ujkeletlive
Omer 44
Donald Trump három napos kínai látogatása végeztével, és a várhatóan az Izraelben napokban szavazásra kerülő 25. Kneszet feloszlatása időpontjának közeledtével párhuzamosan erősödnek a Miniszterelnöki Hivatal felől érkező iráni háború újraindítását hangsúlyozó üzenetek.
A Kan közszolgálati csatorna politikai forrása szerint Jeruzsálemben úgy vélik, hogy Irán legfőbb vezetője, Modzstaba Hámenei ajatollah útjában áll a kompromisszumoknak az Egyesült Államokkal folytatott, a háború végleges lezárására irányuló tárgyalásokon, ami értelemszerűen Trump elnököt a harcok újraindítására fogja késztetni. Név nélkül a héber médiában nyilatkozó források óvatosan az elnök döntésétől teszik függővé a tűzszünet végső összeomlását, illetve a csapások újraindítását, másrészt egyre nagyobb hangsúllyal utalnak az izraeli hadsereg magas szintű készültségére, illetve a háború akár hétvégén bekövetkező újraizzítására.
Jeruzsálemben nem titkoltan az iráni energetikai infrastruktúrák, és a legfőbb vezetők kiiktatásában bíznak, ami izraeli közreműködést feltételez, annak ellenére, hogy fehér házi jelentések szerint, amennyiben Trump kinetikus úton kényszerítené tárgyalóasztalhoz a teheráni vezetést, az minden bizonnyal korlátozott mértékű, és idejű csapást jelentene, kihagyva az egész régiót lángra gyújtó izraeli közreműködést.
Eközben, Trump kínai útjáról visszatérve tagadta, hogy Xi Jinping elnök segítségét várja az iráni rezsim meggyőzésére az amerikai követelések elfogadásával kapcsolatban. A teheráni vezetés legutóbbi két lépcsős ajánlatára vonatkozóan az elnök a lehetséges megegyezést illetően ismét mindent esélyt elutasítóan azt nyilatkozta, – „megnéztem Irán legutóbbi javaslatát. Ha nem tetszik az első mondat, egyszerűen kidobom az egészet a kukába. Ha nem egyeznek bele a nukleáris program leállításába, a többit el sem olvasom.”
Ugyanakkor, korábbi állításával szemben – miszerint Iránnak sohasem lehet nukleáris készlete, mégis visszakozott, amikor azt állította – „az urándúsítás 20 évre szóló leállítása rendben van, de ehhez valóban el kell kötelezniük magukat. Ki fogjuk verni belőlük a nukleáris port,” – tette hozzá, majd közölte, hogy „a megfelelő időben vagy bemegyünk érte, vagy megkapjuk. Szerintem valószínűleg meg fogjuk kapni. Teljesen legyőzöttek lesznek. Nem lesz számunkra semmilyen kockázat. Megvan a technológiánk ahhoz, hogy elszállítsuk, és senki másnak nincs ilyen. Talán Kínának,” – közölte, másrészt csütörtökön a Fox Newsnak az elnök azt állította, hogy a mintegy 400 kilogrammnyi uránkészletből a tavalyi 12 napos amerikai-izraeli támadás után megmaradt „nukleáris por” elszállítása inkább PR szükséglet, mintsem gyakorlati.
Előzmények
Kínai útjáról hazafelé Trump megjegyezte, hogy fogytán a türelme Iránnal szemben, majd hangsúlyozta, miszerint Xi elnök szintén azon véleményen van, hogy a Hormuzi-szorost meg kell nyitni, ami az amerikai elnök szerint kizárólag Irántól függ.
Peking úgy tűnik azonban, hogy nem kíván beleavatkozni az USA és Irán közötti konfliktus megoldásába, Trump viszont úgy nyilatkozott, miszerint Xi érdekelt az amerikai olaj akvizíciójában, ő pedig mérlegeli az iráni olajat vásárló kínai olajvállalatokra kivetett amerikai szankciók feloldását.
„Nem kérek szívességeket, mert ha szívességet kérsz, cserébe neked is szívességet kell tenned,” – válaszolta Trump az Air Force One fedélzetén egy riporter kérdésére, a Hormuzi kettős blokád feloldásval kapcsolatban.
Az említett szívességgel, illetve kínai segítséggel kapcsolatban azonban nem sokat tudni, Xi elnök ugyanis nyilvánosan nem kommentálta a Trumppal folytatott, Iránról szóló egyeztetéseit, a kínai Külügyminisztérium közleményében azonban vázolta Peking álláspontját, miszerint – „ennek a konfliktusnak, aminek soha nem lett volna szabad megtörténnie, nincs oka a folytatásra. Azt akarjuk, hogy a szoros nyitva legyen.”
A negyvennapos intenzív harcok után Trump ugyan tűzszünetet jelentett be, ugyanakkor a Hormuzi-szoroson áthaladó iráni olajforgalmat blokkolta, miután Irán is ragaszkodik az olajút lezárására, ami patthelyzethez vezetett a béketárgyalások, illetve a nukleáris leszerelés körüli vita kapcsán.
Teherán közölte, hogy mindaddig nem nyitja meg a szorost, amíg az USA véget nem vet a blokádnak, Trump pedig a harcok újraindításával fenyegetőzött, mondván „nem akarjuk, hogy nukleáris fegyverük legyen, és azt akarjuk, hogy a szoros nyitva legyen,” – erősítette meg Pekingben, a kínai elnök társaságában.
Trump a Fox News csatornán csütörtök este közölt interjú során egyébként megjegyezte, hogy nem becsülte alá Iránt – „hihetetlenül keményen csaptunk le rájuk. Nem nyúltunk a hídjaikhoz. Az áramszolgáltatóikhoz sem. Két nap alatt mindent meg tudunk semmisíteni,” – tette hozzá, majd arra a kérdésre, hogy mikor fog valójában véget érni az iráni háború, kikerülte a válaszadást, mondván – „Vietnam 19 évig tartott. Irak körülbelül egy évtizedig. Korea hét évig. Egy másik 14 évig. Egy másik 12 évig. Egy másik kilenc évig. Több tízezer katonát veszítettünk el háborúkban.”
A teheráni rezsim diplomáciai üzeneteit közvetítő Abbász Aragchi iráni külügyminiszter közölte, hogy olyan üzenetek érkeztek, miszerint Washington kész a tárgyalások folytatására.
„Reméljük, hogy a tárgyalások előrehaladtával jó eredményre jutunk, így a Hormuzi-szoros biztonsága teljesen helyreállhat, és felgyorsíthatjuk a szoroson áthaladó forgalom normalizálódását,” – idézi a Reuters Aragchi sajtótájékoztatón elhangzott nyilatkozatát Új Delhiben.
Továbbá, Aragchi szerint Teherán „nem bízik” az Egyesült Államokban, és csak akkor hajlandó tárgyalni Washingtonnal, ha komolyan veszik a dolgot, és ami a Hormuzi blokádot illeti, megjegyezte, hogy a szoroson minden hajó áthaladhat, kivéve azokat, amelyek „háborúban állnak” Teheránnal, feltéve, hogy egyeztetnek az iráni haditengerészettel.
Olaj-hidegháború
Miközben a piac figyelme ismételten a Hormuzi-szoros kapcsán kialakult patthelyzetre, különös tekintettel Trump háború eszkalálódásával fenyegetőző kijelentéseire irányul, a hétvégi kereskedési szünet előtt az irányadó Brent nyersolaj körülbelül 3%-kal, hordónként 109 dollár körüli szintre, illetve az amerikai WTI több mint 4 százalékkal drágábban, 105 dollár felett zárt.
Az Iráni Forradalmi Gárda közölte, hogy szerda este és csütörtök között 30 hajó kelt át a szoroson, ami messze elmarad a háború előtt jellemző napi 140-től, míg a Kpler hajózási elemző cég csütörtökön megerősítette, miszerint a figyelemmel kísért 24 órában 10 hajó haladt át a szoroson, szemben az elmúlt hetekben tapasztalt napi öt-hét aránnyal.
„A nyersolaj ára magasabban forog, ami egyrészt annak a számlájára írható, hogy a Trump-Xi találkozó nem igazán vitt közelebb a Hormuzi-szoros újbóli megnyitásához, másrészt az orosz finomítók elleni folyamatos ukrán támadásoknak köszönhető,” – idézi a Reuters Ole Hansent, a Saxo Bank elemzőjét.
The post Trump döntésére várva – Izrael ugrásra készen, hasonlóan az olajárak first appeared on Új Kelet Live.