Cseresznyefán egyik napról a másikra nagy tömegben jelentek meg a képen látható hernyók. Tömegével vannak fészekben, és súlyos pusztítást végeznek a fa levelein. Eddig ilyen kártevővel nem találkoztam, mit tehetek velük, nem szeretném, ha kopaszra rágnák a fát?
Aki válaszol:
Dr. Némethy Zsuzsanna, ny. egyetemi adjunktus
Kedves Kérdező!
Nehéz helyzetben van, és én is, mivel fényképe alapján egy védett lepkefaj hernyói élnek fáján és rágják leveleit. A fénykép nem elég közeli, így a hernyók testének felszínét, annak színezettségét nem lehet pontosan nyomon követni. Annyit lehet megállapítani, hogy rókalepkefaj lárvái rágják a cseresznyefa lombját. A rókalepkefajok (Nymphalis spp.) imágói hasonlóak, tarka mintázottságú pillangók, barna, fekete, narancssárga színkombinációkkal. Hazánk számos helyén előfordulnak, elsősorban dombos, hegyvidékes tájakon. Jellemző rájuk, hogy gradációs években vándorolnak. Idén erős gradációt észlelhetünk, számos helyről számoltak be kerttulajdonosok a lárváinak szokatlan erős kártételéről. Olyan helyeken is erős fertőzésről adtak információt, ahol korábbi évtizedekben nem fordultak elő, még soha nem találkoztak velük.
A rókalepke fajok (Nymphalis spp.) lombos fafajokon élnek, csoportosan, szövedékben fejlődnek, „fészekben”. Ez a tulajdonságuk azért fontos, mert erre alapozva lehet a kár elhárítását hatékonyan elvégezni.
A hazai rókalepkefajok közül a nagy rókalepke (Nymphalis polychloros, syn.: Vanessa polychloros) gazdanövény köre a legszélesebb. Ismert tápnövényei a fűzfajok, elsősorban kecskefűz (Salix capraea), nyárfélék (Populus spp.), nyírfák (Betula spp.), szilfajok (Ulmus spp.), tölgyek (Quercus spp.), vadkörtefajok (Pyrus spp.). Házikertekben nevelt gyümölcsfákon is megélnek: almák (Malus spp.), termesztett csonthéjasok (Prunus spp.), pl. cseresznye, meggy, szilva, barack, berkenye- (Sorbus spp.), valamint galagonyafajokon (Crataegus spp.) is megtelepednek. Évente egy nemzedéket nevelnek, mely egyedei június júliusban repülnek, majd áttelelve március májusban folytatják.
Kifejlett egyedei nagyméretű lepkék, szárnyuk színe barna, fekete és sárga mintázattal. A hernyók sötét testűek, feketés- vagy szürkésbarnák, áltüskéik sárgák, jól fejlettek és elágazók.
Hazánk hegyvidéki lombos fás erdeiben gyakoriak. Egyedszámuk évenként változó. Gradáló években vándorolnak, táplálékot keresnek. Idei tavaszra is gradációja jellemző. Meleg tavaszi időben gyors lefolyású a lárvák kifejlődése, amelyhez nagy mennyiségű levélzetet fogyasztanak, rágnak le, rövid idő alatt. A lombozat letarolása sokkoló hatású lehet. A lárvákból kifejlődő bábok a fák alsó régióiban vagy szomszédos növényekre selyemszállal rögzített állapotban pihennek, és onnan történik meg a kifejlett lepkék kikelése.
A nagy rókalepke védett rovar, és valamennyi rókalepkefaj szintén védett!
Ezért van nehéz helyzetben a kerttulajdonos, ha védeni szeretné a növényét, és nem kívánja károsítani a rókalepke egyedeit. Amennyiben van a telekhez közel erdei környezet, ahol a válaszban megadott gazdanövényfajok előfordulnak, a következő megoldást javaslom: a lárvacsoportot, a fészket, amíg együtt vannak, még ággal együtt vágja le, és zsákba téve, telepítse át új tápnövényére, helyezze annak lombjára! Az éhes hernyók hamarosan folytatják az új lombos fán a táplálkozásukat.
Vészhelyzet esetén, ha a lárvák a fa életét veszélyeztetik, Dipel nevű biológiai rovarölő szerrel végzett kezeléssel tudja a tarrágást megállítani.
