.
Trump kinetikus válaszát előre megelőlegezve, az iráni válasz nyilvánosságra kerülése után az elnök és Binjámin Netanjahu miniszterelnök közötti telefonos egyeztetést követően nem sokkal a CBS csatornán adásba került egy korábban rögzített interjú a miniszterelnökkel.
Netanjahu ismét hangsúlyozta, hogy az iráni háború Izrael számára „nem ért véget,” és kijelentette – „még mindig van nukleáris anyag, dúsított urán, amit ki kell vinni Iránból. Még mindig vannak dúsító létesítmények, melyeket le kell bontani, még mindig vannak proxyk, akiket Irán támogat, vannak ballisztikus rakéták, amelyeket még mindig elő akarnak állítani… van még tennivaló,” – tette hozzá a miniszterelnök, majd arra a kérdésre, hogy az USA és Izrael hogyan távolítaná el az említett nukleáris anyagot, azt állította, miszerint „bemegyünk, és kivisszük.”
A CBS-nek adott nyilatkozatában Netanjahu megerősítette, miszerint az izraeli kormány arra készül, hogy Trump különleges műveleti egységeket vethet be Irán dúsított uránkészletének elkobzására, bár Jeruzsálemben elismerik, hogy az elnök egyelőre óvatosan kezeli a rendkívüli kockázatos akció elrendelését, – az Axios szerint.
A két nappal korábbi Trump-Netanjahu beszélgetést az elnök az Axiosnak akként jellemezte, hogy „nagyon kellemes volt. Jó a kapcsolatunk,” – ugyanakkor hozzátette, hogy az iráni tárgyalások „az én dolgom, nem másoké.”
Ilymódon, az Ovális Irodában zajlott biztonsági megbeszélésen opcióként valószínűleg Trump alig két napig életben tartott Szabadság Projektjének [Project Freedom] újraindítása is megvitatásra került, ami a nemzetközi felségjelzésű hajók amerikai katonai kíséretét biztosítja a Hormuzi-szoroson keresztül. Egy másik lehetőség a bombázások újraindítása, csapást mérve arra a fennmaradó 25%-nyi célpontra, amelyet az amerikai hadsereg már kijelölt, de eddig még nem támadott meg.
- A Hormuzi-akció keretében Washington amerikai katonai erőkkel akarta jobb belátásra bírni Iránt a blokád feloldására, a beavatkozás azonban borítékolhatóan a feszültség tovább eszkalálódásához vezetett, miközben tűzpárbaj alakult ki a felek között.
Az egyébként múlt héten zajlott két napos amerikai katonai eszkort felfüggesztése után, Marco Rubio külügyminiszter egészen másként nyilatkozott, ahhoz képest, hogy az elnök újabban a háború újraindítását helyezte kilátásba. Május hatodikán Rubio ugyanis az Irán elleni amerikai katonai offenzíva végét jelentette be, hangsúlyozván, hogy a továbbiakban nem-kinetikus eszközökkel történő nyomást alkalmaznak Teherán nukleáris ambícióinak feladására.
„Nincs lövöldözés, hacsak nem ránk lőnek először…Az Epic Fury” hadművelet lezárult. Elértük a kitűzött célokat,” – szögezte le Rubio egy sajtótájékoztatón, majd azon felvetésekre, hogy amennyiben Irán továbbra sem hajlandó lemondani uránkészletéről, az elnök korábbi kijelentései szerint a háború kvázi nem érhet véget, a külügyminiszter akként fogalmazott, hogy a háború célja a ballisztikus rakéták jelentette „hagyományos pajzs” megsemmisítése volt, amellyel Irán próbálta megakadályozni nukleáris programja elleni fellépést. Továbbá, Rubio szerint az amerikai vezetés jelenlegi tevékenysége a Hormuzi-szoros megnyitására összpontosul, miközben megállapodásra törekszik Iránnal a nukleáris leszerelést illetően, ami a külügyminiszter szerint elérhető közelségbe került az Iránra gyakorolt gazdasági nyomás révén, még ha Teherán fájdalomküszöbe magas is.
„Lennie kell egy olyan pontnak, ahol rájönnek, hogy nem zárhatják le a szorost, különben bénító gazdasági következményekkel, és globális diplomáciai elszigeteltséggel néznek szembe – amire a múltban már bizonyítottan érzékenyek voltak. Magas a fájdalomküszöbük, de nem végtelen. Senkié sem az,” – közölte anno Rubio.
Egyelőre nem világos, hogy az elnök fenyegetés szintjén, vagy komolyan gondolja a háború újraindítását, amennyiben mégis a bombázások mellett dönt azt korábban, mint a csütörtökön kezdődő két naposra tervezett kínai útjáról való visszatérése előtt nem valószínű, hogy érvényesíteni fogja.
Xi Jinping kínai elnökkel várható csúcstalálkozó kulcsfontosságú vitapontja az iráni konfliktus rendezése, de addig is hazai pályán Trump a benzinadó szüneteltetést szorgalmazza az amerikaiak megnyugtatására a háború miatt rekordot döntögető üzemanyagárak miatt, ugyanakkor az amerikai pénzügyminisztérium szankciókat jelentett be több iráni kötődésű személy, illetve szervezet ellen, akik a rezsim olajának Kínába történő értékesítését segítették.
Az amerikai kormány hétfőn szankciókat jelentett be három személy, és kilenc cégre vonatkozóan, köztük négy hongkongi, illetve négy Egyesült Arab Emírségekbeli, és egy ománi vállalat ellen, akik állítólag segítettek az iráni olaj Kínába történő szállításában, – jelentette a Reuters.
Az amerikai külügyminisztérium eközben 15 millió dolláros jutalmat ajánlott fel azok számára, akik információkat szolgáltatnak az iráni Forradalmi Gárda [IRGC] ágazatai pénzügyi mechanizmusainak megbontása érdekében.
A Kneszet elsöprő többséggel fogadta el a Nukba-terroristák bíróság elé állításáról szóló törvényt
A Kneszet plénuma második és harmadik olvasatban, páratlan kormány és ellenzéki összefogással 93 támogató és 0 ellenző szavazattal fogadta el az október hetedikei Hamász mészárlásokra vonatkozóan a Nukba-terroristák bíróság elé állításáról szóló törvényt.
A törvény jogi alapot teremt, Eichmann pere óta először több mint 400 terrorista elleni vádemelést biztosító igazságszolgáltatási eljárásokhoz.
A törvény kezdeményezői Szimcha Rothman [Vallásos Cionizmus] az Alkotmányügyi Bizottság elnöke, és Julia Malinovszki [Jiszráél Beitenu] képviselők, emellett megjegyzendő, hogy a törvényt ritka szakmai együttműködésben Járiv Levin [Likud] igazságügyi miniszter, és Gali Baharav-Miara főügyész közös munkájának eredménye.
A Kneszetben elfogadott törvény a 2023. október 7. és 10. között elkövetett támadásokat az izraeli nép, és az emberiség elleni, illetve háborús bűncselekményeknek minősíti, ezek közé tartozik a gyilkosság, nemi erőszak, emberrablás és fosztogatás. A törvény továbbá vonatkozik a később elkövetett bűncselekményekre is az övezetben fogva tartott túszok ellen, beleértve azokat is, akiket fogságban meggyilkoltak.
A törvény egyik legfontosabb rendelkezése miszerint felhatalmazza a bíróságot, hogy halálbüntetést szabjon ki nemcsak az október 7-i 1164 polgári és katonai áldozat meggyilkolásáért, hanem más súlyos bűncselekményekért – például nemi erőszak, a meglévő törvények, mint népirtás megelőzéséről, és a terrorizmus elleni küzdelemről szóló törvények alapján.
Továbbá, a törvény kimondja, hogy azok a terroristák, akikre halálbüntetést szabnak ki, vagy, akik ellen halálbüntetéssel sújtható bűncselekmény miatt emelnek vádat, nem szabadulhatnak ki jövőbeli fogolycserék keretében.
- Megjegyzendő – a tegnap elfogadott törvény nem azonos az Itamar Ben-Gvir [Ocma Jehudit] nemzetbiztonsági miniszter „halálbüntetés terroristáknak” címmel szintén a Kneszetben véglegesített jogszabállyal. Az október hetedikei mészárlásokra vonatkozóan törvény lehetővé teszi a halálbüntetés kiszabását a Nukba-terroristákra elkövetett bűncselekmény alapján, míg Ben-Gvir törvénye visszamenőleg nem alkalmazható, és a homályos megfogalmazás szerint „gyilkosság Izrael állam létezésének megsemmisítése céljából” cselekményekre vonatkozik, ami jogi értelemben valójában nem teszi lehetővé a halálbüntetést.
Az igazságszolgáltatás menete
Több mint 400 terrorista elleni vádemelés tárgyalására a törvény értelmében különleges katonai bíróságot hoznak létre Jeruzsálemben. A pereket földrajzi zónák szerint osztják fel – külön eljárás lesz például Be’eri, Nir Oz és a Nova fesztivál helyszínein elkövetett mészárlások esetében.
A tárgyalásokat három bíró vezeti, közülük legalább egy katonai bírósági elnök, vagy kerületi bíró, akiket tartalékos szolgálatra hívnak be. Az elítélteknek automatikus fellebbezési lehetőséget biztosítanak, a fellebbviteli bíróság egy nyugalmazott legfelsőbb bírósági bíró elnökletével működik.
A törvény elfogadását követően a vádhatóság megkezdi a vádiratok benyújtását a rendelkezésre álló hatalmas bizonyítékanyag alapján, közöttük helyszíni törvényszéki leletek, Nukba-foglyok kihallgatási jegyzőkönyvei, és a mészárlásokat rögzítő felvételek.
A tárgyalások többségében a vádlottak nem lesznek fizikailag jelen teremben, de technikai eszközökön keresztül követik az eljárást a börtönből, ugyanakkor az áldozatok, és a meggyilkoltak családtagjai külön teremben vagy digitális közvetítésen keresztül követhetik az eseményeket.
A vádemelést követően összetett, és hosszú – évekig eltartó jogi eljárás kezdődik. A bizonyítékok összegyűjtése, több mint két és fél éve tart, a törvényhozás elkezdése biztonsági megfontolások, és a korábban fogvatartott túszok biztonsága került halasztásra ezidáig.
„Ez a törvény nemcsak az igazságszolgáltatást biztosítja, hanem a történelmi dokumentálást is. Ez nem egy átlagos éjszaka, és nem egy átlagos törvényjavaslat. Ez az egyik legfontosabb pillanat a jelenlegi Kneszet számára. Érezhető, hogy helyes dolgot teszünk, amikor egységre találunk a választások előtt és minden nézeteltérés ellenére,”- összegezte Levin a törvény elsöprő többségű megszavazását, ugyanakkor elejtett megjegyzése utalás a kormány szándékára a vádemelések választások előtti kampányhoz való igazítására, miközben a kormány továbbra is elutasítja az október hetedikei támadások felelőseinek kivizsgálására irányuló állami bizottság felállítását.
The post Az Eichman-per mintájára, a Kneszet elsöprő többséggel fogadta el a Nukba-terroristák bíróság elé állításáról szóló törvényt first appeared on Új Kelet Live.
