ujkeletlive
Omer 46
Donald Trump elnök zöld jelzésére várva Izraelben továbbra is az Irán elleni háború újraindítására számítanak, a korábbi jelentésekkel ellentétben azonban az amerikai hadsereg korlátozott csapásaival együtt a támadások izraeli megújítása is tervben van, ami az egész régióra kiterjedő eszkalálódást jelentene.
Binjámin Netanjahu miniszterelnök, és Trump közötti tegnap esti telefonos egyeztetést követően a Kan közszolgálati csatorna politikai forrása arra utalt, hogy amennyiben az elnök engedélyezi az iráni csapások felújítását, azok nem korlátozottak, hanem a két hadsereg közös műveletei lesznek, különös tekintettel az energia létesítmények elleni komplex kezdeményezett támadásokra, amit Izrael akar végrehajtani.
Eközben a Fehér Házban célozgatásokon kívül egyelőre nincs döntés a tűzszünet amerikai részről történő felfüggesztéséről, Trump az Axiosnak nyilatkozva kijelentette, hogy fogytán a türelme, és amennyiben az iráni rezsim nem áll elő a legutóbbi „elfogadhatatlannak” minősített ajánlathoz képest egy jobbal, „sokkal keményebb csapást fognak elszenvedni.”
„Megállapodást akarunk kötni. Még nincsenek ott, ahol látni szeretnénk őket. El kell jutniuk oda, különben súlyos csapás éri őket, ezt pedig ők sem akarják,”- idézi az Axios az elnököt, aki egyrészt nem említett pontos határidőt, csak hozzátette, hogy az USA „a korábbinál sokkal keményebben” fog lecsapni Iránra, ha nem állnak elő egy jobb javaslattal, hangsúlyozva – „ketyeg az óra. Jobban teszik, ha gyorsan lépnek, különben nem marad semmijük.”
Washingtoni források szerint még mindig diplomáciai úton, közös megállapodással akarja Trump a háborút lezárni, de saját feltétleinek elfogadásával, amit Irán elutasított, ezért került napirendre a katonai opció. Az Axios forrásai szerint az elnök várhatóan kedden hívja össze válságtanácskozásra nemzetbiztonsági csapatát, Netanjahu pedig már tegnap este egyeztetett a szűkebb biztonsági kabinettel miután telefonon beszélt az elnökkel.
A legutóbbi megállapodás-ajánlatok cseréjét követően, Trump elutasította Modzstaba Hámenei ajatollah ajánlatát, így a háború újraindítását Jeruzsálemben már korábban elkerülhetetlennek tartották már a hét elején, annak ellenére, hogy Trump a döntést múlt heti három napos kínai látogatása utánra halasztotta. Visszatérve az Államokba, az elnök első körben hétvégi golf-találkozón vitatta meg a kérdést a jelenlévő JD Vance alelnök, Steve Witkoff fehér házi megbízott, Marco Rubio külügyminiszter, illetve John Ratcliffe, a CIA igazgatója társaságában.
A háttérben – a fő közvetítő Pakisztán belügyminisztere hétvégén Teheránban folytatott tárgyalásokat magas rangú iráni vezetőkkel a háború lezárását célzó megállapodásról, emellett a Fehér Ház bizalmát élvező másik hivatalos tárgyaló, Mohammed bin Abdulrahman Al Thani katari miniszterelnök szintén tegnap egyeztetett pakisztáni kollégájával, és Abbász Aragchi iráni külügyminiszterrel.
A Hormuzi kettős blokád, és az ingadozó tűzszünet feszültsége az egész régióban érezteti hatását, az olaj ára a tegnap éjfél utáni nyitáskor megugrott – a mérvadó Brent nyersolaj közel 2 százalékkal – 111.3 dollárra, míg az amerikai WTI nyersolaj több mint 2 százalékkal 107.9 dollárra emelkedett. Az egyelőre decens áremelkedés vihar előtti csendben egy nagyobb berobbanást jelez az eleve fogyóban lévő készletek, illetve a belengetett háború újraindításának árnyékában.
Emellett, tegnap dróntámadás érte az Egyesült Arab Emírségek barakahi atomerőművét, kárt okozva egy „belső védelmi vonalon kívüli áramgenerátorban,” – erősítette meg az Emírségek Védelmi Minisztériuma.
A minisztérium szerint „a nyugati határ felől” belépő három drón egyike okozta a károkat, egyelőre a támadások forrásának megállapítására folyamatban vannak a vizsgálatok.
Az eseményt követően Abdullah bin Zayed emirátusi külügyminiszter tájékoztatta a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség főigazgatóját, Rafael Grossit a dróntámadásoról, hangsúlyozva, hogy az okozott károk „nincsenek hatással a sugárbiztonsági szintre.”
Az Emírségek egyelőre nem vádolta meg közvetlenül Iránt, ugyanakkor Anwar Gargash diplomáciai tanácsadó a közösségi médiában közzétett bejegyzésében világossá tette – „a Barakah atomerőmű elleni támadás – akár közvetlenül a főszereplő, akár annak egyik proxy-szervezete hajtotta végre – veszélyes eszkalációt és aggasztó fejleményt jelent, amely durván sérti a nemzetközi jogot, és a bevett normákat, valamint bűnös közömbösséggel veszélyezteti az Egyesült Arab Emírségek, és a környező térség polgári lakosságának életét.”
Politika – előrehozott választások vagy háború?
Binjámin Netanjahu miniszterelnök nem titkoltan számít az iráni háború kézzelfoghatóan közeli újraindítására, ami várhatóan újabb szükségállapot bevezetését jelentené Izraelben, ilymódon megakadályozva a szerdára tervezett Kneszet feloszlatását kezdeményező törvény első olvasatának megszavazását.
Egyelőre azonban a várakozás óráiban a miniszterelnök mindent, és mindenkit mozgósított az előrehozott választásokhoz ezidáig ragaszkodó ultraortodoxok, és saját kormánya lázadóinak meggyőzésére, hogy álljanak el szándékuktól.
Netanjahu makacsul ragaszkodik azon elképzeléséhez, hogy a háredi sorkatonai szolgálat alóli kibújás megszavazása saját frakcióján belül, kevesebb mandátumvesztést okozna neki az októberben úgyis sorra kerülő választásokon, mint a háredik kiugrása jobboldali blokkjából, illetve mint az előrehozott választások szeptemberi követelése.
Ilymódon, az úgynevezett sorkatonai szolgálat mentesítésének saját kormányán belüli ellenzőit próbálta hétvégén is meggyőzni, közöttük a labilis kétkedőket maga Netanjahu fogadja nyomásgyakorlásra, miközben a másik fél részéről, a háredi képviselőkkel is próbál egyezkedni, folyamatosan változtatva eleve követhetetlen álláspontjait. A tavalyi Felkelő Oroszlán hadművelet után a Kneszet Külügyi és Védelmi bizottságát vezető Juli Edelstein [Likud] kirúgása után kinevezett Boáz Biszmut [Likud] által gründolt, egyértelműen a sorkatonai szolgálat alóli kibújást megelőlegező javaslatot „történelmi törvénynek” nevezte, majd szavazását felfüggesztette, és még néhány nappal korábban is azt állította, hogy a választásokig nincs meg a többség a továbbléptetéshez.
Az elmúlt években vég nélkül zajló belpolitikai válság úgy tűnik azzal tetőzött, hogy a Jahadut Hatora askenázi frakció Degel HaTora ága világossá tette, miszerint „nincs többé blokk,” ezért a miniszterelnök úgy döntött, hogy a helyzetet, és minden korábbi állítását figyelmen kívül hagyva bármi áron megszavaztatja a törvényt.
A Ynet-nek nyilatkozó politikai forrás szerint -„zarándoklat indul Netanjahuhoz az összes bizonytalan képviselő részéről. A megszokott nyomást fogja gyakorolni rájuk: azt fogja mondani, hogy veszélyben van a blokk, és biztonsági kérdéseket is felhoz majd. Ha meglesz a többség, a törvény napirendre kerülhet.”
Eközben, Netanjahu intézkedett, hogy a felmentési törvény visszakerüljön a Bizottság asztalára, amely szerdán ülésezik a javaslat végső szavazásra bocsátása érdekében, a sorkatonai szolgálat meghosszabbításáról szóló törvény vitájával egy időben, éppen akkor, amikor a Kneszet feloszlatására készülnek.
A felmentési törvénynek még két-három bizottsági vitára lenne szüksége, mielőtt a plenáris ülés elé kerülhetne, így nem egészen érthető, mit akar elérni a miniszterelnök, főleg olyan képviselők meggyőzésének lehetetlen próbálkozásával, mint a korábban kirúgott Edelstein, vagy Szaren Haszkel, Dan Ilouz, és Ofir Szofer. Emellett, a Jahadut Hatora két képviselője – Jichák Goldknopf és Jákob Teszler eleve nem fogja támogatni a törvényt, így a legjobb esetben összejönne 62 szavazat, de utolsó pillanatban bárki kiugorhat, így nem logikus miért vállalna Netanjahu ekkora bukást, miután úgyis előrehozott választásokat kellene kiírni.
„A miniszterelnök most súlyos hibákat követ el. Tudja, hogy nincs meg a többsége a sorozási törvény elfogadásához, csak még jobban feldühíti a hárediket, és az ár még súlyosabb lesz. Hajtsa meg a fejét, és fogadja el a választások dátumát, amit az ultraortodoxok kérnek,” – idéz a Ynet egy magasrangú háredi tisztviselőt, aki azt is megjegyezte, hogy Netanjahut „a hozzá közel álló emberek rántják a mélybe.”
Mindezek ellenére, a miniszterelnök környezetében intenzív nyomást gyakorolnak az ultraortodox vezetők megbékítésére, különösen a litván ág szellemi vezetője Dov Lando rabbi [Degel HaTora] bejelentését követően, aki arra utasította a párt képviselőit, hogy mindenképpen támogassák a Kneszet feloszlatását.
A mintegy 400 ezer tartalékost évek óta folyamatosan mozgósító több frontos hadműveletek, illetve az iráni háború megújításának küszöbén a bújtatott sorozási törvény napirendre tűzése az ellenzéken kívül, minden bizonnyal a választókat is felháborítja.
„Netanjahu tudja, hogy választási vereség előtt áll, és mindent megtesz, hogy nyerjen még néhány napot a Miniszterelnöki Hivatalban. Azon kísérlete, hogy kiárusítsa Izrael biztonságát, és megpróbáljon átnyomni egy kibúvókat biztosító törvényt, újabb elárulása a hadsereg katonáinak és a tartalékosoknak,” – közölte Jáir Lapid [Jes Atid] ellenzéki vezető
Ki volt az Egyesült Arab Emírségek vezetőjének vendége?
Hivatalosan ugyan még nincs pontos időpontja a következő választásoknak, de Binjámin Netanjahu miniszterelnök számára a kampány már elkezdődött.
Hasonlóan az előrehozott választásokhoz képest a háredi felmentési törvény miatt várható viharokat kisebb kockázatnak értékelő miniszterelnök, az Egyesült Arab Emírségekben az iráni háború alatt tett látogatásának felfedése nyomán keletkező diplomáciai vihar szintén kisebb veszteségként könyvelte el, ahhoz a politikai hozzáadott értékhez képest, amit okozott ezáltal.
Az előzmény
A Miniszterelnöki Hivatal múlt szerdán megerősítette a 13 hírcsatorna értesülését, miszerint Netanjahu az Iránnal zajló háború idején az Egyesült Arab Emírségekbe látogatott, ami súlyos diplomáciai feszültséget váltott ki a két ország között, miután Abu Dzabi titoktartást kért a miniszterelnöktől a találkozót illetően, azok után, hogy az Ábrahám Egyezmény köztudottan legaktívabb országát az egyre növekvő biztonsági feszültségek közepette eleve a Teherán-ellenes tengellyel azonosítják.
Ismételten az iráni támadások újraindítása küszöbén, és egy olyan érzékeny időszakban, amikor a két ország között szoros védelmi kapcsolat alakult ki, a miniszterelnök azért döntött úgy, hogy mégis exponálja az eseményeket, mert úgy vélte, hogy Naftali Bennett volt miniszterelnök, aki korábban volt, és újból az Emírségekbe készült látogatni, előnyösebb helyzetbe kerül. Bennett a tervek szerint Mohammed bin Zajed elnökkel, és kormánya magas rangú tisztviselőivel találkozott volna, és a 12-es csatornának nyilatkozó két forrás szerint Netanjahu nem akart belenyugodni, hogy a volt miniszterelnök látogatása nyilvánosságot kap, miközben a sajátja titokban marad.
A csatornának nyilatkozó források megjegyzik, hogy Netanjahu hivatalában annak látszatától tartottak, miszerint Bennettel ellentétben „Netanjahu nemkívánatos vendégnek” tűnhet az Emírségekben. Izraelben katonai cenzúra vonatkozik minden érzékeny információ közlésére, a Miniszterelnöki Hivatal az Emírségekkel szemben bevett diplomáciai protokollt figyelmen kívül hagyva engedélyezte a hír közlését, eközben sikerült Bennett utazását is rossz fényben feltüntetni, bár ez utóbbi részleteit eddig nem is hozták nyilvánosságra.
Netanjahu hivatalának bejelentése után az Emírségek Külügyminisztériuma éles hangvételű nyilatkozatban tagadta Netanjahu látogatását, és találkozóját bin Zajed elnökkel, míg Bennett hivatala nem nyilatkozott a látogatást illetően, a miniszterelnök hivatala pedig tagadja az értesüléseket.
The post Diplomáciai és háborús konfliktusok az előrehozott választások küszöbén first appeared on Új Kelet Live.