Avi/ujkelet.live
Északi front
Négy izraeli katona megsebesült – egyikük súlyosan –, miután az éjszaka folyamán út menti pokolgép robbant Dél-Libanonban – jelentette az izraeli hadsereg.
- A sérültek állapota: Egy katona állapota súlyos, egy tiszt közepesen súlyosan, míg egy másik tiszt és egy katona könnyebben sérült meg. Mindannyiukat kórházba szállították, a családjukat értesítették.
- Támadások a tűzszünet ellenére: Az Izrael Védelmi Erők közlése szerint a Hezbollah terroszervezet az éjszaka és a mai nap folyamán több rakétát és robbanó drónt irányított a Dél-Libanonban állomásozó csapatokra. Bár a lövedékek a katonák közelében csapódtak be, sérülést nem okoztak. Az egyik drón miatt megszólaltak a szirénák Miszgáv Am határ menti településen.
A következő lépés: Az izraeli hadsereg evakuálási figyelmeztetést adott ki négy dél-libanoni falura a Hezbollah terrorcsoport elleni légicsapások előtt. Lakóikat arra utasították, hogy legalább egy kilométerre távolodjanak el.
Gázai övezet: Célzott csapások és növekvő izraeli ellenőrzés
Helyzetkép: Az Izraeli Légierő az elmúlt nap folyamán likvidált két terroristát, akik veszélyt jelentettek a csapatokra a Gázai övezet déli és középső részén.
A fókuszban: Tegnap egy légicsapásban életét vesztette Bahaa Barud, a Hamász terrorszervezet hadműveleti osztályának parancsnoka. Az izraeli hadsereg tájékoztatása szerint Barud közvetlen fenyegetést jelentett, mivel a közelmúltban több támadást is előkészített az izraeli katonák és civilek ellen.
A nagyobb kép: Binjámin Netanjahu miniszterelnök vasárnap elismerte, hogy Izrael folyamatosan terjeszti ki az általa ellenőrzött területeket a Gázai övezetben.
- „Gázában most már nem a terület 50 százalékát, hanem a 60 százalékát ellenőrizzük” – fogalmazott a kormányfő.
- A számok mögött: Az Izrael által márciusban kiadott térképek egy új, korlátozott övezetet mutattak be. Ez a Donald Trump amerikai elnök által közvetített tűzszünet utáni 53%-on felül további 11%-ot tesz ki (narancssárga vonallal jelölve), így Izrael a Gázai övezet közel kétharmadát tartja irányítás alatt.
- A stratégia: Netanjahu kijelentette, hogy szorítják a hurkot a Hamász körül, és a küldetés egyértelmű: garantálni, hogy Gáza soha többé ne jelentsen veszélyt. Ugyanakkor – a 2023. október 7-e óta megszokott retorikájától eltérően – ezúttal nem tett ígéretet a Hamász mint katonai és kormányzati szervezet teljes megsemmisítésére.
Titkos izraeli bázisok Irakban
A sztori: Izrael két titkos bázist is kiépített Irakban az Irán elleni háborúk előkészületei során, és a titok megőrzése érdekében iraki katonák és civilek is életüket vesztették, jelentette a The New York Times (NYT).
A részletek:
- A Wall Street Journal korábbi leleplezése már utalt egy bázisra Irak nyugati sivatagában a februárban kezdődött háború kapcsán. Iraki tisztségviselők azonban most megerősítették a NYT-nak, hogy létezett egy másik bázis is, amelyet a 2025. júniusi Irán elleni izraeli támadás során használtak.
- Ezt a korábbi bázist 2024 végén kezdték építeni, de mára már nem üzemel. A 2026-os háborúban használt bázis jelenlegi státusza ismeretlen.
- Amerikai szál: Washington legalább az egyik bázis létezéséről tudott.
Miért fontos? Izrael azért hozta létre ezeket a létesítményeket, hogy lerövidítse az Irán elleni csapások repülési idejét, logisztikai csomópontként támogassa a légierőt, valamint itt állomásoztassa a különleges erőket és a kutató-mentő csapatokat lezuhant pilóták kimentésére.
A titok ára: Helyi beduinok gyanús mozgást észleltek az egyik bázisnál.
- Március 3-án Awad al-Sammari beduin pásztort, aki épp élelmiszerért indult, egy izraeli helikopter megölte, miután véletlenül rábukkant a bázisra, és azt jelentette az iraki hatóságoknak.
- Az iraki hadsereg felderítő egységet küldött a helyszínre, de visszavonulásra kényszerültek, miután egy katonájuk meghalt, kettő pedig megsebesült a vélhetően izraeli tűzben.
Az amerikai–iráni tárgyalások feltételei
A színfalak mögött: Az iráni Fars hírügynökség forrásai szerint Washington és Teherán is szigorú feltételekhez köti a tartós tűzszüneti megállapodást.
Az 5 amerikai főfeltétel:
- Az Egyesült Államok nem fizet kártérítést.
- Iránnak át kell adnia 400 kilogramm uránt az USA-nak.
- Az USA fenntartja a jogot, hogy a befagyasztott iráni vagyon akár 25%-át ne fizesse vissza.
- Irán mindössze egyetlen aktív nukleáris létesítményt tarthat fenn.
Az 5 iráni bizalomépítő előfeltétel (a tárgyalások megkezdéséhez):
- A háború teljes leállítása minden fronton.
- A szankciók teljes körű feloldása.
- A befagyasztott iráni pénzeszközök felszabadítása.
- A háború okozta károk megtérítése.
- Irán szuverén jogának elismerése a Hormuzi-szoros felett.
Dróntámadás érte az Egyesült Arab Emírségek atomerőművét
Az Egyesült Arab Emírségek hivatalos közleményben tudatta, hogy három drónt indítottak a területe ellen. Ebből kettőt elfogtak egy azonban eltalált egy elektromos generátort a Barakah atomerőmű közelében, ami tüzet okozott. Bár az Emírségek nem nevezte meg az elkövetőt, a támadás mögött vélhetően Irán áll.
A reakció: Az ENSZ nukleáris felügyelősége, a NAÜ az X-en közzétett bejegyzésében „súlyos aggodalmát” fejezte ki.
- Rafael Grossi, a szervezet vezetője hangsúlyozta: „A nukleáris biztonságot veszélyeztető katonai tevékenység elfogadhatatlan.”
- A jó hír: A hatóságok tájékoztatása szerint a Barakah erőműnél a sugárzási szint normális maradt, és személyi sérülés nem történt.
Izraeli belpolitika: Létszámhiány a seregben és politikai manőverek
A belpolitikai játszma: Netanjahu és Boáz Biszmuth likudos képviselő eegy cinikus politikai húzással próbálják egyszerre kibékíteni az ultraortodox (háredi) pártokat, és a felelősséget az ellenzékre hárítani a sorkatonai mentességet biztosító törvény kapcsán.
- A forgatókönyv szerdán:
- 09:00 – Vita a háredik sorkötelezettség alóli felmentési törvényéről.
- 10:00 – Vita a sorkatonai szolgálat meghosszabbításáról.
- A csapda: A bizottság jogi tanácsadói szerint nem lehet meghosszabbítani a szolgálati időt anélkül, hogy újabb emberi erőforrásokat (például az ultraortodoxokat) ne vonnának be. A bizottság elnöke így azzal vádolhatja a mentességi törvény ellenzőit, hogy ők ártanak a hadseregnek, és miattuk kényszerülnek a tartalékosok még hosszabb szolgálatra.
- A valóság: A sorkatonai mentességet biztosító törvényjavaslat önmagában nem vonna be annyi háredi katonát, amennyire a hadseregnek most szüksége lenne. Az ellenzék viszont elmulasztotta a lehetőséget, hogy időben benyújtsa a Kneszet feloszlatását célzó indítványt, amivel elejét vehette volna a politikai trükközésnek.
Drámai számok a katona-hiányról:
A hét fronton zajló elhúzódó harcok és a több ezer kieső sérült miatt a hadsereg riasztó adatokat mutatott be a politikai vezetésnek a sorkatonák és tartalékosok mélyreható kimerültségéről:
- Hiányzó létszám (sorkötelezettek): Kb. 12 000 katona hiányzik, ebből 6 000–7 500 harcoló alakulatoknál.
- A szolgálati idő kockázata: Ha a kötelező szolgálati időt 30 hónapra csökkentik 36 hónapról, a hiány több ezer harcoló, támogató és technológiai szakemberrel nő.
- A tartalékosok helyzete: Eközben a tartalékosok több tucat napot töltenek tartalékos szolgálatban az Izraeli Védelmi Erők eredeti tervén túl. Kezdetben a hadsereg 55 napos szolgálatra szerette volna behívni a tartalékosokat 2026-ban. Az iráni háború miatt azonban sok tartalékos mára 80-100 napot szolgált.
- Női harcosok száma: Az elmúlt évtizedben 500-ról 5 000-re nőtt a bevonuló női harcosok száma (háromszoros aránynövekedés a harci egységeknél).
- Ultraortodox (háredi) sorozás: 2023: 2 200 fő | 2024: 2 800 fő | 2025 első fele: 1 850 fő – év végére várhatóan meghaladja a 3 000-et, de ez még mindig kevés a kritikus hiány pótlására. 80 000 besorozásra alkalmas ultraortodox él Izraelben.
„Ha most nem teszünk valamit törvényi úton, a helyzet súlyosbodni fog, és az egész rendszert felboríthatja” – mondta egy magas rangú tisztviselő.
https://anchor.fm/s/51fceecc/podcast/rss
The post Növekvő ellenőrzés Gázában, létszámhiány a seregben és politikai manőverek first appeared on Új Kelet Live.