ujkeletlive
Omer 43
Donald Trump elnök rövid kínai látogatásának vége felé közeledve a korábbi elemzői várakozásoknak megfelelően a látványos kereskedelmi , illetve diplomáciai áttörés, illetve bejelentések elmaradtak. Trump nagy várakozással tekintett első ciklusa utáni, a több mint nyolc évvel sorra kerülő pekingi csúcstalálkozóra Xi Jinping kínai elnökkel, ugyanakkor a jelenlegi megoldatlan Közel-keleti hadiállapot, legfőképpen a Hormuzi kettős blokád patthelyzete, illetve a Pekingben szintén kulcsfontosságú Tajvant érintő kérdésekre változatlanul vonatkozó eltérő vélemények miatt érezhetően árnyaltabb volt a fogadtatás.
Az amerikai elnököt megillető vörös szőnyeg, és impozáns katonai felvonulás mellett, a közös séta az ikonikus Tiennamen téren, illetve a pazar bankett sem maradt el, a közös nyilatkozatok azonban a diplomáciai kötelező tiszteletadásra korlátozódtak.
Miközben Trump azzal a céllal érkezett, hogy a tárgyalások középpontjában alapvetően a kereskedelmi együttműködés áll majd, valamint olyan megállapodások köttetnek, amelyek révén Kína több mezőgazdasági terméket, és utasszállító repülőgépet vásárolna az USA-tól, emellett létrehoznának egy testületet a nézeteltérések kezelésére, és annak elkerülésére, hogy ne ismétlődjön meg a tavaly kirobbant kereskedelmi háború az amerikai elnök vámemelései után, Xi elnök azonban más irányú elvárásokkal nézett a találkozó elé.
Tegnapi megbeszéléseil során a kötelező diplomáciai protokollnak megfelelően Trump és Xi mindeketten a kétoldalú kapcsolatok pozitív fordulatának lehetőségét méltatták, ugyanakkor ezen pozitív lehetőségek olvasatát a felek eltérő módon értelmezték. A kínai Külügyminisztérium szerint elnökük kijelentette, miszerint Tajvan a legfontosabb kérdés a kétoldalú kapcsolatokban, és helytelen kezelése konfliktushoz vezethet, míg a Fehér Ház kerülve a kényes részeket, egyáltalán nem tett említést Tajvanról, helyette a kereskedelmi együttműködést, és az így vagy úgy történő iráni háború lezárását hangsúlyozta.
Zárt ajtók mögött a kínai elnök állítólag figyelmeztette Trumpot, hogy a Tajvan körüli nézeteltérések összecsapásokhoz, vagy akár konfliktushoz vezethetnek az Egyesült Államok és Kína között, emellett hangsúlyozta, miszerint a két országnak „partnereknek, nem pedig ellenfeleknek” kellene lenniük, ugyanakkor Trump „rendkívül pozitívnak és produktívnak” nevezte a megbeszéléseket.
Összességében – a tajvani kormány szóvivője szerint a Trump–Xi találkozó nem hozott meglepetést, az amerikai elnök pedig az újságírók Tajvant érintő kérdésére egyszerűen nem válaszolt, ellenben az iráni háború ügyében az amerikai elnök szerint Xi közölte vele, hogy Kína segíteni szeretne a háború lezárásáról, és a Hormuzi-szoros újranyitásáról szóló tárgyalásokban.
Iránnal kapcsolatban a Fehér Ház kijelentette, miszerint Kína ellenzi a tranzitdíjak bevezetését a Hormuzi-szorosban, érdeklődést mutatott több amerikai olaj vásárlása iránt, és egyetértett abban, hogy Iránnak soha nem lehet atomfegyvere. Mindezzel szemben kínai részről mindössze annyi került megjegyzésre, hogy a felek megvitatták a Közel-keleti helyzetet, a Washington Post azon elemzői jelentéseit, miszerint a befejezetlen iráni háború gyengítette Trump tárgyalási pozícióit, a Pentagon szóvivője „alapjaiban véve hamisnak” nevezte az állításokat, mondván – „nem valószínű, hogy a csúcstalálkozó hosszú távon megváltoztatná az amerikai-kínai kapcsolat jellegét és irányát. Ez a stabilitás fenntartásáról szól, nem pedig az olyan fennálló aggályok megoldásáról, mint Kína kiegyensúlyozatlan gazdasági modellje. Ettől függetlenül a világ biztonságosabb hely, amikor a két legnagyobb gazdaság, és leghatalmasabb ország legalább beszélőviszonyban van egymással.”
Trump: az iráni háború „folytatása következik!”
Az amerikai elnök kínai tartózkodása alatt sem hagyta szó nélkül az eseményeket saját közösségi platformján. Legutóbbi terjedelmes posztjában kiemelte, hogy vendéglátója „gratulált nekem a sok hatalmas sikerhez,” majd elődjére hárította a hanyatló Egyesült Államokra utaló megjegyezéseket. Trump ugyanis tisztázta, Xi elnök „kudarcba fulladt ország” utalásai valójában elődje, Joe Biden okozta károkat jelentik.
- „Amikor Xi elnök igen választékosan úgy utalt az Egyesült Államokra, mint egy talán hanyatló nemzetre, akkor arra a hatalmas kárra célzott, amelyet Joe Biden, és a Biden-adminisztráció négy éve alatt szenvedtünk el – és ebben a tekintetben 100%-ig igaza volt. Országunk mérhetetlenül sokat szenvedett a nyitott határoktól, a magas adóktól, a mindenkire ráerőltetett transzneműségtől, a női sportokban induló férfiaktól, a DEI-től (sokszínűség, méltányosság és befogadás), a borzalmas kereskedelmi egyezményektől, az elszabadult bűnözéstől, és még sok minden mástól!„
- „Xi elnök nem arra a hihetetlen felemelkedésre utalt, amelyet az Egyesült Államok mutatott a világnak a Trump-adminisztráció 16 látványos hónapja alatt, amely magában foglalja a mindenkori csúcson lévő tőzsdéket és nyugdíjmegtakarításokat (401K), a katonai győzelmet, és virágzó kapcsolatokat Venezuelában, Irán katonai megtörését – folytatása következik! – messze a legerősebb hadsereg a földön, újra gazdasági nagyhatalom, rekordméretű, 18 billió dolláros külföldi befektetéssel az Egyesült Államokban, a történelem legjobb amerikai munkaerőpiaca, ahol most többen dolgoznak az Egyesült Államokban, mint valaha, az országromboló DEI felszámolása, és annyi minden más, amit képtelenség lenne azonnal felsorolni. Valójában Hszi elnök gratulált nekem a rengeteg hatalmas sikerhez, amit ilyen rövid idő alatt elértünk.”
- „Két évvel ezelőtt valóban egy hanyatló nemzet voltunk. Ebben teljes mértékben egyetértek Hszi elnökkel! De most az Egyesült Államok a legmenőbb nemzet bárhol a világon, és remélhetőleg a kapcsolatunk Kínával erősebb és jobb lesz, mint valaha!” – írja Trump Truth Social platformján.
Hasonlóan Trump bejegyzéséhez, Rush Doshi [CFR] Ázsia-szakértő is megjegyezte, miszerint a kínai elnök régóta azt mondja kádereinek, hogy „a Kelet emelkedik, a Nyugat hanyatlik,” illetve – „az idő és a lendület Kína oldalán áll,” mely kijelentéseket alátámasztja, hogy Kína sikeresen hárította Trump példátlan 140% fölé pattintott vámháborúját a ritkaföldfémek, illetve mágnesek „vészhelyzeti eszköze” segítségével, és az oda-vissza vám illetve korlátozási fenyegetések közepette végül Trump volt az, aki inkább visszavonulót fújt.
Visszatérve a pekingi látogatásra, Xi elnök minimális nyilatkozataival ellentétben, Trump időközben a Fox News csatornának is adott interjút, miután bejegyzésében ismételten az iráni háború újraindításának lehetőségét pedzegette. Továbbá, az elnök kitért az Irán birtokában lévő dúsított uránra is, és megjegyezte, hogy bár el lehetne temetni, ő inkább megszerezné azt.
„Irán dúsított uránjának megszerzése inkább PR-kérdés, mint bármi más,” – közölte a Fox riporterének, majd a számára leginkább kulcsfontosságú üzleti tárgyalásokra vonatkozóan, kijelentette, hogy pekingi látogatása során azzal a kérdéssel fordult tárgyalópartneréhez, hogy bővítsék az amerikai hitelkártya-társaságok hozzáférését a kínai piachoz, majd azt állította, hogy az amerikai farmokról vásárolt termények mellett, Peking az amerikai olaj akvizíciójában is érdekelt.
Konkrét kereskedelmi megállapodásra vonatkozó bejelentések a nap folyamán várhatóak, miután Trump és Xi elnök közös teázáson, és diplomáciai ebéden vesz részt, majd ezt követően az amerikai elnök visszautazik Washingtonba.
Eközben Izraelben
Arra számítanak, hogy Trump kínai látogatásáról hazatérve, még a hétvégén dönteni fog az iráni háború folytatásáról, amit legutóbbi bejegyzése is alátámaszt.
A Fehér Házban ugyanakkor valószínűleg elkerülnék a totális háborút, ami az egész régiót ismételten lángra gyújtaná, ehelyett két lehetőség van napirenden – vagy a korlátozott, és behatárolt katonai akció, amely nem vezetne eszkalációhoz, vagy a nemzetközi felségjelzésű hajók amerikai kísérete a Hormuzi-szoroson át, ami elkerülhetetlenül újabb tűzpárbajhoz vezetne.
Trump vasárnap elutasította Irán konfliktus lezárására vonatkozó ajánlatát, „teljesen elfogadhatatlannak” nevezve azt, majd hétfőn azt állította, hogy a jelenlegi tűzszünet „lélegeztetőn,” van és kilátásba helyezte a katonai fellépést Teherán tárgyalóasztalhoz, és az amerikai feltételek elfogadására való kényszerítésére.
A háttérben – Izrael erőteljes csapásra akarja rávenni az elnököt Irán energia- és infrastrukturális célpontjai ellen, Binjámin Netanjahu miniszterelnök vélekedése szerint a totális háború jelentősen gyengítené Modzstaba Hámenei ajatollah rezsimjét. A korábbi, február végi helyzettel ellentétben, Trump azonban nem valószínű, hogy beugrik a harcok teljes erejű megújításába, különös tekintettel arra, hogy a negyvennapos intenzív bombázások idején a közvetítésből kimaradó Katar ezúttal színre lépett, és a pakisztániakkal együtt a diplomáciai erőfeszítések tovább folytatását hangsúlyozza, nem beszélve a kínai nyomásról.
Trump hétvégére várható döntése előtt Netanjahu a koalíciós válság legalábbis felfüggesztésére használná a képlékeny háborús helyzetet, azt követően, hogy a sorozási törvény elmaradása miatt az ultraortodox litván közösség vezetői tegnap bejelentették, hogy támogatják a Kneszet feloszlatását, majd a koalíció megelőzve az ellenzéket saját törvényt nyújtott be a plénum feloszlatására, és előrehozott választások kiírására.
Szélsőséges ultraortodoxok ismét megpróbáltak betörni a katonai rendőrség vezetőjének házába
Az előrehozott választások hevében, vallási vezetőik uszítását követve radikális ultraortodoxok egy csoportja ismét Juval Jamin dandártábornok askeloni otthonánál gyülekeztek, végül a rendőrség, és a JASAM (különleges egység) erői akadályozták meg a katonai vezető otthonába való erőszakos behatolást.
Az extremista „Jeruzsálemi Frakcióhoz” tartozó ultraortodox zavargók két héttel ezelőtt hasonló akciót kezdeményeztek, mígnem a rendőrség 25 gyanúsítottat tartóztatott le – köztük kiskorúakat –, akik részt vettek a katonai főrendész otthonába való betörésben.
A rendőrség gyenge fellépése következtében, az ideig óráig feltartóztatott tüntetőkre azonban semmilyen felelősségrevonás nem vár, és miközben akadálytalanul folytathatják tovább tevékenységüket a hadsereg elítélő nyilatkozatai sem jelentenek elrettentő erőt, a hatóságok elnéző magatartása miatt.
„Bejelentés érkezett a katonai rendészet vezetője, Juval Jamin dandártábornok háza előtt zajló tüntetésről. Az Izraeli Védelmi Erők határozottan elítél minden olyan kísérletet, amely a biztonsági erők tagjai, vagy családtagjaik ellen irányul, és továbbra is teljes támogatásáról biztosítja Juval Jamin dandártábornokot, aki hűséggel látja el feladatát. A katonai rendészet továbbra is végrehajtja küldetéseit, és a törvényeknek megfelelően jár el,” – áll a hadsereg közleményében.
A radikális ultraortodox frakció egy körülbelül 60 ezer tagot számláló szélsőséges csoport, rendszeresen tartanak zajos tüntetéseket a jesiva-hallgatók besorozása ellen, forródróton mozgósítják a tagokat, és pénzügyi jutalmat fizetnek a behívót megtagadóknak az „inkább meghalunk, mintsem bevonuljunk; jobb ultraortodoxként meghalni, mint a hadsereg katonájaként élni,” jelszó alatt.
A rendőrség két héttel korábban letartóztatta a Breszláv haszid frakció három tagját is, akiket azzal gyanúsítanak, hogy Bét Semesben rátámadtak Joszef Rozenbergerre, a hadsereg egyik ultraortodox katonájára, miközben azt skandálták – „rátok gyújtjuk a házat a gyerekekkel együtt!”
https://anchor.fm/s/51fceecc/podcast/rss
The post Trump-Xi találkozó a továbbra is megoldatlan kérdések árnyékában first appeared on Új Kelet Live.