Avi/ujkelet.live
Mélyponton Trump népszerűsége az iráni háború miatt
A lényeg: Donald Trump amerikai elnök népszerűségi indexe 37 százalékra süllyedt a New York Times/Siena felmérése szerint. Ez a legrosszabb adat a hivatalba való visszatérése óta, ami egyértelműen az Irán elleni háború gazdasági következményeinek és társadalmi elutasítottságának számlájára írható.
- A háború megítélése: A választók közel kétharmada szerint hibás döntés volt háborúba lépni. Bár a republikánusok 70 százaléka támogatja a lépést, Trump az összes főbb politikai területen – bevándorlás, gazdaság, megélhetési költségek, Irán – negatív megítélés alá esik.
- A számok nyelve: A szavazók 56 százaléka határozottan elítéli az iráni háború kezelését, 49 százalékuk pedig az izraeli-palesztin konfliktus menedzselését. Több mint a felük úgy véli, Trumpnak nem szabadna újra háborút indítania Irán ellen, ha nem születik diplomáciai megállapodás.
Amiért ez Izraelnek is rossz hír: A közvélemény-kutatás aggasztó trendeket mutat Jeruzsálem számára.
- A válaszadók nagyobb arányban szimpatizálnak a palesztinokkal, mint az izraeliekkel (37% a 35%-kal szemben).
- A 29 év alatti fiatalok körében még drámaibb a helyzet: mindössze 14 százalékuk támogatja Izraelt, míg 64 százalékuk a palesztinokat.
- Izrael „további gazdasági és katonai támogatását” a teljes népesség csupán 37 százaléka, a 18–29 év közöttieknek pedig mindössze az 5 százaléka támogatja.
Katonai kudarc? Az iráni nukleáris projekt érintetlen maradt
A kontextus: Tamir Hayman tartalékos vezérőrnagy, a tel-avivi Nemzetbiztonsági Tanulmányok Intézetének (INSS) ügyvezető igazgatója – a katonai hírszerzés korábbi vezetője– az INSS honlapján megjelentetett elemzésében eddig ismeretlen részleteket közölt a harcokról. Értékelése szerint a taktikai sikerek ellenére a hadjárat két fő súlypontja – az iráni rezsim és a nukleáris projekt – lényegében változatlan maradt.
Hayman főbb megállapításai a „Oroszlánüvöltés Hadművelet: Az első szakasz összefoglalója” című dokumentumból:
- Gyors felépülés: A 2025. júniusi hadjárat (Felkelő Oroszlán) nem hozott tartós megoldást. Irán gyorsan rehabilitálta a fordói létesítményt, és felgyorsította a Natanz melletti, légicsapásoknak ellenálló, mélyen a föld alatt fekvő „Csákány-hegy” építését.
- Fegyverkezési ütem: Teherán havi 125 darabra növelte a ballisztikus rakéták gyártását, így a jelenlegi háború kezdetére 2500 darabos készletet halmozott fel. Ezzel párhuzamosan az Aszad-rezsim bukása ellenére Szírián, valamint fedőcégeken, az Egyesült Arab Emírségeken és Törökországon átáramló informális hálózatokon keresztül megújította a libanoni Hezbollah ellátási útvonalait, és megduplázta a terrorszervezet költségvetését.
A Trump-hatás és a meghiúsult kurd hadművelet
2025 decemberében a bazárok kereskedői és a középosztály vezetésével újabb rezsimellenes tüntetések kezdődtek Iránban. Donald Trump amerikai elnök a közösségi médiában közzétett „Úton a segítség” üzenetével, valamint a venezuelai sikereken felbuzdulva elkötelezte magát a rezsim megdöntése mellett, ami váratlanul érte az éppen védelmi felkészülésre és az amerikai csapatok felvonulására plusz két hónapot kérő Izraelt.
- A stratégiai törésvonal: Komoly szakadék tátongott a politikai és a katonai vezetés elképzelései között. Miközben a politikai elit a rezsimváltást tűzte ki fő célul, a hadsereg világossá tette, hogy ez pusztán légicsapásokkal nem érhető el.
- A meghiúsult „koronaékszer”: A rezsim destabilizálásának kulcsfontosságú eszköze egy titkos szárazföldi kurd betörés lett volna Irán területére, amely etnikai feszültségeket szítva kényszerítette volna ki a hatalomváltást.
- A törlés oka: Trump elnök végül törölte a kurd milíciák bevetését a török diplomáciai tiltakozás, valamint az arab nemzetállamok törzsi felaprózódástól való félelme miatt. Ezzel a rezsim megdöntésének elsődleges katonai mechanizmusa elveszett.
- A megmaradt stratégia: A háború második szakasza így egy tiszta felőrlőháborúvá alakult, amely a techno-taktikai kiválóságra építve az iráni hadiipar és fegyvernemek szisztematikus rombolását célozta. Azonban a fegyverszünet hatálybalépéséig „a legfőbb koronaékszer – a nukleáris program megsemmisítése – nem valósult meg teljesen.”
- Limitált légierő: Miközben Izrael politikai célja a teheráni rezsim megdöntése, a katonai cél pedig a képességek gyengítése volt, a nukleáris eszközök és rakéták többsége sértetlen maradt a föld alatti komplexumokban. Ez rávilágított a légierő korlátaira a mélységi infrastruktúrával szemben.
„Irán egyetlen éven belül két nagy háborút is elszenvedett, és a vezetés valószínűsíthető következtetése az, hogy a következő háborút kizárólag a nukleáris elrettentés képes megakadályozni.”
A politikai törésvonal Teheránban
Az iráni vezetés decentralizált parancsnoki struktúrára váltott. Az apja, Ali Hamenei ajatollah likvidálása után kinevezett új legfelsőbb vezető, Modzstaba Hamenei megakadályozta a hatalmi vákuum kialakulását.
- Ali Laridzsani szerepe: A Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács időközben likvidált titkára hidegfejjel, szó szerint az iráni alkotmány betűjét követve léptette életbe a háromtagú ideiglenes elnöki tanácsot. Ez akadályozta meg a káoszt, és biztosította, hogy egyetlen katonai parancsnok se próbálkozzon puccsal.
- Modzstaba legitimációja: Modzstabát a Forradalmi Gárda nyomására, a Szakértők Gyűlésének fizikai összehívásával (Kom szent városában), 54 szavazattal választották meg. Bár bujkál és beteg, a spirituális legitimációja stabilizálta a rendszert. Hayman figyelmeztet: Modzstaba még apjánál is szélsőségesebb, és nem köti a nukleáris fegyverek fejlesztését tiltó vallási rendelet (fatwa), mert az a szerzője halálával jogilag megszűnt.
- A parancsnokság decentralizálása: A korábbi háborúk tapasztalataiból tanulva Teherán felhatalmazta a harctéri parancsnokokat a stratégiai eszközök – köztük a ballisztikus rakéták indítása és a Hormuzi-szoros lezárása – önálló alkalmazására, felsőbb jóváhagyás nélkül is.
- A decentralizáció hátulütője: Ez a struktúra belső zavarokat is okozott: a helyi parancsnokok önhatalmúlag mértek csapást Ománra és emírségekbeli civil infrastruktúrára, ami ellenkezett a teheráni politikai vezetés szándékaival, különösen az Emírségek pénzügyi rendszerétől való jövőbeni függőség fényében.
A Hormuzi-szoros: Az amerikai-izraeli érdekellentét
Irán nem drónokkal vagy fenyegetésekkel, hanem horgonyzott tengeri aknákkal zárta le a szorost. Ezt fizikailag rendkívül nehéz és időigényes felszámolni.
- A fókusz eltolódása: Ez a lépés teljesen felborította az amerikai katonai tervezést. Trump prioritása az energetikai és globális élelmiszerpiaci (műtrágyaszállítások) pánik miatt átkerült a tengeri hadviselésre. Az USA a szoros megnyitására koncentrált a nukleáris létesítmények helyett.
- Koalíciós kudarc: Az USA teljesen egyedül maradt a szoros megnyitására irányuló kísérletben. Európa és a NATO tagok megtagadták a részvételt, két okból: nem konzultáltak velük a háború előtt („nem lehet koalíciót építeni visszamenőlegesen”), és az európai biztonsági helyzet miatt már 4 éve hadigazdálkodáshoz hasonló nyomás alatt élnek, nincs kapacitásuk új frontra.
- Új bevételi forrás: Irán a tárgyalások alapjává tette a szorost, sőt, a megmaradt tranzitforgalmat megadóztatja, így töltve újra a kiürült kasszát.
Iráni válasz az amerikai béketervezetre – milliárdos követelésekkel
A legfrissebb: Irán hivatalosan is reagált a háború lezárását célzó új amerikai javaslatra. Eszmaeil Baqaei külügyminisztériumi szóvivő megerősítette, hogy az üzenetváltások egy pakisztáni közvetítőn keresztül folyamatosak, cáfolva azokat a sajtóhíreket, amelyek szerint a tárgyalások megfeneklettek volna Washington „túlzó követelései” miatt.
Irán ugyanakkor kemény feltételeket támaszt, amelyeket a szóvivő szerint a delegáció határozottan képvisel:
- A külföldön befagyasztott iráni eszközök feloldását.
- A régóta fennálló szankciók eltörlését.
- Háborús jóvátétel megfizetését az Egyesült Államok részéről, mivel Teherán a konfliktust „illegálisnak és megalapozatlannak” tekinti.
Mellékesen: Arra a kérdésre, hogy fennáll-e egy újabb katonai összecsapás veszélye, Baqaei kijelentette: Irán „minden eshetőségre teljes mértékben felkészült”.
Blokád a Hormuzi-szorosban és fegyvercsempészet Kurdisztánban
A harctérről: Az AFP jelentése szerint az Iráni Iszlám Forradalmi Gárda csapást mért az Egyesült Államokhoz és Izraelhez köthető csoportokra az iraki határhoz közeli Kurdisztán tartományban, Baneh városában. Az ISNA hírügynökség által idézett közlemény szerint a térségben működő csoportok egy nagyméretű, amerikai fegyverekből és lőszerekből álló szállítmányt próbáltak becsempészni Iránba.
A tengeri helyzet: Teherán jogi és adminisztratív lépésekkel is igyekszik állandósítani a Hormuzi-szoros de facto lezárását.
- A Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács hivatalos X-fiókján bejelentette a Perzsa-öböl Szoros Hatóság megalakítását.
- Az új szerv feladata a szoros működésének koordinálása lesz, ahol Teherán tervei szerint díjat akarnak felszámítani az áthaladó hajóknak.
- A kezdeményezést a Forradalmi Gárda haditengerészete is nyíltan támogatja, a szoros ellenőrzésével Irán komoly tőkeáttételt szerzett a nemzetközi közösséggel szemben, a globális figyelmet az energiapiacokra irányítva.
The post Irán arra juthatott, a következő háborút kizárólag a nukleáris elrettentés képes megakadályozni first appeared on Új Kelet Live.