ujkeletlive
Összefoglaló: Izrael döntős az Eurovízión. Trump a háború gazdasági hatásai ellenére Irán ellen készül, Netanjahu pedig koalíciós válsággal küzd a sorozási törvény miatt.
Omer 41
Az idei Bécsben megrendezésre kerülő Eurovíziós dalfesztivál izraeli küldöttje Noam Bettan színpadra lépése pfujolással kezdődött, amit az énekes szerint azonban gyorsan elnyomott a támogatás, és úgy érezte, „csak Izraelnek énekel.”
Az előző évek bojkottja, és a borítékolható gyűlöletkampány ellenére Noam, és dala a „Michelle” magabiztosan kvalifikálta magát a fesztivál döntőjébe.
„Hihetetlenül érzem magam, micsoda fellépés volt! A dal vége felé, a ‘valaki, aki meghall engem’ héber résznél csak Izraelnek énekeltem – tudom, közhelynek hangzik, de minden szinten így éreztem,” – nyilatkozta Noam a fellépés után.
Korábban a héber médiának megjegyezte, hogy a felkészülés során eleve „pfujolás” mellett gyakorolt, így nem érte váratlanul az osztrák főváros Wiener Stadthalle csarnokában a nézőtérről hozzá is eljutó „állítsátok meg a népirtást” skandálás, ami az élő közvetítés elején is átszűrődött, mivel az osztrák közszolgálati műsorszolgáltató ORF eleve bejelentette, hogy nem fog „pfujolás-szűrő” technológiát alkalmazni a műsorszámok alatt.
A helyi Österreich újság szerint a közvetítést megzavaró két aktivistát a biztonsági szolgálat fizikai erővel távolított el az arénából.
„Hallottam a fújolást, de rögtön utána meghallottam a mi oldalunkon állók hangját, akik felemeltek engem. Ez azonnal feldobta a hangulatomat és melengette a szívemet. Erőt adott,” – üzente Noam nem sokkal a fellépés után egy felvételen.
A tavalyi második helyezett Juval Raphaellel közösen szerzett „Michelle” mellett tegnap Görögország, Finnország, Belgium, Svédország, Moldova, Horvátország, Szerbia, Litvánia és Lengyelország produkciói jutottak be a szombati döntőbe, ahol összesen 10 ország – kiegészülve Franciaország, Németország, Olaszország és az Egyesült Királyság énekeseivel, illetve a házigazda Ausztria fogja összemérni tudását.
Az idei, 70. Eurovíziós Dalfesztivál előtt Spanyolország, Szlovénia, Izland, Írország és Hollandia az izraeli részvétel bojkottját szorgalmazták, de sikertelenül, így végül az említett négy ország tiltakozásul visszalépett.
Végül mindössze 35 ország maradt a versenyben, és a zenei produkciók hátterében kisebb Izrael-ellenes tüntetések mellett csütörtökön Izrael-párti demonstráció is várható a bécsi főváros központjában.
A fogadóirodák idén Finnországot várják befutónak, Görögország és Dánia előtt. Izraelt egyelőre a hatodik helyre becsülik, bár az esélylatolgatások az elmúlt két évben nem bizonyultak valósnak a győztes kilétét illetően.
Útban Kínába: Trumpot nem érdeklik a gazdasági következmények
Az egy hónapja bejelentett tűzszünet köztes, se béke se háború állapotában Irán és az USA követelései nem egyeznek, és bár a Xi Jinping kínai elnökkel való találkozójára induló Donald Trump újabb harcias bejelentése a totális háború újraindítására az olajárakat ismét felverte, az eszkaláció egyelőre korántsem borítékolható.
Trump nagy várakozással tekint pekingi útjára, bár a jelenlegi megoldatlan Közel-keleti hadiállapot, legfőképpen a Hormuzi kettős blokád patthelyzete miatt Irán egyik legfőbb támogatója, és olajának kulcsfelvásárlója Xi elnök részéről a fogadtatás árnyaltabb lesz, mint Trump legutóbbi, nyolc évvel korábbi látogatása során.
Elindulása előtt Trump szokása szerint ismét felkorbácsolta a kedélyeket, mondván, hogy országának gazdasági helyzete egyáltalán nem hatja meg amennyiben a háború újraindítása mellett dönt.
A Fehér Ház előtt nyilatkozva, az újságírók arra vonatkozó kérdésre miszerint az „amerikaiak pénzügyi helyzete” mennyire motiválja egy Iránnal kötendő megállapodást illetően, azt válaszolta – „egyáltalán nem. Az egyetlen dolog, ami számít, amikor Iránról beszélek – nem szerezhetnek atomfegyvert. Nem gondolok az amerikaiak pénzügyi helyzetére. Senkire sem gondolok. Egyetlen dologra gondolok – nem engedhetjük, hogy Irán atomfegyvert szerezzen. Ennyi.”
Továbbá, a háború gazdasági hatásait illetően, Trump ismét hárított, mondván – „messze a legfontosabb dolog – beleértve azt is, hogy tőzsdénk, amely egyébként rekordszinten van – de beleértve azt is, hogy tőzsdénk egy kicsit felmegy vagy lemegy, messze a legfontosabb dolog az, hogy Irán nem szerezhet atomfegyvert,” – közölte az elnök, azt állítva, hogy „minden amerikai megérti ezt.”
Ez utóbbi kijelentése azonban nem tűnik helytállónak, ugyanis Trump népszerűsége az amerikaik körében gazdasági teljesítményére, illetve a háború kezelésére vonatkozóan hónapok óta mélyponton van, és a harcok újraindítása nyilvánvalóan nem fog javítani a helyzeten.
A február 28.-án Irán ellen kirobbantott amerikai-izraeli közös háború azonnali következményeként Teherán lezárta a Hormuzi-szorost, következtében az üzemanyagárak az USA-ban [is] jelentősen megemelkedtek. Kedden a normál ólmozatlan benzin országos átlagára 4,50 dollár/gallon, a dízelüzemanyagé pedig 5,64 dollár/gallon volt. Az egész gazdaságra begyűrűző emelkedő üzemanyagköltségek nyomán pedig a múlt havi infláció 3,8%-ra ugrott – három éve a legmagasabb szintre.
Összességében – a felmérések szerint az amerikaiak túlnyomó többsége elégedetlen gazdasági helyzettel, áprilisban [CNN/SSRS] a válaszadók 70%-a rossznak tartotta Trump gazdaságpolitikáját, elérve a mélypontot az elnök két ciklusa tekintetében, míg egy NBC News-felmérés szerint a válaszadók kétharmada tartja elfogadhatatlannak Trump infláció- és Irán-kezelését.
Mi várható
Trump vasárnap elutasította Irán válaszát az USA ajánlatára a konfliktus lezárására, „teljesen elfogadhatatlannak” nevezve azt, majd hétfőn azt állította, hogy a jelenlegi tűzszünet „lélegeztetőn,” van és kilátásba helyezte a katonai fellépést Teherán tárgyalóasztalhoz, és az amerikai feltételek elfogadására való kényszerítésére.
A Fehér Házban összehívott biztonsági ülésen kétségkívül szóba kerültek a lehetséges kinetikus támadások lehetőségei, Trump kínai útja azonban lehetőséget biztosít a döntés hétvégi előadázására.
A háttérben – Izrael erőteljes csapásra akarja rávenni az elnököt Irán energia- és infrastrukturális célpontjai ellen, Binjámin Netanjahu miniszterelnök vélekedése szerint a totális háború jelentősen gyengítené Modzstaba Hámenei ajatollah rezsimjét. A korábbi, február végi helyzettel ellentétben, Trump nem valószínű, hogy beugrik a harcok teljes erejű megújításába, különös tekintettel arra, hogy a negyvennapos intenzív bombázások idején a közvetítésből kimaradó Katar ezúttal színre lépett, és a pakisztániakkal együtt a diplomáciai erőfeszítések tovább folytatását hangsúlyozza.
A Ynet izraeli politikai forrás szerint arra számítanak, hogy a Fehér Házban jelenleg két lehetőséget között fognak választani:
- korlátozott és behatárolt katonai akció, amely nem vezetne eszkalációhoz,
- vagy egy ideiglenes megállapodás, amely lehetővé tenné a további tárgyalásokat és a Hormuzi-szoros újranyitását.
Az ideiglenes megállapodás szinten tartaná a köztes se béke se háború állapotot, megnyugtatva a piacokat, ugyanakkor hosszú tárgyalásokat feltételezne a vitás kérdések – a nukleáris leszerelés ügyében, ami Izraelt külön aggasztja, hogy a tárgyalások bármilyen formában is zajlanak, kifejezetten a dúsított urán megszerzése körül zajlanak, mellőzve a ballisztikus rakétaprogram felszámolását, illetve a proxik támogatásának kizárását.
Amennyiben Trump valóban a háború újraindítása mellett dönt, a Kongresszussal, történetesen a 60 napos háborús korláttal találná magát szemben. Az NBC News tegnap jelentése szerint az elnök trükkhöz folyamodna, és megváltoztatná a háború nevét „Nehéz Kalapács” (Heavy Hammer) hadműveletre, amennyiben a tűzszünet összeomlik, ilymódon Trump azt állíthatná, hogy új háborúról lévén szó újraindul a 60 napos visszaszámlálás.
Összegezve – egyelőre sem az irániaknak, sem az amerikaiaknak nem érdekük a teljes erejű háború megújítása, ezért elképzelhető, hogy egy korlátozott erejű hadművelet esetén Izrael kívül marad. Ebben az esetben az amerikai csapások, és Irán válaszai Perzsa-öbölre korlátozódnak, Izrael akkor válna aktív szereplővé, amennyiben rakétatámadás érne az országot.
Annak ellenére, hogy Trump tegnap este ismét azt állította, hogy Irán katonai képességeit „szétzúzták,” a New York Times legfrissebb jelentése arról számolt be, hogy az amerikai hírszerzés titkos értékelései szerint Irán visszaszerezte a hozzáférést rakétahelyszíneinek többségéhez, indítóállásaihoz, és föld alatti létesítményeihez. A jelentés szerint Irán visszaállította a működési hozzáférést a Hormuzi-szoros mentén lévő 33 rakétahelyszín közül 30-hoz.
Ilymódon, az irániak állítólag képesek lesznek mozgatható indítókat használni a helyszíneken a károk mértékétől függően, és rakétáikat áthelyezni más helyekre, miközben közvetlenül a létesítményekből is tudnak indítani. Mindössze három helyszín maradt elérhetetlen a szoros mentén. Ezenkívül, korábbi jelentések szerint Irán még mindig megőrizte mobil indítóinak körülbelül 70%-át országszerte, és a háború előtti rakétaállományának nagyjából 70%-át, és fokozta erőfeszítéseit a föld alá temetett rakéták kiásására is.
Belpolitikai válság, Netanjahu számára megoldás a háború újraindítása
Trump hétvégén dönthet a harcok újraindításáról, amit Netanjahu valószínűleg a koalíciós válság legalábbis felfüggesztésére fog használni, azt követően, hogy a sorozási törvény elmaradása miatt az ultraortodox litván közösség vezetői tegnap bejelentették, hogy támogatják a Kneszet feloszlatását.
A kormány megbuktatása körüli háredi motívum az elmúlt évek során rendre visszatért, és Binjámin Netanjahu miniszterelnök hasonlóan rendre ígérgetésekkel, és az ország biztonságát fenyegető háborúkkal, illetve temérdek anyagi kompenzácioval érvelt, eddig sikerrel.
Az költségvetéssel egyébként jól kipárnázott askenázi háredi frakció vallási vezetői ezúttal azonban lehetséges, hogy komolyan gondolják a kormánybuktatást, ami legfeljebb néhány héttel hozná előbbre, az amúgy októberben mindenképpen esedékes választásokat, Netanjahu számára azonban nem mindegy, hogy ügyvezető koalíció élén, korlátozott jogokkal indul neki a következő kampánynak, vagy regnáló kormányt vezetve.
Az askenázi litván Degel HaTora hivatalos újságja a „Jated Neeman” szerdai címlapján megjelent a közösség vezetője, rav Dov Lando nyilatkozata, miszerint – „nincs több bizalmunk a miniszterelnökben, nem vagyunk többé partnerei, és nem vagyunk neki elkötelezve. Idő előtti választásokra van szükség, minél hamarabb.”
Az askenázi frakció másik ága a gur haszid közösséget képviselő „Hamodia” címlapján pedig az olvasható, hogy „a Jahadut HaTora minden frakciója egyetért abban, hogy a Likud nem fogja teljesíteni a kötelezettségvállalását a Tóra-tanulók státuszának rendezésére, ezért a Kneszet feloszlatása mellett fognak fellépni.”
Az ultraortodox sorozási törvény miatt a kormány tulajdonképpen évek óta válságban, és a megszűnés szélén lavírozott, de a különböző háborúk, legfőképpen a tavalyi Felkelő Oroszlán, illetve az idei Oroszlánüvöltés hadművelet miatt Netanjahu mindkét esetben elérte, hogy az ultraortodoxok visszalépjenek.
Ezúttal, az ellenzék által indítványozott Kneszet feloszlatási törvényt sikerült jövő hétre átütemezni, így a miniszterelnök bizonyára ismét a háborús ütőkártyát fogja elővenni, bár a háttérben egyértelmű, hogy a koalíción belül Netanjahu nem tud többségét szerezni a háredik szolgálat alóli felmentésére, ami sértett fél egyértelmű követelése.
Emellett, lényeges támogatásbeli változás a szefárd Sász, konkrétan vezetjük Árje Deri előfordulása. A Sász párt hallgatása kritikus, képviselőil támogatása nélkül a koalíció nem tudna törvényeket elfogadni a választásokig.
A i24NEWS értesülései szerint Netanjahu egyeztetett Derivel, és a kedélyek nyugtatására kérte, de nemleges választ kapott.
A miniszterelnök arra kérte Derit, tegyen közzé egy nyilatkozatot, mely szerint a jobboldali blokk nem esik szét, amire a kedélyek megnyugtatása végett lett volna szükség, miután Netanjahu a katonai szolgálati idő meghosszabbítását a sorkötelezettségi törvény (háredi besorozás) párhuzamos előmozdítása nélkül kívánja előmozdítani.
A Sász vezetője azonban ridegen elutasította a miniszterelnök kérését, ami korántsem a végleges válasz, ugyanis Deri köztudottan megfelelő kompenzáció mellett, akár utolsó percben is hajlandó változtatni véleményén.
The post Michelle a döntőben! Noam Bettan szerint a szeretet elnyomta a gyűlöletet first appeared on Új Kelet Live.
